Az év elején Ioan Sorincău polgármesterrel beszélgettünk arról, hogy miként sikerült túljutniuk azokon a nehézségeken, amelyeket a gazdasági válság okozta nehézségek mellett a korábbi köz­ség­vezetés hanyagsága miatt is örökölnie kellett az újonnan felállt önkormányzatnak.
Az eltelt csaknem egy esztendő után, most KÁDÁR GYÖRGY alpolgármesterrel vettük először számba a jelenlegi állapotokat és kilátásokat.

Az év elején még elég sok kér­dőjel mutatkozott a község bizonyos fejlesztéseinek irá­nyában, mi változott azóta?
Talán a legörvendetesebb és sokak által várt újdonság, hogy a vízhálózat kiépítése után Ioan Sorincău polgármester alá­ír­hat­ta a szennyvízcsatorna építés fi­nan­szírozására vonatkozó szer­ződést, ami azt jelenti, hogy a már megépült főcsatorna után megkezdődhetnek az eljárások az utcák, összesen 27 km hosz­szúságú szennyvízcsatorna háló­za­tának építése érdekében. Jövő­re tehát a pályáztatás után meg­kezdődhetnek a konkrét munká­la­tok annak érdekében, hogy minél hamarább lehetőség nyíl­jék a rácsatlakozásra. Ezzel je­len­tősen csökkenthető a környe­zet­szennyezés mértéke, és az sem mellékes, hogy nem kell majd ko­moly összegeket fizetni az aknák kiürítéséért.
Egyre tarthatatlanabb a köz­­úti közlekedés helyzete, il­let­ve az újonnan létesült la­kó­ne­gye­dek közművesítésének ál­­lapo­ta, ebben a vonat­kozá­sá­ban mi­re számíthat a lakosság és az itt áthaladó utas?
Sikerült végre a Temesvár-Medves közötti utat aszfalt­bur­kolattal ellátni, a legnagyobb gon­dot okozó Temesvár-Újmos­ni­ca közötti szakasz a Temes Megyei Tanács jogkörébe tarto­zik, és még mindig nem dőlt el annak a pernek a sorsa, amely a temesvári önkormányzat és a kör­nyezetvédelmi hatóság között folyik a tervezett villamosvonal meghosszabbítása kapcsán. Ám en­nek kimenetelétől függetlenül előbb-utóbb megoldást kell ta­lálni ennek az útszakasznak a ki­szélesítésére.
Ami pedig az új lakóne­gye­dek közművesítését illeti, sajnos öt-hat évvel ezelőtt, amikor az új negyedekben elkezdődtek az é­pít­kezések, még nem volt szabá­lyozva a telkesítés feltétele, neve­zetesen, hogy csak közművesített területeket lehet telkesíteni, illet­ve ezeken építkezni. Amit utólag tehettünk, hogy kiköveztük ezek­nek a negyedeknek az utcáit is, megszüntetve azt a sártengert, amelyben kénytelenek voltak köz­­lekedni az itt lakók.
Milyen területek állnak még rendelkezésre az építke­zé­sekre a községben?
A Temesvár körüli közsé­gek­hez viszonyítva, Újmosnica sze­ren­csésebb helyzetben van, sok­kal szellősebben lehet építkezni, és hely is van még bőven a köz­ség 7.000 hektárnyi területén.
A város közelsége előnyei­vel és hátrányaival sajátos helyzetet teremt, a vele szinte már összenőtt község lakói szá­mára. Sokan választják a te­mesvári szolgáltatásokat. Ez nem gátolja ennek az ipar­ág­nak a helyi fejlődését?
Nyilván a község költségve­tésének jót tenne, ha minél több kereskedelmi társaság működne itt, jóllehet az utóbbi időben eb­ben az irányban is megindult a fejlődés, de a panziók és az áru­kereskedést lebonyolító, s egy-egy szolgáltató kisipar mellett az lenne a szerencsés, ha látvá­nyo­sabb eredmények születnének. Gon­doljuk, hogy a tervezett te­mes­vári körgyűrű, amely súrolja majd a község határát sőt, egy része Újmosnica földterületén ha­lad át, ez felkelti majd a be­ruházók érdeklődését, ami javí­tana a költségvetésünk helyzetén. A leglátványosabb, ami esztéti­ka­i­lag is emeli a község arcu­la­tát a közelmúltban üzembe­he­lye­zett sörgyár, teljes nevén Mos­ni­cai Kastély-Komplexum, amely­nek keretében működik a két faj­ta sört előállító Sörklinika, a 4 csillagos Royal Szálló Bécsi Sza­lon­nal, 160 férőhelyes étte­rem­mel, 120 férőhelyes sörházzal, 500 férőhelyes nyári vendég­lő­vel, és ahol 50 gépkocsi számára biytosított a parkolás.
Nem mindenki elégedett a köztisztasággal Újmosnicán, pél­dául a temető környéki rend­­ellenességre utaló panasz a szerkesztőségünk címére is érkezett.
Minden ellentétes vélemény ellenére állítom, hogy meg­külön­böztetett hangsúlyt helyezünk a köztisztaságra. Kezdve a szemét­el­szállítástól – hetente egyzser szok­ványos szemetet és havi rend­szerességgel az újrahasz­no­sítható hulladékot szállítja el a köztisztasági vállalat. Ugyan­ak­kor gondoskodunk a tavaszi és őszi nagytakarításkor összegyűlt kerti hulladékok, faágak, levelek és egyéb hulladékok elszállí­tásá­ról. Sok nehézséget okoz a város közelsége, ugyanis nem sikerült megszüntetni azt a szokást, hogy a városból Újmosnica határába hord­ják ki egyesek a szemetet, építkezési hulladékot. Ez történik a temetőben is, ahol hatalmas erőbevetéssel sz+ntettük meg azt az árkot, ahova korábban a te­me­tői hulladékot, koszorúkat, mű­anyag palackokat és más tárgyakat dobálták az emberek. Az ott elhelyezett konténer sem szeméttelep céljából került oda, hanem éppen azért, hogy civili­zát körülményeket biztosítsunk a temető tisztántartására. Gondol­kozunk azon is, hogy más meg­ol­dást találjunk a temető tisztán­tar­tására, annál is inkább, hogy a szomszédságában mintegy há­rom hektáros területen tervezzük az új községközpont létesítését. Saj­nos az önkormányzat sze­mély­zete által időnként össze­gyűj­tött szemét ellenére néha valóban lehangoló látvány fo­gadja az embereket, mivel – akár­csak a városi kukák kör­nyékén – itt is megjelennek a turkálók, de vannak olyan sze­mélyek is, akik a sírok karban­tar­tásakor a koszorúkat vagy a száraz virágokat nem az erre a célra kihelyezett konténerbe, ha­nem a kerítések t0vébe dobálják.
Néhány év alatt ugrás­sze­rűen megnőtt Újmosnica lako­sainak a száma, ennek milyen kihatása van a valamikori ma­gyar telepes község demog­rá­fiai alakulására?
A lakossági létszámnö­veke­dés miatt egyre csökken a ma­gyar közösség aránya, ami na­gyobb odafigyelést igényel ré­szünkről is a kisebbségbe került polgártársainkkal szemben. Eb­ben fő szerepet vállal a helyi re­formátus egyház, amelynek szá­mos kezdeményezése eredmé­nyes­nek bizonyult. Példának o­ká­ért említhetem éppen az évente egyszer-kétszer megszervezett kö­­­zösségi napot. Közösségünk össztartása szempontjából fon­tos az évente kétszer – a ma­gyar­medvesi búcsú illetve a farsang alkalmával – szervezett magyar bál. Bevált közösségépítő, vagy megtartó eszköznek bizonyult a református egyházzal közösen szervezett, elég gyakori kirán­du­lás is, főleg magyar történelmi vidékekre. Persze megmara­dá­sunk fontos tényezője az egyház mellett az oktatás. Sajnos helyi magyar nyelvű oktatás hosszú évek óta nem létezik Újmos­ni­cán, ezért biztosítjuk a magyar tannyelvű iskolába, nevezetesen a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceumba tanuló gyermekek szá­mára az iskolabuszos utaztatást. Az óvodás korú gyermekek vi­szont helyben ismerkedhetnek anyanyelvünk szép hagyo­má­nyai­val a magyar tannyelvű óvo­dai tagozaton, ahol a vegyes há­zasságból származó gyermekek is tanulhatnak.

Újmosnica infrastruktú­rá­já­nak fejlesztési terveiről illet­ve a legfrissebb fejleményekről IOAN SORINCĂU polgármesterrel a Szórvány Nap alkalmával szer­vezett magyar közösségi találkozón folytattuk a Kádár György alpolgármesterrel meg­kezdett beszélgetést.
Az újmosnicai magyar kö­zösség találkozóját megtisztelte jelenlétével Ioan Sorincău pol­gármester mellett a község jö­vendő lakója Cătălin Tiuch, par­lamenti képviselő (USL) és neje.
Mivel a magyar közösség ta­lálkozóján beszélgetünk, min­de­nek­előtt azt mondanám el, hogy mindig szívesen jöv0k és jól ér­zem magam az ilyen rendez­vé­nyeken. És fontosnak is tartom a hasonló alkalmakat arra, hogy job­­ban megismerjem a község ma­­gyar lakóinak is a gondjait, elvárásait, és közös településünk fejlesztésşre irányuló javasla­tai­kat.
Ami a községfejlesztést illeti, jó hírem van, ugyanis az or­szá­gos 28-as számú fejlesztési kor­mány­rendelet keretében szere­pe­lünk egy komoly csatorna- és víz­hálózati fejlesztéssel, nevezete­sen 30 km ivóvíz- és 27 km szenny­­­víz­csatorna-hálózat épí­tés­­sel. Ha­tal­mas értékű munká­la­tokról van szó, amihez meg­kezd­jük a pá­lyáz­tatást, s ahogy az idő engedi, elkezdődhetnek a munkálatok is. Ez valószínüleg mintegy két éves idő­szakot igé­nyel majd. Ezen kívül Magyar­medves és Albina számára is készül az ivóvíz­háló­zat és víz­szennycsatorna építési terve. Albinán a kisérleti kútfú­rá­sok nagyon rossz minőségű vizet mu­tattak ki, ezért oda Újmos­ni­cá­ról kell a vízvezetéket eljuttassuk. Halaszthatatlanná vált a Temes­vár-Újmosnica közötti közút kor­szerűsítése, villamosvonal épí­tés­sel vagy anélkül, de sürgősen ki kell szélesíteni négy sávosra ezt az utat. Hasonló méretű és je­lentőségű terv valósul meg az­ál­tal, hogy a helyi utak átkerültek a Megyei Tanácshoz tartozó Me­gyei Útigazgatóság gondozásá­ba, kiépülhet a Sági úttól a Lu­go­si útig terjedő falvakat érintve, a leendő körgyűrűvel párhu­zamo­san futó Kissoda, Gyüreg (Gi­roc), Medves, Újmosnica, Ómos­nica, Bükkfalva (Bucovăţ), Re­me­te helységeket érintő út is, amelyekről a körgyűrűre is fel lehet majd csatlakozni ezekből a helységekből. A jövő esztendő­ben helyi költségvetésből kiépít­jük az ómosnicai Ökrök útjaként (Drumul boilor) ismert útsza­kaszt, majd ezt követően 2015-ben Gyüreggel közösen az Ómos­ni­cáig terjedő út megépítését tervezzük.
A találkozó meghirdetése sze­rint ennek szervezői a Re­for­mátus Egyház és Kádár György alpolgármester.
Gazdáné Mátyus Melinda lel­ki­pásztor rövid igehirdetés­sel nyi­totta meg a találkozót, és köszöntötte a résztvevőket. La­punknak nyilatkozva elmond­ta, hogy azért is tartja fontos­nak egy ilyen magyar közösségi találkozó megszervezését, mert Újmosnicán nem szerveznek ki­mondott falunapot, amely fe­lekezeti hovatartozás nélkül min­denkinek az ünnepe lenne.
Szerencsére, Kádár György minden támogatást megadott e mostani közösségi napnak a meg­­szervezéséhez, akárcsak más alkalmakkor, bármit is szerve­zünk. Ennek sem felekezeti sem párt jelleget nem adunk, igyek­szünk minden magyart elérni, min­denkire odafigyelni, akikkel közös a nyelvünk, bár ezt egyre nehézkesebben beszélik. De nem ez az egyetlen formája a magyar közösségi életnek Újmosnicán, nagyon sikeresen működik a nő­szövetség és két hónapja meg­in­dítottuk a magyar klubot is, első alkalommal, október 23-ról be­szél­gettünk, katonadalokat taní­tot­tam, 16-an voltunk, egy hó­nap­pal ezelőtt már 26-an jöttek, ekkor a reformációról beszé­lget­tünk. Megpróbálok magyar tán­cot is tanítani a gyermekeknek. Nehéz, mert román iskolába jár­nak a gyerekek. Érdekes megfi­gyelni, hogy miként vész el a nyel­vünk. Az idősek még szép, ízes, alföldi tájszólású magyar nyelvet beszélnek, a mi korosz­tá­lyunk nyelvtudása recseg-ropog, a fiatalok pedig már nem is be­szélnek magyarul. Nem annyira szép és jó minden, ahogy egy-egy ilyen összejövetel, vagy magyar bál alkalmával tükröződik. Hi­szen ezután folytatódik az, hogy románul beszélnek maguk között is, a gyermek román iskolába jár. Természetesen örülök annak is, hogy sikerül egy-egy ilyen al­kal­mat megszervezni, de több kel­lene ennél.
Az újmosnicai közösségi ta­lál­kozó, amelyet Bethlen Gábor erdélyi fejedelem szüle­té­sének 400. évfordulójának nap­jára, november 15-re, a Magyar Szórvány Napjára idő­zítettek – Szarvas Lajos muzsi­kájának és a Győrfi Tibor illetve Oláh Zoltán által szak­szerűen fűszerezett magyaros bográcsosának köszönhetően – kiváló hangulatban telt el.