Ilyenkor júliusban, nemcsak a za­ma­tos kerti gyümölcsök közül válogathatunk, hanem a nyári érettségi vizsga során a sok éves tanulási mun­ka gyümölcse is beéréshez közeledik. Képletesen fogalmazva: arathattak azok, akik jó földbe vetettek az évek során. Ilyenkor kell elővenni a kép­ze­letbeli batyuból mindazt, ami hozzá­segít eme első élet-csata sikeres meg­- harcolásához. Sokan úgy tartják, hogy minden a sikeres érettségin mú­lik – a továbbtanulás mindenképpen –, mások úgy gondolják, hogy semmi sem múlik a vizsgán, a lényeg, hogy boldoguljon a továbbiakban a nagybetűs életbe éppen csak belecsöppent fiatal. Sokaknak szárnyakat adhat a sikeres érettségi, másoknak biztatást a mulasztások pótlására, életre szóló tapasztalatot arra nézve, hogy minden mulasztás, az elvesztegetett idő vala­mikor megbosszulja magát. Még ak­kor is, ha tizenévesen a legtöbb fiatal úgy hiszi, hogy az idő elfogyhatatlan.
Idén sem volt izgalom mentes az érettségi vizsga: a megkérdezett ma­gyar vizsgázók megerősítették, hogy nem jött be az az elképzelés, mely szerint a „kerek évfordulós” szer­zők műveiből állítják össze a ma­gyar és a román érettségi tételeit. Csak halkan jegyezzük meg, hogy eme feltételezés már harmincöt-negy­ven évvel ezelőtt sem jött be, és azóta is csak egy-két alkalommal. Tisztára lottó erre számítani, a magyar vizsga tételeit idén sem Móricz Zsigmond vagy más szerző munkásságából válogatták össze! Most már késő bánat, de azok jártak jól, akiknek sikerült Szabó Lőrinc költészetébe elmerülni avagy elol­vas­ni Ottlik Géza remekművét, Krúdy Gyula írásaiból többet, és Jókai Mór vagy Kármán József regé­nyét is – állítják azok a vizsgázók, akik éppen e művekre nem számítottak! A ma­gyar érettségizők egyöntetű véle­ménye szerint a vizsgatételek meg­- fogalmazása teljesen érthető volt, és, aki év közben elég figyelmet fordított a tantárgyra, és a felkészítőkön tisztességesen dolgozott, megszerezheti az átmenő jegyet. Többen kimondottan jó jegyre számítanak románból is. Megkérdeztünk néhány érettségizőt, elég volt-e a rendelkezésükre álló idő? Többen közvetlenül a három óra lejárta előtt hagyták el a vizsgatermet, ők is elmondták, hogy sikerült kidolgozni minden tételt, volt, aki majdnem négy oldalt írt, és volt, aki tizenkét oldalas dolgozatot nyújtott be. A megkérdezett diákok közül egy-kettő a Társadalomtudományok, töb­ben a Közgazdaság osztályban vég­­- zettek, néhányan a Biológia-kémia, és páran a Matematika-informatika osz­tályba jártak. Érdeklődésünkre mindegyik megerősítette, hogy négy évvel ezelőtt tudatosan választotta a profilt, ennek megfelelően sokan Temes­váron, valamely közgazdasági egyetemen folytatnák tanulmányaikat, az infósok általában az itteni Műegyetemen tanulnának tovább, volt, aki állatorvosnak készül és az Agronó­- miaként ismert felsőoktatási intéz­ményben reméli a folytatást. Né­hányan magyar nyelven kívánják folytatni felsőfokú tanulmányaikat, ők valamely kolozsvári egyetemre készülnek. Továbbtanulási álmaik be­teljesülhetnek, ha sikeresen érettségiznek, mire e sorok megjelennek, a fiatalok már túl lesznek a matematika és a következő vizsgákon és marad az izgalom a hétfői eredményhirdetésig. Magunk részéről sok sikert kívánunk az idei érettségizőknek, azzal a re­ménységgel, hogy beváltva a hozzá­juk fűzött remé­nyeket magyar kö­- zösségünk megbecsült tagjaivá fognak felnőni. Mert rajtuk is múlik közösségünk jövője.
Makkai Zoltán