Molnár Zsolt, akinek a bán­sági magyar közösség bi­zalmat szavazott a legutóbbi parlamenti választásokon ah­hoz, hogy képviselje érdekeiket a román parlamentben, la­punk­ban rendszeresen tájékoztatja választóit a törvényhozásban zajló eseményekről. Olvasóink a képviselő által hetente jegyzett Keleten a helyzet… című parlamenti „naplójából” naprakészen tájékozódhattak a leg­frissebb eseményekről, néha a parlamenti pad­sorokban zajló kulisszatitkokról is. Visszatekintve az év történéseire, arra kértük képviselőnket, hogy összegezze ezek közül azokat, amelyeket a parlamenti munkában sikerként könyvelhet el az RMDSZ frakciója, illetve azokat a kezdeményezéseket, amelyeket nem sikerült elfogadtatni képviselőtársaikkal.

A parlamenti képviselő munkájának két nagy területe van, az egyik a bukaresti törvényhozásban zajlik, a másik pedig a vá­lasz­tókerületben kifejtett tevékenység. Mindkettőt fontosnak tar­tom. A parlamentben, noha az RMDSZ jó ideje ellenzéki szerepben tevékenykedik, a magyar közösség szempontjából igen je­lentős eredményeket mutathatunk fel, amelyek hosszú távon befolyásolhatják a romániai ma­gyar közösség érdekeinek az ér­vé­nyesítését. Az év elején az al­kotmánymódosításra és a régiók átszervezésének kérdéseire összpontosítottunk. Az előző tervezetébe például sikerült belefoglaltatni, hogy a nemzeti kisebbségek államalkotó tényezők Ro­má­niában, amit ha megszavaznak, rendkívüli előrelépést hoz ki­sebb­­ségi jogaink tekintetében. Mi kezdeményeztük néhány de­kon­centrált intézmény decentralizálását, ezekre az ötletekre alapozva alkotta meg a kormány a saját, véglegesített javaslatát. Persze még várnunk kell a gyakorlati megvalósításra, de jó jel, hogy a kormány ennek a törvénynek a felelősségvállalása mellett döntött. Mellesleg az RMDSZ 23 éve tart ki a decentralizáció mellett. Amit a kormányzásban való részvételünk idején az oktatás és az egészségügy terén elértünk, ahhoz most ellenzékben sikerült hozzáadni ezeket a román állam korszerűsítését elősegítő tényezőket. Az év utolsó plenáris ülésén fogadta el a parlament az első munkacsoportos nyugdíjasok kárpótlására vonatkozó törvénytervezetet, amelyet Kerekes Károly képviselőtársam készített elő, és az RMDSZ-frakció közösen dolgozott ki. Személyesen ja­vasoltam több módosítást az egyetemet végzett fiatalok gyakornoki lehetőségére vonatkozó törvényhez.

Milyen RMDSZ-es javaslat ütközött ellenállásba a román parlamentben az esztendő fo­lya­mán?
A kormány autokrata magatartást tanúsít minden olyan kezdeményezéssel szemben, amely valamilyen finaszírozást von ma­ga után. Ennek megoldását a mi­nisztériumok hatáskörébe igyek­szik utalni, de ez nemcsak az RMDSZ javaslatai esetében van így, a parlamenti többség fegyelmezett szavazógépként meghiúsít minden, a kormánynak nem tetsző javaslatot.

Kimondottan a magyar kö­zösség érdekeire vonatkozó kér­désekben voltak-e ellenállást kiváltó viharos megnyilvánulások ebben az esztendőben?
Az év elején, amikor az alkotmánymódosítás szerepelt napirenden, főleg a szavazatokra va­dászó képviselők részéről ta­pasz­taltunk hevesebb megnyilvánulásokat, például a nemzeti vagy közösségi szimbólumok hasz­nálatát illetően. Ennek egy­ér­telműen hangulatkeltő célja volt, hogy nyomást gyakoroljanak az általunk javasolt alkotmánymódosítás elfogadásával szemben. Az RMDSZ kitartott ál­láspontja mellett, és végül sikerült javaslatunkat bevinni a tervezetbe. Heves ellenállást váltott ki a szakbizottságokban az igazságügyben és az egészségügyben javasolt anyanyelvhasználat be­vezetése. Ezeket mi higgadtan kezeltük, ugyanis Románia az Európai Unió tagja, tehát olyan jogállam, amelyben jogunk van folyamatosan és kitartóan követelni jogaink bővítését és képviselni annak a kisebbségnek az érdekeit, amelynek tagjai ezt joggal várják el képviselőiktől. Ér­dekes, hogy a Nagy Székely Me­netelés nem váltott ki heves reak­ciót Bukarestben, sőt – bár az RMDSZ a részvételével ezúttal nem parlamenti eszközhöz folyamodott – voltak olyan ro­mán kollégák, akik elismerték, hogy az példás erődemonstrációs rendezvény volt.

Választói körében itthon, az RMDSZ helyi szervezetében ki­fejtett közös munkának idei eredményeit milyennek ítéli meg?
Megválasztásom óta, akkori elhatározásomat betartva na­gyon sok közösségben fordultam meg. Ezeket a látogátosokat fontosnak és hasznosnak tartom, úgy láttam, hogy el is várják tő­lünk, hogy ne csak választási kam­pányok időszakában keressük velük a kapcsolatot, hanem folyamatosan figyeljünk oda gond­­jaikra. És itt meg is köszönném azt a kedvességet és közvetlenséget, amellyel fogadtak. E­gyébként az RMDSZ helyi szer­ve­zetének vezető testületeinek tag­jaival idén intenzív munkát folytattunk a megyében. Személy szerint a képviselői tisztségem alapján rendelkezésemre álló esz­közöket igyekeztem a ma­gyar közösség szolgálatába állítani. Ennek érdekében alakítottuk meg a Bánsági Közössé­ge­kért Egyesületet, fő célja, hogy hiánypótló rendezvényeket szervezzen, hogy betöltsük általa azokat az űrö­ket, amelyeket a szór­ványközösségek, civil szer­ve­­­zetek sem vidéken, sem városon nem mindenütt fednek le. Fontos, hogy minél több olyan civilszervezetünk legyen, amely forrásokat képes idevonni. Az újonnan létesült Bánsági Kö­zös­ségért Egye­sület már eddig több mint tíz prog­ramot futtatott, kiemelném a mozikaravánt és a gyermekklubokat, amelyeket vi­dé­ki kisközösségeknek szerveztünk. A visszajelzések bizonysága szerint ezekkel elértük azt a célt, hogy olyan magyar élményben részesüljenek a résztvevők, amilyen régóta nem adatott meg számukra. Ezek mellett az egyesület szer­vezetek vagy intézmények ál­tal kezdeményezett rendezvényeket is támogatott, többek között a Temesvári Csiky Ger­gely Állami Magyar Színház TESZT-fesztiválját, hozzájárult az RMDSZ október 23-i ünnepsége keretében a Kós Károly-em­léktábla-avatáshoz, illetve támogatta a vajdasági magyar közösségekkel szervezett találkozók meg­szervezését.
Képviselőként, egész évben szorosan együttműködtem az ön­kormányzatokkal, segítettem mun­kájukat. Igyekeztem tudatosítani, hogy ha az RMDSZ nincs is kormányon, a képviselőnek van­nak eszközei gondjaik orvoslására, tolmácsolni azokat a központi intézmények felé. Ugyan­ak­kor felvállalom azon szomszédos megyék magyar közösségeinek a képviseletét, ahol a Szö­vet­ségünknek nincs parlamenti képviselője. Így a Krassó-Szö­rény megyei szervezettel kialakult együttműködésnek köszönhetően, ők is beléptek november 15-én Nagyenyeden a székely Szórvány Programba, hasonlóképpen rendszeres kapcsolatban vagyok az aradi kollégákkal.

Küszöbön van az európai parlamenti választás, milyen esélyeket lát az erdélyi magyar képviselet biztosítására, s eb­ben milyen szerep hárul a Te­mes megyei választókra?
Megítélésem szerint, a magas román részvétel miatt kisebbek az esélyeink, mint az előző, ha­son­ló választásokon, ami azt je­lenti, hogy még komolyabb odafigyelésre, alaposabb szervezésre, választóink mozgósítására lesz szükség ahhoz, hogy a romániai magyar közösségnek képviselője legyen Brüsszelben is. Eb­ből az országos erőfeszítésből mi, bánsági magyarok is ki kell ve­gyük a részünket, hiszen a brüsszeli parlamentben, akárcsak Bukarestben, a mi érdekeinket is képviselik a megválasztott politikusaink. Ezt követően azonban már a 2016-os önkormányzati választásra kell összponto­sít­sunk, mert a helyi fórumokban legalább olyan fontos a képviseletünk biztosítása, mint országos vagy európai szinten.
Ezekkel a gondolatokkal kí­vánok boldog, a mögöttünk ha­gyott­nál sikerekben gazdagabb új esztendőt közösségünk tagjainak!
Graur János