Beszélgetés Winkler Gyula EP-képviselővel

– Térségünkben háború pusztít, energia- és gazdasági válságnak nézünk elébe, a szakemberek európai szintű recesszióról beszélnek. Hogyan látja az Európai Unió kö­vetkező néhány esztendejét? – kérdeztük meg temesvári látogatása során Winkler Gyulától, az Európai Parlament RMDSZ-es képviselőjétől.
– Tudni kell, hogy az Európai Parlamentben és uniós szinten is komoly harcok dúlnak, amelyek az unió által fel­vállalható irány­vonal meghatáro­zá­sára összpon­tosítanak. Viták vannak ar­ról, mit kell tenni az energiaárak vál­sá­gával kapcsolatban, illetve arról is, hogyan lehet elérni azt, hogy ne csupán országos szintű intéz­kedések, hanem európai uniós forrásokból is támogathatók legyenek a cégek és a lakosság az energiaválság kellős közepén. Érzékeljük, hogy Európában a hangulat nem annyira reménykedő, hanem inkább aggodalommal teli, és az is látható, hogy jelenleg sen­ki, egyetlen politikus sem tud érdemben válaszolni arra a kérdésre, hogy mi­kor lesz vége az ukrajnai háborúnak, vagy arra, hogy mikor lesz vége a gazdasági bizonytalanságnak. Amit nagyon fontosnak tartok, hogy az RMDSZ a kor­mányzati pozíciójából kifolyólag iga­zán igyeke­zik arra, hogy élhetőbbé tegyük közös­ségeink számára a telepü­léseket és egész Erdélyt. Elég csak a tű­zifa-támo­gatásra, vagy a Cseke Attila által irányított Fejlesztési Minisztérium A. Sa­ligny-programjára, a bölcsőde­épí­tési és az infrastruktúrafejlesztési prog­ramokra gondolni.

– Az egyszerű polgárnak ezekben a napokban kézbesítették a jókora költségnövekedést mutató rezsi-számlákat. Mire lehet számítani az Európai Unió irányából?
– A román kormány intézkedéseinek köszönhetően egészen biztosra vehető a támogatások biztosítása és az ársapka alkalmazása. Nekünk az a dolgunk Brüsszelben, hogy brüsszeli forrásokat szerezzünk, hogy ne hagyjuk ki­zárólag a tagállamok kormányainak vállára nehezedni a válságkezelést. Az elmúlt néhány hét alatt számos támogatási programot indított be az Európai Alapok minisz­tériu­ma, illetve a Fejlesztési Minisztérium, amelyek eu­ró­pai forrásból, a hazai cégeket segítik. Ezek mellett jelen­tősek a likviditás biztosítását célzó támogatások, amelyek tevékenységi területenként állnak rendelkezésre a cégek­nek. A kis és közepes vállalkozásokat és a nagy cégeket egyaránt segítik. A nagy energiafogyasztók számára pél­dául most jelentettek be egy másfél milliárd euró értékű tá­mogatási programot, amely Románia esetében az acél- és alumínium iparban, a vegyiparban működő cégeket hivatott segíteni. Az energetikai cégek számára is beindult egy, a likviditást biztosító támogatási program, amely na­gyon fontos Romániának, mert más államoktól eltérő módon, Romániában nem egyenesen, egy-egy pénz­összeg­gel támogatják a lakosságot, hanem a kormány támogatásának köszönhetően a fogyasztók a piacitól ala­csonyabb áron jutnak az energiához. A szankciók vonat­kozásában, minden közgazdász tudja, hogy a szankciókkal nem csak azt büntetjük, akit büntetni szándékozunk, ha­nem önmagunkat is. Meglátásom szerint eljött a pillanat, amikor mérlegelni kell az eddigi szankciók hatását, és a megfelelő támogatási intézkedéseket kell meghozni, azoknak a cégeknek a megmentésére, amelyeket leginkább érin­tettek és hátrányos helyzetbe hoztak a szankciók. Erről is vita folyik az Európai Parlamentben, nem veszítve szem elöl azt a tényt, hogy háborúban az agresszor, az agresszor, és az áldozat, az áldozat. Ez egy morális alapokon fekvő alaphelyzet, amelytől nem lehet visszalépni. Nem szabad relativizálni a háború tényét, és azt sem, hogy ki a hibás, ki az, aki túllépte a vonatkozó európai és globális normarendszert. Sajnos, nem látok gyors megoldást, viszont a következő lépésekkel kapcsolatban, a következő időszak­ban heves vitákra számítok.

– A tavaly fogadták el az uniós Helyreállítási Prog­ramot. Románia vonatkozásában mit jelent ez a prog­ram?
– Eddig, Magyarország kivételével minden uniós tag­országnak jóváhagyták az országos helyreállítási tervét. Romániának közel 29 milliárd euró áll rendelkezésre. Idén januárban érkezett az országba e program keretében az előleg és most kerülhet sor 2,5-2,6 milliárd euró értékben az első kifizetésekre. Biztató, hogy beindultak a dolgok, másokhoz viszonyítva a hazai bürkorácia hátrányt jelent ugyan, de meglátásom szerint ennél nagyobb hátránynak fog bizonyulni a munkaerő hiánya. Szerintem a következő időszakban nem a pénz, hanem a munkaerő hiánya fogja je­lenteni a legnagyobb gondot nekünk. Pénz van, de nagy problémát jelent a bürokrácia, példa erre a Zöld Ház prog­ram, amelyet egész egyszerűen nem lehet befejezni és a bürokratikus rendelkezések miatt nagyon lassan halad a be­nyújtott kérelmek elbírálása. Tánczos Barna környe­zet­védelmi miniszter és csapata minden erőfeszítése ellenére, még a politikai akarat birtokában is, rendkívül lassan halad a program kivitelezése. Láthatjuk, hogy hétről hétre újabb és újabb beruházások megvalósítása kezdődik el, és sajnos belátható időn belül munkaerőhiány fog beállni. A romániai kereskedelmi kamarák felmérése szerint 2026-ig mintegy hatszázezer szakember hiányzik a romániai gazda­ságból! Várhatóan a következő években is végeznek, kike-rülnek az iskolákból, egyetemekről a különböző szak­képesítésű fiatalok, csakhogy ezek száma nem elegendő. Látjuk, hogy a világjárvány miatt külföldről visszatért munkavállalók nagyobbik része máris eltávozott az or­szágból, ezért nem maradt más megoldás csak külföldről be­fogadni képzett munkaerőt, kiemelten a hiányszakmákban. Könnyen lehet, hogy a következő években százezres számban fognak Romániába érkezni külföldi szakképzett munkavállalók.
Makkai Zoltán