A bánsági magyar közösség érthető módon követi az érdekeik felvállalását valló politikusok munkáját, s fokozott elvárásokkal fordul az RMDSZ helyi szervezeteihez. Halász Ferencet, a Temes megyei szervezet elnökét arról kérdeztük, hogy milyen feltételek között  és miként sikerült ezeknek az elvárásoknak megfelelni a mögöttünk hagyott esztendőben?

Habár a 2013-as évben az RMDSZ országos szinten ellenzéki szerepet töltött be, aminek meg- voltak a kihatásai a megye szintjére is: összeszűkült a dekoncentrált intézményekben jelenlévő aligazgatóinknak a száma. Temes me­gyei szervezetünk mégis eredményes évet zár. Főleg szervezési kérdésekre összpontosítottunk. Át­világítottuk a megyében tevé­keny­kedő 24 helyi szervezetünket, ahol szükséges volt, tisztújításra került sor, vagy kilátásba helyeztünk ilyen intézkedést. Az elmúlt év leg­fontosabb kihívása, miután megvannak a 2011-es népszavazás eredményei, egy magyar kataszter elkészítése volt, amely nyomán a létrehozott adatbázisnak köszönhetően tisztában vagyunk azzal, hogy a megye területén hol élnek a magyarjaink, akiket így gyorsabban megszólíthatunk. Temesváron, ahol hatványozottan szórványban vagyunk, szintén elindult ez a munkafolyamat, de a 2014-es évben ezt a munkát még folytatnunk kell.

Milyen változások történtek a szervezet fórumainak az át­szervezése nyomán?
Bizonyos mértékben megújult az Önkormányzati Tanácsnak a vezető testülete. Csáki-Gál Károly végvári polgármester lett az elnöke, Kádár György, az újmosnicai polgármester-helyettes az alelnöke, és új tagként bekerült Szabó Csaba óteleki polgármester. Mind­hárman tapasztalattal rendelkeznek, ami feljogosít a bizakodásra, hogy az elkövetkezőkben sínre te­szik ennek a tanácsnak a működését, hozzájárunlnak a tisztségben lé­vő önkormányzati tagoknak a kép­zéséhez, illetve azoknak a fel­ké­szítéséhez, akik a soron következő 2016-os vá­lasztáson bekerülnek a testületekbe. Ugyanígy miután Kaba Gábor volt alelnök lemondott, részben meg­újult a Területi Képviselők Tanácsának /TKT/ az elnöksége: Sütő-Udvari Magda mellé Miklós Árpád újszentesi alpolgármestert vá­lasztották meg a vezetőségbe. Megyei szervezetünkben ebben az év­ben Nőszer­vezet is alakult, amelynek tevé­keny­ségének már egész sora bizonyítja létjogosultságát, ezekben a napokban éppen a cipősdobozos ajándékozási akcióval sok-sok embert sikerült megszólítani, és sokakat megörvendeztetni a közösség figyelmességével.
Az év folyamán felvállaltuk a magyar állampolgárságot igénylő magyar honfitársaink segítését a kérelmek benyújtásának a lebonyolításában, mostanra pedig a tevékenységünk kiterjedt az útlevelek rendezésére valamint a regisztrációra is, ami azokra vonatkozik, akik a 2014-es magyarországi parlamenti választásokon szeretnének részt venni. Ennek a tevékenységnek a sikerét szemlélteti az is, hogy 2013-ban hat konzuli fogadónapra került sor a Kós Károly Kö­zösségi Központban.

A honosítás iránti érdeklődés cáfolja a szórványvidékek ma­gyar közösségéről elterjedt véleményt, miszerint közömbösebbek a nemzeti identitásukhoz.
Ebben a tekintetben az elmúlt esztendő a korábbiaknál jobb tükröt mutat. Mellesleg 2013-ban szer­vezetünk is jobban odafigyelt a jelentősebb nemzeti ünnepeink műsorainak a megszervezésére. Te­mesváron és szerte a megyében ünnepségeket, megemlékezéseket szerveztünk nemzeti ünnepeink alkalmával, március 15-én, a ma­gyar forradalom és szabadságharc évfordulóján, június 4-én a nemzeti összetartozás napján, október 6-án, a szabadságharc áldozatainak, október 23-án, az ‘56-os for­ra­dalom emlékére, amikor Kós Károly-emléktáblát is avattunk az evangélikus templomban, december 15-én a református egyházzal közösen a ‘89-es forradalom 24. évfordulója alkalmával. Idén először szerveztünk Családi napot, ugyanakkor tervezzük a falu- illetve városnapok illetve a búcsúk meg­szervezésének további támogatását, ezeken szervezetünk képviselői már idén is igyekeztek ott lenni, a jövőre pedig elkészült kö­zösségeink ünnepeinek a naptára, éppen abból a célból, hogy minél szélesebb körben biztosíthassuk a jelenlétünket ezeken a megnyilvánulásokon.
A megyénken belüli tevékenységek mellett folytattuk a kapcsolatot a Hargita megyei Összetartozunk program alapján az ottani közösségekkel, amelynek elkészítettük a 2014-es évi műsorát. Te­kintettel Szerbiának az Európai Unióhoz való csatlakozására, felvettük kapcsolatot a vajdasági ma­gyar falvak képviselőivel, s meg­pró­báljuk ezeket a kapcsolatokat rendszeresíteni azokkal a szerbiai önkormányzatokkal, ahol magyar polgármesterek vagy magyar ta­nácsosok vannak.

Nem kerülhetjük meg azt a tényállást, hogy bánsági magyar közösség tagjai között is vannak, akik nem az RMDSZ politizálását tartják a legcélravezetőbbnek.
Nem újkeletű Temes megyében sem, hogy léteznek nézetbeli kü­lönb­ségek, de politikai palettán csak az utóbbi két évben jelent ez meg, amióta az Erdélyi Magyar Nép­pártnak megyénkben is létezik szervezete. Ez a kettősség az idei szórványnapok rendezvényei, de ‘89-es decemberi megemlékezések alkalmával is érezhető volt, amit én egy ilyen kicsi szórványközösségben, mint a Temes megyei, nem egészséges dolog, hiszen így még nagyobb veszélybe kerül az öt százalékos határ elérése ahhoz, hogy magyar képviseletünk legyen a döntéshozó szervekben. Me­gyénk­ben az RMDSZ nagyobb sikerrel szólította meg a magyar közösség tagjait, jobban mozgósítottunk, több találkozót szerveztünk, igyekeztünk minden településen kapcsolatot kialakítani a közösségünk tagjaival. Ezzel szemben az EMNP-nek a tevékenysége sokkal mérsékeltebb volt, és remélem ez a jövőben sem változik. Ennek ellenére nem biztató előjel, hogy or­szá­gosan három, és Temes megyében is két magyar párt létezik. Re­méljük, hogy egy ebből eredő első kudarcot nem az előttünk álló esztendőben az európai parlamenti választások alkalmával fogjuk el­szenvedni. Személyszerint bízom benne, hogy a bánsági magyar kö­zös­ségnek megvan a józansága ar­ra vonatkozóan, hogy az RMDSZ-ben látja azt a lehetőséget, amely leginkább képviseli az érdekeit. És azt is gondolom, hogy az egész erdélyi magyarság tisztában van azzal, hogy nem lenne szerencsés, ha az eltérő politikai érdekek miatt európai képviselő nélkül marad az itteni magyar közösség. Tisztában vagyunk azzal, hogy minden erőt, szervezői alaposságot latba kell vetni a siker elérése érdekében, már az év első felében Temes me­gyében is aláírást kell gyűjtenünk a képviselőlista állításra. Ez legalább 5-6 ezer aláírást jelent, amiért keményen meg kell dolgozni. Olyan választási kampány megszervezésére lesz szükség, aminek eredménye talán feledteti a 2012-es választások bánsági magyar szavazatszámát. Szerencsére jelenleg van parlamenti képviselőnk, ott vagyunk az önkormányzatokban, még mindig ott vagyunk a dekoncentrált intézményekben is, aminek köszönhetően sikerült kellő politikai súlyt biztosítanunk ahhoz, hogy a magyarság érdekeit képviselhessük. Előretekintve, összeállítottuk a teendőink eseménytaptárát, és azoknak a kéréseinknek a lajstromát is, amit a polgármesteri hi­vatalba szeretnénk benyújtani arra vonatkozóan, hogy mit vá­runk el ettől a hivataltól a magyar közösség érdekében, és reméljük, hogy 2014-ben a gyakorlatban is működik majd a Nemzetiségi Kon­zul­ta­tív Tanács, amelyet a polgármester a mi kezdeményezésünkre hívott össze.

Milyen új helyzettel kell szembenézzen a magyar nyelvű oktatás, kérdezem Halász Ferenc­től a Temes megyei fötanfelügyelő helyettesétől, aki a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség országos alelnöke is?
2013-ban sikerült szinten tartani a megye magyar oktatását, most vívjuk az év végén és az új év elején azt a küzdelmet, amit a beiskoláztatási terv jelent, hogy a szigorú pénzügyi megszorítások, a jelenlegi fejkvóta-rendszer mellett fenntarthassuk az eddigi szintet. Jelenleg úgy néz ki, hogy sikerül megtartani minden iskolában és óvodában a jelenlegi állapotot, bár lehet, hogy ezért még a minisztériumban keményen meg kell küzdeni. Országos szinten a RMPSZ elnökségében állásfoglalást fo­gad­tunk el, felvázolva azokat az oktatási gondokat – gondolok a pénzügyi és beiskoláztatási megszorításokra, a tankönyv kiadásra – amelyek miatt nem megnyugtató a helyzet, de remélem kezdeményezésünknek pozitív eredménye lesz.
A gondokat félretéve itt az év végén RMDSZ elnökként szeretném megköszönni az elnökség tagjainak azt a munkát, amit ebben az évben kifejtettek, ugyanakkor a magyar közösség minden tagjának egy picivel boldogabb 2014-es esztendőt kívánok.
Graur János