13 Sep 2013
Írta admin 
0 Hozzászólás 
A határmenti városban és a környékbeli településeken elhelyezett plakátokon „ZSOMBOLYAI NEMZETKÖZI VÁSÁRKÉNT” népszerűsítették az elmúlt hétvégén a Zsombolyai Polgármesteri Hivatal, a Banat Ripensis, a helyi Csekonics és a Bánsági Magyar Gazdák és Vállalkozók Egyesülete által közösen megszervezett rendezvényt, amelynek vásári jellege kevésbé érvényesült, leginkább gazdanapra emlékeztetett.
Darius Postelnicu zsombolyai polgármester is osztotta véleményünket, mely szerint elkelt volna még néhány mezőgazdasági vagy kézműves terméket kínáló termelő vagy forgalmazó cég standja annak érdekében, hogy igazi vásári kínálattal fogadhassák a helyszínre nagyszámban kilátogató érdeklődőket. A rendezvény megszervezésében valamelyest előrehaladást jelentett a felépített szabadtári színpad, amelyen a környező települések hagyományápoló tánccsoportjai és egyéni előadói léptek fel. Idén magyar tánccsoport nem szerepelt a rendezvényen, de ezt kárpótolta a PINK zenekar által magyarul előadott közismert örökzöld slágerekből, mulatós zeneszámokból és népdalokból a délután folyamán több alkalommal előadott zenei összeállítás.
A standok között végigtekintve, igen változatos kép alakulhatott ki a szemlélőben: a temesrékasi Dósa Samu borász által kínált minőségi borok és borpárlatok méltán voltak kelendőek, de a nagycsanádi Nagy István biogazdálkodó zöldségféléi közül is válogathattak a vásárlók. A csanádi biotermelő elmondta, hogy majd tíz évre visszatekitő tevékenysége során, tavaly sikerült először nagyobb mennyiségű bioterméket értékesítenie, mint hagyományos terméket. A 6,7 hektáros családi gazdaságában termesztett biotermékeket – sárgarépa, burgonya, fokhagyma, hagyma, gyökérzöldség, stb. – felvásárolja az egyik áruházlánc, illetve aradi és temesvári üzletekben is forgalmazza, és az egészséges táplálkozás iránt tapasztalható megnövekedett érdeklődés, forgalmában is tükröződik. Az újszentesi kürtőskalács-sütők, és a szintén újszentesi hagyományos felvágottakat és más húskészítményeket előállító vállalkozás standja mellett jól megfért egy helyi méhész asztala. Sokfajta méz mellett méhviaszt, propoliszt és a méhészkedéshez szükséges eszközöket kínált a vásárlóknak. Kicsit elütött a megszokott képtől, a több temesvári képzőművész által saját alkotásaikat bemutató rögtönzött kiállítás, a szép iránt érdeklődők megtalálhatták a kedvükre való alkotást, ahogy a Papp Annamária által természetes anyagokból készített asztali díszek és ékszerek is vonzották a tekinteteket. Idén enynyien mutatták be termékeiket a zsombolyai vásáron.
A Banat-Ripensis Egyesület kiállítási csarnokában gazdafórumot szerveztek, amelyen részt vett Darius Postelnicu zsombolyai polgármester, Dr. Doru Petanec, a Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság igazgatója a romániai Mezőgazdasági Minisztérium képviseletében, Szieberth Isván, a magyarországi szakminisztérium főtanácsadója, Paul Pîrşan, a temesvári Mezőgazdasági Egyetem rektora, Sebestyén Csaba, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének országos elnöke, Csősz János, a Bánsági Magyar Gazdák és Vállalkozók Egyesületének elnöke, Benkő Zsolt a Bánsági Magyar Gazdák és Vállalkozók Egyesületének ügyvezető igazgatója és számos Temes megyei gazdaszervezet képviselője. Az eseményt megtisztelte jelenlétével Halász Ferenc megyei RMDSZ-elnök, Molnár Zsolt parlamenti képviselő, Marossy Zoltán, a megyei tanács közbeszerzési osztályának igazgatója.
Szieberth István, a magyar vidékfejlesztési miniszter szakmai tanácsadója, a fórum keretében ismertette a magyar mezőgazdasági termékek védelmét szolgáló „magyar termék” jelölést, amelyet kizárólag magyar alapanyagból, Magyarországon készült termékek viselhetnek. Sebestyén Csaba RMGE-elnök a „székely termék” védjegy és más székelyföldi megkülönböztető termék-jelölések (gobé termék, legendás termék stb.) bevezetésével kapcsolatos tapasztalatait ismertette. A „székely termék” védjegy mintájára hoznák létre a bánsági gazdák a „Banaticum”-védjegyet, amelyről a kezdeményezők nevében Csősz János BMGVE-elnök és Paul Pîrşan rektor beszélt. “Számos feltétel teljesítése mellett, a Banaticum védjeggyel ellátott termékek esetében a vásárló bizonyos lehet abban, hogy ezeket bánsági alapanyagokból, bánsági munkaerő felhasználásával, a Bánságban állították elő – ismertette Csősz János. – Természetesen bármilyen termék, amely megfelel az említett kritérium-rendszernek, viselheti a Banaticum márkajegynek is beillő védjegyet, legyen szó akár gabonafélékről, cserépedényekről, szőttesekről vagy felvágottakról. Szeretnénk megkülönböztetni az eredeti és hagyományos bánsági termékeket, mint a belencei burgonya, a bodófalvi dinnye, a pécskai kenyér, stb. a többi mezőgazdasági terméktől. A Banaticum termékeknek védjegyük és logójuk lesz, amelyeket levédetünk az OSIM-nál és tőlünk vásárolhatják meg a termelők, akik azt szeretnék, hogy az ő termékük ezt a védjegyet viselje. Természetesen a kivitelezésben társulni szeretnénk valamely erősebb intézménnyel, például a Megyei Mezőgazdasági Igazgatósággal, vagy a Megyei Tanáccsal. Az adminisztratív teendők elvégzését követően kívánjuk a Banaticum védjegyet egy uniós pályázat keretében kiterjeszteni a történelmi Bánság területére, bevonva az érdekelt vajdasági intézményeket is.” Kérdésünkre válaszolva fejtette ki a BMGVE elnöke az agrárkamarák alakulásának helyzetére vonatkozó véleményét, mely szerint elhamarkodottnak és nem kellőképpen megszervezettnek tartja a választásokat. A gazdafórum keretében mutatták be az Arad, Békés, Csongrád és Temes megyék jellegzetes ételféleségeit, vendéglátóhelyeket és kulturális programokat népszerűsítő román és magyar nyelvű köteteket.
A gazdanap velejárója a hagyományos bográcsosfőző verseny. Ezúttal a végvári csapat pacalos-babos sertéspörköltje nyerte meg a versenyt, őket követte a Pusztakeresztúri Női Klub és az Óteleki Keresztény Gazdakör csapata. Különdíjban részesült a helyi gazdaegyesület és a pusztakeresztúri gazdakör csapata.
Makkai Zoltán
