Az időjárás is kedvezett a Temesvári Magyar Diákszervezet által meghirdetett Temesvári séták elnevezésű ren­dezvénynek, amely a 2. TMD-napok keretében zaj­lott. A húsz-huszonöt fős társaságot Albert László kalauzolta március 11-én, vasárnap az Opera tértől a Dóm tér felé, meg-megállva néhány jellegzetes, magyar vonatkozású épületnél, műemléknél. Szó esett a török hódoltságról, az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc temesvári vonatko­zásairól, illetve arról is, hogy mi történt a településen a Habsburg-uralom alatt. „A belvárost néztük meg, lett volna még látnivaló az Erzsébetvárosban, a Gyárvárosban és a Józsefvárosban, de a szűkös időkeret ezt nem tette lehetővé. Bízom benne, hogy következő alkalommal ezeket is sikerül megnézni” – mondta lapunknak Albert László, aki elárulta, hogy körülbelül két hétig készült a sétára, és minden egyes nap igyekezett új információkkal bővíteni a bemutatót. Különösen figyelt az év­számok- ra, mivel úgy véli, hogy nélkülük nem tűnik túl hitelesnek egy túravezető.
A résztvevők egy-egy példányt kaptak a csíkszeredai születésű Csutak Balázs orvostanhallgató által írt Temesvári séták című húszoldalas kiadványból, amelynek megjelenését a Várbástya Egyesület támogatta.
„Bár ez a húsz oldal nem tűnik olyan nagy mennyiségnek, elég sok munka volt vele. El kellett készíteni a fényképeket, amelyeknek az utómunkája is időigényes volt, mivel nem akartuk, hogy a mindenhová belógó kábelek elrontsák az összképet” – avatott be a kulisszatitkokba Csutak Balázs, aki egyébként a TMD alelnöke is. A fotókat Szabó Ágota és Csutak Balázs, a borítótervet Miklós Hanna készítette, a szöveget pedig Albert László lektorálta. A tartalmas, turisztikai kalauznak is beillő füzet nagy segítséget nyújt abban, hogy az ország különböző vidékeiről érkezett magyar fiatalok megismerkedjenek a Béga-parti város történelmi és kultúrtörténeti hagyományaival.
A résztvevők között volt a gyergyóremetei születésű Bîrsan Norbert, aki amellett, hogy kíváncsian forgatta a kiadványt, a séta során számos új információt hallott a városról. „Más szemmel nézem Temesvárt, jobban oda tudok figyelni a részletekre, mint korábban. Ha ezentúl ránézek egy-egy épületre, biztosan eszembe fog jutni pár dolog ró­luk. Például most tudtam meg, hogy a Dóm téren az egyik kőbe bele van vésve a hajdani vár a kilenc bástyájával együtt” – mesélte Norbert.
A székelyudvarhelyi Ülkei Zsófiának ugyancsak hasznos volt a vasárnap délutáni kiruccanás, főként azért, mert amikor Temesvárra költözött, saját bőrén tapasztalta meg, hogy mekkora hátrány, ha valaki nem jártas a városban, mostanra viszont megismerkedett, megbarátkozott vele; a nevezetesebb helyszínek közül a Dóm tér a kedvence. A kiadvánnyal kapcsolatban megjegyezte, hogy „aki nem akar mélyebben utánaolvasni, ezt végiglapozva egy rövid, de velős összefoglalót fog kapni Temesvár fontosabb látnivalóiról”. Akinek ennél is több információra van szüksége a Béga-parti városról, az olvassa el Delesega Gyula Temesvári kalauz című könyvét, amely a maga nemében ugyancsak hiánypótló kiadvány. És szintén hiánypótló a Temesvári séták sorozat, amely eredetileg Szekernyés János helytörténész ötlete volt a múlt század hetvenes-nyolcvanas éveiben.
Bár eddig kizárólag a vasárnapi barangolásról esett szó, még számos rendezvény tarkította az idei TMD-napokat. A színes program március 7-én, szerdán Kocsmakvízzel kezdődött, csütörtökön volt Színházest és Kocsmatúra, pénteken Sörpong-bajnokság, szombaton pedig egyebek mel­lett Kávészünet-koncert és buli.
„A március 13-i kiértékelő diákszövetségi gyűlésen mindenki egyetértett abban, hogy az idei rendezvénysorozaton többen vettek részt, mint tavaly, amikor először szerveztük meg. Jólesett az ér­deklő- dés, és jövőre igyekszünk bővíteni a repertoárt” – összegezte a TMD-napok tapasztalatait Csutak Balázs, a diákszervezet alelnöke.
Egyébként 10–15 fő állt a rendezvénysorozat hátterében, és mindegyik eseményt más-más csapat szervezte, attól függően, hogy milyen típusú programok álltak közelebb hozzájuk.
Fotó: Farkas-Ráduly Sándor