09 Mar 2022
Írta admin 
0 Hozzászólás 
A magyar kultúra várának ajánljuk e házat, amelyet a legnehezebb időkben a bánsági magyarság áldozatkészsége emel.
Alapkövét csöndben, de annál nagyobb megilletődéssel (1929. év Péter és Pál napján) tettük le. Istennek segítségét és áldását alázattal kérjük.
(Az alapkőbe befalazott okmány szövege)
1994. május 5-én az alakuló gyűlésen – az újonnan induló Magyar Ház r.t. megalakítása érdekében, a részvényesek leszármazottai mellett, a bejegyzéshez szükséges ötvenezer lejes alaptőke létrehozása céljából, 50-50 lejes részvényvásárlással újabb részvényesek csatlakoztak. Később a perköltségeket és az alaptőke kötelezően egymillió 250 ezer lejre történő felemeléséhez szükséges pénzösszeget téglajegy alapon történt gyűjtésből fedezte a részvénytársaság. A cégbíróság által 1994. június 21-én bejegyzett Magyar Ház részvényeseiként szerepelnek: Bárányi Ildikó, Beniczky Annamária, Becsky István, Bodó Mária, Fogarassy Zoltán, Fogarassy Csaba, Graur János, Iovi Lucia, Nagy Árpád, Oberst Júlia, Oberst László, Oberst Zoltán, Pogány András, Puhala Anna, Radó János, Recheşan Kornélia, Suboni Ildikó, Schwarcz Dukász Péter, Toró T. Tibor, Ugry Károly.
A részvénytársaság Nagy Árpád közgazdászt választotta meg adminisztrátornak. Nagy Árpád 1994-től évek hosszú során felelősséggel és önzetlenül intézte az r.t adminisztrációs ügyeit. A közgyűlés a részvénytársaság ve- zetőségébe Fogarassy Csabát – aki Székely László egyik unokája – és Graur János elnököt, illetve Kiss Ildikó cenzort választotta meg.
A Magyar Ház r.t. által kezdeményezett visszaigénylési per 1994-1998 közötti tárgyalásai nem hozták meg a remélt eredményt. Hasonló sorsra jutott a Fórika Éva ügyvédnő által a 2000-ben, 2005 és 2006-ban a Strasbourg-i Bírósághoz benyújtott kereset is.
2011. március 29-én a legfelsőbb bíróság végérvényesen visszautasította a Magyar Ház részvénytársaság keresetét.
Az a sürgősségi kormányrendelet, amely a kisebbségi ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkozott, rövid időre felcsillantotta a reményt a Magyar Ház sorsának jogszerű rendezésére. Sajnos, a Magyar Ház néhány nap után lekerült a Victor Ciorbea miniszterelnök aláírásával megjelent kormányrendelet listájáról.
1997. április 30-án az 1927-ben bejegyzett Magyar Ház r.t. megalakulásának 70. évfordulója alkalmával a temesvári magyar közösség az ingatlan falára elhelyezendő emléktáblával igyekezett a közvélemény figyelmét ráirányítani a magyar közösséget ért jogtiprásra. Az emléktáblát a kézdivásárhelyi Bakk László képzőművész készítette el.
Dr. Oberst László, részvényes leszármazott közbenjárására, a városi Urbanisztikai Hivatal jóváhagyta az emléktábla elhelyezését, ám magát a ház tulajdonosának kikiáltó TIMPRESS ennek ellenére sem volt hajlandó beleegyezését adni az emléktábla elhelyezésére a Magyar Ház homlokzatán, sőt az általa kiadott Renaşterea Bănăţeană véresszájú újságírónője az 1997. április 23-án, április 25-én és május 2-án megjelent írásában – megkérdőjelezve a magyar közösség jogát a Magyar Házhoz – ironikus megjegyzésekkel igyekezett a román közvéleményt a magyarok ellen hangolni. Ennek ellenére, a Magyar Ház részvénytársaság és az RMDSZ vezetősége kitartott elhatározása mellett, és az első emeleti ablakból lelógatott emléktáblát, ünnepi szónoklatok kíséretében, népes közönség előtt felavatták.
Az avató ünnepségről a HETI ÚJ SZÓ 1997. május másodiki számában számolt be. Az alábbiakban felidézzük a Pataki Zoltán “Ím áll az oltár és mi köréje gyűlünk” című riportjában megörökített ünnepi pillanatokat:
A szemerkélő eső ellenére mintegy háromszáz lelkes temesvári és környékbeli magyar gyűlt össze a Magyar Ház-emléktábla jelképes felavatására… Toró T. Tibor, a Temes megyei RMDSZ elnöke megnyitó beszédében felidézte a Magyar Ház építésének történetét, majd a Nobel-díjas Gábor Dénes tudóst idézve, aki szerint “a jövőt nem megjósolni kell, hanem megalkotni” elmondta: Jövőalkotó cselekvéseinkben… nem árt visszatekinteni, kegyelettel emlékezni elődeink jövőt álmodó, jövőt építő szándékára…
Bárányi Ferenc, az RMDSZ parlamenti képviselője: …Amikor általános volt a szegénység, nyomorúság, nemzetiségi megkülönböztetés, akkor épült fel a Magyar Ház… Apáink és nagyapáink szájuktól vonták meg a falatot, és ha többel nem is, de legalább egyetlen tégla árával hozzájárultak a szentély felépítéséhez… Igen, mi felépítettük, a kommunisták elvették a mi házunkat… A Magyar Házat mi építettük, a mienk volt és a mienk lesz mindaddig, amíg csak magyarok élnek ebben a városban… Graur János, az újjáalakult Magyar Ház r.t. elnöke magyar és román nyelven ismertette a temesvári Magyar Ház felépítésének történetét, majd idézte Dr. Hajdu Frigyes a Magyar Ház Rt. alenökét: “Ím áll az oltár és mi köréje gyűltünk… ide zarándokolunk nemzedékről-nemzedékre, és innen merítünk majd erőt, reményt, segélyt, vigaszt”. Bodó Barna, Temes megyei RMDSZ tanácsos: Emlékezni gyűltünk össze…Emlékezni eszmére, elődeink sokatmondó példájára, olyan kulturális értékekre, amelyek mindenkor közösséget éltetnek és tartanak meg… Oberst László, temesvári RMDSZ-es városi tanácsos válaszolt a Renaşterea Bănăţeană hasábjain megjelent Nem tűrhetjük tovább az RMDSZ hazudozásait című cikkben megjelent magyarellenes uszításokra.
Az emléktábla-avató ünnepségen részt vett András Imre, a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságának titkára és Tamás Sándor, kézdivásárhelyi RMDSZ-elnök, parlamenti képviselő, aki az ország legkeletibb és legnyugatibb jelentős magyar közösségének – a temesvárinak és a kézdivásárhelyinek – együvé tartozásáról beszélt. Ennek ékes bizonyítéka éppen a Bakk László, kézdivásárhelyi művész által elkészített Magyar Ház emléktábla, amelyről a jelenlévők lelkes tapsa közben került le a lepel… Az ünnepség befejező részében Szász Enikő, a Bánsági Magyar Napok főszervezője ismertette az éppen elkezdődött seregszemle műsorát, majd Mátray László színművész elszavalta Endre Károly Temesvár című versét.
A Magyar Ház akkori bitorlói által száműzött emléktáblát, boldogabb idők reményében, a HETI ÚJ SZÓ levéltárában helyezték el megőrzésre.
A 2001-et követő években, miután az ÚJ SZÓ használati jogot nyert a Magyar Ház első emeleti helyiségei felett, elmaradtak a zaklatások, noha a törvényszéki végzésben kikötött feltételeket megszegve, a lap székhelyet biztosított az RMDSZ, a TEMISZ Ifjúsági szervezet, Magyar Gazda szervezet, képviselői iroda, magyar könyvtár, Nőszövetség, Bolyai János emlékszoba és civil terem számára. A magyar szervezetek megtűrése mögött azonban, mint kiderült, újabb csel szövődött. A TIMPRESS r.t. Iosif Constantin Drăgan halála után, más befektetőknek adta el a Magyar Ház ingatlant is magába foglaló részvényeinek java részét.
2019. január 9-én az ingatlan bejárati ajtaján megjelent a Magyar Házat szállodává átalakító látványterv.
Erről, a HETI ÚJ SZÓ január 11-i számában tájékoztattuk a közvéleményt, mire a temesvári civil szervezetek, az RMDSZ és az egyházak képviselői, a Civil Tanács kezdeményezésére január 24-én megbeszélést tartottak a Bartók Béla Elméleti Líceumban.
A tanácskozáson a Magyar Ház rendeltetésének megváltoztatása ellen több javaslat is megfogalmazódott, többek között az ingatlan megvásárlása is. Ehhez anyaországi támogatás végett Tamás Péter, Magyarország temesvári tiszteletbeli konzuljának a közbenjárását javasolták.
2019. február 5-re Marossy Zoltán, akkori megyei RMDSZ-elnök szintén tanácskozásra hívta a magyarság képviselőit, Bartha Csaba a Temesvári Rádió riportere pedig nyilvános vitát szervezett a rádió stúdiójában. A vitákon résztvevők, néhány kivétellel, a Magyar Házért elkezdett három évtizedes küzdelem folytatása mellett szálltak síkra. Közöttük Molnár András ügyvéd, az RMDSZ megyei vezetőségének tagja, aki részletesen tájékoztatott a per történetéről és jelenlegi állásáról, ugyanis – miközben a TIMPRESS a részvények kiárusításával foglalkozott, Molnár András és Alexandra Mihalcea ügyvédek – Pogány András és Oberst László részvényes leszármazottak bevonásával – újabb és újabb módot kerestek és találtak a visszaigénylési per folytatására.
2019. novemberében a HETI ÚJ SZÓ kiadói – Tamás Péter, Makkai Zoltán és Graur János –, az ingatlan első emeletének helyiségei fölött használati joggal rendelkező Reflex kft. képviselőiként felkeresték a Bega Tehnometal r.t., illetve Magyar Ház ingatlant magában foglaló TIMPRESS r.t. főrészvényeseit, a Cristescu testvéreket, akik hajlandóságot mutattak az üzleti úton szerzett tulajdon piaci áron történő eladásáról tárgyalni. Innen indult el a megoldás abba az irányba, hogy – miután a román törvények útvesztői és a jóindulat hiánya megakadályozta a Magyar Ház visszaszolgáltatását– az elődök által közadakozásból felépített, és a bánsági magyar közösségre testált Magyar Házat, a Magyar Kormány támogatásával, 2022-ben a bánsági magyarság másodszor is meg- vásárolhatta.
(vége)
