Térségünk magyarsága számára, az 1989-es temesvári forradalmat követő időszak mérföldkőnek számító megvalósítása a 2014. június 28-án felavatott Új Ezredév Központ első épülete, amely híven tükrözi Makovecz Imre világhírű építész sajátos építészeti stílusát, és sejtetni engedi a teljes központ különleges, egyedi voltát.
A temesvári templomépítési munkában legelső pillanattól részt vett dr. Földváry Attila építőmérnök, egyetemi tanár, aki már a helyszín kiválasztásában is együttműködött Makovecz Imre építésszel.

– Amikor 1997-ben el­kezdődött a tervezési mun­ka, szinte havonta talál­koztunk, számos részlet­kér­dés tisztázása érdeké­ben. Makovecz Imre nagyon fon­tos­nak tartotta a majdani építmény helyszínét, és ami­kor a városvezetés három konkrét helyszínt ajánlott fel, maga jött el Temesvárra kiválasztani a legmegfele­lőbbet. Az egyik lehetséges helyszín a mostanitól nem messze, a Begajobbsoron volt, egy háromszögű terü­le­ten, amely nagyon kicsinek bizonyult. A Balta Verde övezetben is felajánlott a vá­ros egy jóval nagyobb terü­letet, az a nehéz megköze­- líthetőség miatt nem tűnt alkalmasnak. Ebben a Malom híd lábánál levő területben látott fantáziát Makovecz Imre. Külön hangsúlyozta, hogy a majdani épületegyüt­tes látványa lenyűgözi a hídon átkelőket, és látható, hogy már most a templom főbejárata uralja a teret. És ez a hatás csak fokozódik, amikor a harmincnégy mé­teres tornyok is felépülnek! Az sem mellékes, hogy a te­rület lejtéséből adódóan, az eredeti elképzeléstől eltérő módon, minden épület alatt kitűnően hasznosítható alag­sort alakítottunk ki.

dav

– Láthatóan sokat haladt az építkezés az elmúlt szűk egy esztendő alatt, már csak a konferenciaépület van a nulla szint alatt…
– Nagyon fontos ez az épületrész, nem csak a konferencia-terem miatt, hanem azokért az alagsori haszno­sít­ható terekért, amelyeket magunk terveztünk utólag. Itt kapnak helyet a magyar vendéglő mellett, a konyha, a karbantartó műhelyek, a légkezeléshez szükséges be­rendezések, az áramfej­lesz­tő. Szinte két évig forgattuk, terveztük ezeknek az elhelyezését, amíg sikerült mindent a legmegfelelőbb hely­- re tenni, úgy, hogy minden követelménynek megfeleljenek.
– Most éppen az épület­komplexum mely részének a tervezésével foglalkozik?
– Számos apró részlet merült fel az eddigi ki­vi­telezés során is, és továbbiak is lesznek. Ezek fontos részletek, amelyeket a mun­kálat egy-egy adott szaka­szában kell elvégezni, és előre kell tervezni, annak érdekében, hogy ne gátolja az építési munkát. Most éppen a templom monumentális bejáratának a dí­szítő elemeinek tervezésével fog­lalkozom, ugyanis ezek nagy­ban hozzájárulnak az épület esztétikai hatásához. Ezek az oszlopokra és osz­lopfejekre elhelyezett, nagy­méretű domborművek lesz­- nek, elkészítésükre Kelemen István temesvári szobrász­művészt kértük fel, és a terveink szerint még az év első hónapjaiban felke­rülnek az oszlopokra. Szintén most foglalkozom a bejárat feletti területen elhelyezésre ke­rülő, Makovecz Imre által megfogalmazott igei idézet megtervezésével. De mind­ezek mellett, a teljes épít­ke­zés műszaki ellenőreként fel­ügyelem, hogy mindenféle követelményeknek teljes mértékben megfeleljen a ki­vitelezés. A felhasznált anya­goktól, az elkészült munkálatokig, nyomáspró­bákig, mindent ellenőrzök annak érdekében, hogy a tervbe foglalt minőségi kö­vetelméneyket betartsák a kivitelezők. Volt olyan eset, hogy valamely műveletet újra el kellett végezni, de elmondhatom, hogy a jelenlegi építés során nagyon kevés ilyen eset merült fel, mert sikerült megbízható és jól képzett szakemberekkel dolgozó cégekkel szerződést kötni az építkezés minden munkafolyamatára. Aztán ott vannak azok a tervmódosítások, amelyek a kivite­lezés során merültek fel. Példa erre a két feszített víztükrű medence, amelyekben tükröződnek az épü­le­tek. Ezeket Makovecz Imre két méter mélyre tervezte, ám a templom udvarán köz­lekedők, a gyermekek biztonsága érdekében java­soltam „felhozni” a me­den­céket a földfelszín közelébe, ezzel, ha valaki bele is esne valamelyikbe, az ijedtségen kívül nagyobb baja nem tör­ténne, viszont az esztétikai hatás ugyanúgy érvé­nye­sül.
– A Makovecz Imre által tervezett épületek közül egyedül az Új Ezredév Református Központ tornyait ékesítik szárnyszerű díszek. Majd harminc méter magas­ságban hogyan valósítható meg ez, miből készülnek majd a szárnyak?
– Ez mindannyiunknak nagy fejtörést okozott. Úgy tűnik, hogy betonból fognak készülni, viszont a betonba rendkívül erős kompozit anyagból készült „vasalás” kerül, ami meggyőződésünk szerint a díszek széllel szembeni ellenállását biztosítja. Ezt a megoldást is országos elsőkként fogjuk alkalmazni itt.

Pár évvel ezelőtt Boros József építőmérnök és csa­pa­ta sikerrel építette fel Nagyszalontán Románia el­ső energiatakarékos iskolai épületét, amely minimális energiafelhasználás mellett biztosítja az oktatási tevé­kenységhez szükséges optimális körülményeket. Az Új Ezredév Református Köz­pont építésében tervme­ne­dzserként vesz részt Boros József mérnök. A monumentális építkezés kulisszái mögé igyekeztünk betekinteni beszélgetésünk alkal­mával.
– Mennyire volt rálátása a teljes munkafolyamatra, amikor elvállalta a központ építésének irányítását, ösz­sze­hangolását?
– Igazából lehetetlen volt teljesen felbecsülni e nagyszabású és rendkívül összetett munka minden ap­ró részletét. Tanulmányoztam a félkész állapotban levő terveket, a meglévő lát­ványterveket, láttam a beöntött alapokat, és szem­­be- sültem Makovecz Imre zse­niális építészeti el­képzelé­sével. Első látásra ne­héz volt felbecsülni a tulajdonképpeni megvalósítás során felmerülő váratlan építészeti kihívásokat. Legnagyobb gondunk az volt, hogy az építkezés tavalyi újrakezdésekor három épü­let volt valamilyen szintig elkezdve, ezek három különböző időszakban épültek, és ráadásul alaposan megváltoztak az építkezés kezdetekor – szinte húsz évvel ez­előtt – érvényes szabvá­nyok, amelyeket az eredeti tervezéskor alkalmaztak. Nekünk erre a helyzetre kellett ráilleszteni, ráhangolni a további építkezést a köz­pont befejezéséig. Több mint fél évig folyt a jelenlegi szab­ványoknak megfelelő újratervezési munka, illetve a kivitelezés részletes terveinek az elkészítése.
– Mit sikerült felépíteni idén?
– Az év első felében – amíg a templomépület rész­letes kivitelezési tervei ké­szültek – a 2014-ben fel­avatott ökumenikus épület mását sikerült teljesen befejezni. Ezzel párhuzamosan a templomépület alagsorában folyt a munka. Ezek nem voltak olyan látványos megvalósítások, viszont rendkívül fontos volt az épület­- gépészeti elemek elhelye­zése a készremunkált terekben, a teljes templomot ki­szolgáló villanyhálózat, fű­tési rendszer és az alagsori hasznos terek kialakítása. Az alagsorban a munka mintegy 90%-át fejezték be a kivitelezők. A második fél­évben kezdődtek el a lát­vá­nyosabb munkálatok, épül­nek a templom falai, kiástuk a konferenciaépület alapjait, befejeződött a talaj tö­mörítése, és elkezdődött a be­tonozás ott is. Ez nagyon fontos a kivitelezés szempontjából, ugyanis a mun­ka­telep kis méretéből adó­dóan azon a helyen kívánjuk tárolni az építkezéshez szükséges anyagokat. A beton­elemek több mint három­negyedét sikerült beönteni, a hosszan elhúzódó ősz nagy­ban elősegítette a mun­kavégzést, és ha minden a tervek szerint halad, jövő év áprilisában kezdhetjük a tetőszerkezet elhelyezését.
– Mit fognak dolgozni áprilisig?
– Folytatjuk a betonelemek beöntését, rengeteg va­salás van még hátra, és elő­készítjük a tetőszerkezet elhelyezéséhez szükséges ele­meket…
– Összegezve: a temp­lomépület falai teljes mér­tékben betonból készülnek, és erre az „alapra” fogják elhelyezni a huszonhét méter magas, fából készült tető­szerkezetet?
– Pontosan. A templom tetejének legmagasabb pont­ja huszonhét méter, a két torony magassága har­minckilenc méter. Már most bárki, aki rátekint a Malom híd előtt tornyosuló, látszóbetonból beöntött monumentális templombejáratra, könnyen maga elé képzelheti a templomközpont igazi méreteit. A tetőszerkezet ele­meit legyártó céggel egyez­tettünk, ők januártól kezdik el gyártani, az általunk el­készített tervek szerint, az ele­meket.
– Rendelkeznek a tető­szerkezet felépítéséhez szük­séges technikával és tapasztalattal, mert gondolom nem ígérkezik könnyű munkának összeszerelni a majd harminc méteres ge­rendákat.
– Térségünk legna­gyobb és eddig számtalan ha­sonló munkálatokat megvalósító cégére bíztuk rá a tetőszerkezet megépítését. Ők ebben a munkában a leg­jobbak, és rendelkeznek minden szükséges technikával. Nagyon-nagyon látvá­nyos lesz az építési mun­kálatoknak ez a része.
– Mennyi anyagot hasz­náltak fel eddig?
– Naprakész kimutatásokat készítünk, minden anyag mennyiségét és mi­nőségét állandóan ellen­őriz­zük, eddig a temp­lom- ­épületre mintegy ötszáz köb­méter betont használtunk fel, a végső anyag­mennyiség megközelíti a nyolc­száz köbmétert. Ez csak a templomépületre vo­natkozik, hozzájön a tor­nyok, konferencia- és kon- ­cert­terem épülete, és ez a mennyiség könnyen meg­dup­lázódik. Eddig hetvenöt tonna, de a templomépület építésének befejezéséig mintegy száztíz tonna vasat fogunk felhasználni. Itt is hozzászámítandó a további épületekhez szükséges vasmennyiség, ami szintén meg­­duplázza a fentebb említett értéket. A kész központ hasznos területe megközelíti az ötezer négyzetmétert.
– A templomközpont felépítése felettébb igényes munka, hogyan viszonyultak ehhez a megkeresett kivitelező cégek, tudván azt, hogy manapság rengeteget építkeznek Temesváron?
– Valóban komoly nehézséget jelentett megtalálni a megbízható, szabad kapacitással és a megfelelő szakmai tudással rendelkező kivitelezőket. Igazából a betonszerkezet kivitelezésével volt a legnagyobb gondunk, mert ez egy hatalmas kihí­vás minden szakmabelinek, nem szokványos formákat kell létrehozni, ráadásul minden potenciális építke­zési vállalkozásnak rengeteg a munkája. Rengeteg cég­ve­zető, akivel erről tárgyaltunk, látván a munka rend­- kívül összetett jellegét, egy­szerűen elzárkózott még az ajánlattételtől is! Végül is szerencsénk volt, hogy sike­rült megegyezzünk a Metal Ham­­mer Bau céggel, a­mely­nek vezetői fantáziát láttak a szokatlan munká­ban, és most már referencia-munkának tekintik, és hoz­- zánk hasonlóan lelkesen követik az építkezés minden mozzanatát.
– Az a hír járja, hogy a templom főbejáratát egy Romániában eddig sehol sem használt technológia alkalmazásával építették meg. Miről van szó?
– A főbejárat valóban egy impozáns betonszerke­zet, látszóbeton technoló­giával épült, öntömörülő be­­tonból. A kivitelező és az anyagbeszállítók is jelezték, hogy ez országosan első építmény, amelyet ezzel a technológiával építettek meg. Azért döntöttünk az öntömörülő beton mellett, mert a kilenc métert meghaladó magasságú struktú­rá­ba öntött betont nagyon ne­héz lett volna a megfelelő módon „belerázni”. Az ilyen típusú beton meglehetősen folyékony, ezért a pontos, zsaluzás rendkívül fontos mert a legkisebb hé­zag komoly gondokat okoz­hat. Az energiahatékonyság egy nagyon fontos szempont, amelyre odafigyelünk, ezen a területen is a legkor­szerűbb technológiákat alkalmazzuk.
Makkai Zoltán