A témában Daróczi Csaba állatorvos, a  te­mes­vári Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági  Hatóság igazgató-helyettese nyilatkozott lapunknak néhány időszerű kérdés kapcsán. 

A közelgő húsvéti ünnepek és a hozzá kapcsolódó bárányvágási hagyományok évről évre ilyenkor aktuális kérdéssé teszik az egészségügyi szempontból fontos szabályozásokat. Beszélgetésünk elején arról érdeklődtünk, hogy idén milyen intézkedések előzik meg a húsvéti bárányhús-forgalmazást?

Az élelmiszerbiztonsági követelmények nagy­vonalakban ugyanazok maradtak mint amilyenek az elmúlt esztendőben voltak. Csak engedélyezett vágóhidakon tör­ténhet a bárányvágás. A fogyasztót ez annyiban érinti, hogy nyugodt lélekkel vásárolhatja meg az üz­letekbe kijuttatott bárányhúst, legyen az nagyáruház vagy piac, a megfelelő higiéniai feltételek mellett en­ge­délyeztetett helyen. Az élelmiszerkereskedelmi hálózatba csak a fogyasztás szempontjából biztonságos bárányhús kerülhet.

A Bánságban, de talán más vidékeken is hagyománya volt annak, hogy bizonyos helyekre kivitték a juhászok, juhtenyésztő gazdák a bárányokat, ahol a vá­sárló kiválasztotta a számára megfelelőnek gondolt élő bárányt, amit ott, akár a gazda, vagy erre felkészült hentesek levágtak, s a bőrét is helyben értékesítették a felvásárlóknál. Ilyen pontokat engedélyeznek-e napjainkban?
Idén is működnek majd olyan helyek, ahol az engedéllyel rendelkező tenyésztő mikrochipezett, egészségügyi iga­zolvánnyal rendelkező bárányát értékesítheti. Itt egy állatorvos levágás előtt megvizsálja az állatot, s csak egészséges bárány levágását engedélyezi, majd utá­na a húst is megvizsgálja és pecséttel látja el. Külön fel­hívom a figyelmet arra, hogy bárhol is vásárolunk bá­rányhúst, kövessük az egészséges húst tanúsító pecsétet.
A megyében eddig 16 engedélyt adtunk ki i­deiglenes báránylevágási hely létesítésére. Eb­ből a fontosabbak Temesváron a Széna téren (P-ta Badea Car­tan), Lugoson a Temes-parton és Facsádon a piacon, to­vábbá, Gátalján, Sem­la­kon, Nagykomlóson, Sziner­szegen, Nagy­jé­csán, Ivandán, Nagyremetén, Temes­falván (Drag­­­sina), Kádáron, Dobozon, Újbesenyőn (Du­destii-Noi), Szakálházán és Kisbecskereken lesznek hasonló engedélyezett báránylevágási pon­tok. Ezek mel­lett minden piacon vannak engedélyezett helyek bá­rányhús-forgalmazásra és persze a nagykereskedelmi áruházakban is kapható lesz a bárányhús. Mind­ezek ellenére van­nak, akik saját felelősségükre kimennek a nyájakhoz és közvetelenül a juhásztól veszik meg a húsvéti bárányt, itt mindjárt le is vágják az állatot.

A húsvéti bárány mellett a húsvéti tojás ürügyén ilyenkor nagyobb a tojásforgalom. Ezen a téren mire kell figyelnie a vásárlónak?
A forgalmazásra javasolt tojást bevizsgálják és pe­cséttel látják el, aki nem több mint 50 tyúkot tart az a tojást értékesítheti a piacon is anélkül, hogy lepecsételtette volna, de aki 50-nél több tyúkot tart, az be kell jelentse és kistermelőként szerepel. Minden piacon van állatorvos, akihez bárki fordulhat, hogy az eladandó vagy megvásárolt tojást bevizsgáltassa.

Más, de mindig aktuális téma a kutya. Mit kell tudniuk a mai gazdiknak?
Kötelező a betegségek elleni oltás a kutyák és macs­kák esetében is. Újdonság, de szintén kö­telező a mikrochipezés, egy kutyát sem oltanak be, ha nincs mik­rochipje. Az egészségügyi könyvecskében szerepel a mikrochip száma. Ezzel az azonosítással, a hitelesített útlevéllel, amiben szerepel a chip száma egyszerűbb lett a kutyusok külföldi utaztatása, régebben ez bonyolult eljárást rót a gazdira. Az oltás kapcsán tudni kell, hogy bármelyik állatorvosi rendelőben be­oltják a ku­tyát, veszettség ellen évente, az egészségügyi könyvecskében szerepel a chipszám és az utolsó oltás ideje. Az adatok egy országos adatbázisban szerepelnek. Az el­veszett vagy elpusztult állatot jelenteni kell az állatorvosi rendelőben, sőt azt is, ha változik az állat lakhelye.

Milyen változás várható az önök tevékeny­ségi körében a kormány asztalán lévő javaslat nyomán, amely szerint több hivatal összevoná­sát tervezik, ugyanis ezek között szerepel Állat­egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Hatóság is?
Egyelőre annyit tudunk, hogy az Állat­egész­ségügyi és Élelmiszerbiztonsági Hatóság, a Fo­gyasztóvé­del­mi Hatóság és a Növényegészség­ügyi Ügynökség egy létrehozandó minisztérium irányítása alá kerül. Ezeknek a tevékenysége sok tekintetben kapcsolódik egymáshoz, de hogy az összevonásnak – azon túl, hogy személyzeti létszámcsökkentést is szem előtt tart a tervezet – milyen pozitív vagy netán negatív hozadéka lehet mindaddig nem tudhatjuk, amíg az in­tézkedés részleteit nem ismerjük, ezért egyelőre erről többet nem mondhatok.