12 Mar 2015
Írta admin 
0 Hozzászólás 
Az RMDSZ Temes megyei szervezete választmányi gyűlésének küldöttei Halász Ferenc megyei elnök döntését – hogy egy újabb ciklusra vállalja a megyei szervezet vezetését – egyetlen szavazat ellenében, csaknem egyöntetű szavazattal erősítették meg.
Halász Ferenc történelemtanár gyakorlatilag a rendszerváltás óta jelen van a bánsági magyar közéletben. Az önállósult magyar tannyelvű líceum első igazgatójaként, majd a kezdeményezésére alakult Bartók Béla Alapítvány elnökeként – újabban a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség alelnökeként, illetve a Temes Megyei Főtanfelügyelőség főtanfelügyelő-helyetteseként – járul hozzá a magyar tannyelvű oktatásunk megőrzéséhez. Az érdekvédelmi szervezetben is a kezdetek óta tevékenyen részt vesz: másfél évtizede választották meg először az RMDSZ megyei szervezete élére. 1994-től két mandátumban alelnöke a megyei RMDSZ-nek, valamint két ciklusban 1992-1996, illetve 2000-2004 között a Városi Tanácsban képviselte a közösség érdekeit.
Érthető, hogy a huszonöt esztendő folyamán felvállalt nagy felelősségű tisztségek fáradalmai után, egy újabb jelölésre csak hosszas tépelődés, alapos megfontolás után szánta rá magát.
Milyen tényezők befolyásolták döntését, dilemmájának feloldását, ami az igen és a nem serpenyőjét végül az igen felé billentette? – kérdeztük az RMDSZ Temes megyei szervezete élére újonnan megválasztott Halász Ferenc elnöktől.
Amikor 2012-ben újra elvállaltam az elnökséget, úgy futottam neki, hogy ez lesz az utolsó mandátum számomra ebben a tisztségben. Akkor célul tűztük ki a szervezet fiatalítását. Mellesleg már 2011 előtt is szerveztünk be fiatalokat az elnökségbe, akik végül a szakmai karrierépítést és családalapítást tekintették prioritásnak, s ezért eltávolodtak az igencsak időigényes közösségépítési munkától. 2012-től sikerült bevonni újabb fiatalokat a szervezet tevékenységébe. Ez már a régi elnökségen is meglátszott, a 9 személyből hárman 30 évesek, hárman 40, és szintén hárman 50 évesek voltunk. A fiatalítás azonban még mindig nem hozta a várt eredményt. Érthető módon további idő és tanulás kell ahhoz, hogy a fiatalabb kollégáink is felnőjenek az elvárások szintjére, hogy kellő tapasztalot szerezve megfelelő rálátással rendelkezzenek a Temes megyei szórvány komplex problémáira. Pozitívumként említem, hogy a fiatalabb korosztályok tagjai közül sokan bekerültek a helyi szervezetek vezetőségébe vagy éppenséggel helyi elnöki tisztségben tevékenykednek. Reméljük a jövőben is valamenynyien komolyan veszik ezt a felelősségteljes szerepet.
Döntésének egyik oka az volt, hogy a mandátuma végén nem érezte befejezettnek a fiatalítási célkitűzés megvalósulását?
Abban a meggyőződésemben, hogy a váltást még jobban elő kell készíteni megerősítettek azok a helyi RMDSZ szervezetek, ifjúsági és civil szervezetek, amelyek tagjai megkerestek a tisztújítás előtt és arra kértek, hogy vállaljak még egy mandátumot az RMDSZ Temes megyei szervezete élén. Így, annak ellenére, hogy a múlt év utolsó hónapjaiban úgy gondoltam, hogy nem fogok nekifutni még egy mandátumnak, tekintettel a fenti tényezőkre végül másként döntöttem: mégis elvállalok még egy mandátumot, hogy továbbvigyem azt a munkát, amit 25 évvel ezelőtt elkezdtünk és, hogy az utánpótlás biztosítására bővítsük azoknak a körét, akik bekapcsolódnak az RMDSZ életébe és munkájába. Meggyőződésem, a jövőben is szükség lesz egy kiegyensúlyozott RMDSZ-re, hiszen az érdekvédelmi szervezetünk tevékenysége nélkül nagyon sok minden nem valósult volna meg Temesváron és a megyében.
Gondolom, hogy az új mandátum időszaka sem tartogat kevésbé nehéz feladatokat a megyei szervezet számára.
Egyáltalán nem, bár a mandátumunk három esztendejében ezúttal csak egy választási év lesz, de számunkra a legfontosabb választásokra, egyrészt az önkormányzati, másrészt pedig a parlamenti választásokra kerül sor. Ezeknek az eredményeitől is függ, hogy miként alakul a Temes megyei magyar közösség sorsa 2016 és 2020 között. Ami a helyhatósági választásokat illeti, amióta bevezették az 5 százalékos küszöböt, problémát jelent bejutnunk mind a megyei, mind a városi tanácsba. Sajnos a 2011-es népszámlálás az mutatja, hogy megyei szinten 5,1 százalékot, Temesváron pedig már csak 4,8 százalékot képvisel a magyarság. Ilyen körülmények között alaposan meg kell gondolnunk, hogy a 2016-os esztendő helyhatósági választásra miként fogunk felkészülni. A jelenlegi elnökség több tagja azért lobbizott, hogy az RMDSZ vállalja fel az 5 százalékos küszöb 3 százalékra való csökkentését. Ennek az ügynek a képviseletét a Szövetség központi vezetősége és a frakció is felvállalta, ugyanis csak így lehet esélyünk arra, hogy bejussunk a két legerősebb önkormányzatba. Hasonló helyzetben van Hunyad, Fehér és Beszterce-Naszód megye. Persze a kérdés, hogy a román pártok elfogadják-e ezt a módosító javaslatot.
Mi történik, ha a parlament nem szavazza meg az RMDSZ javaslatát?
Ebben az esetben, a választásokig maradt egy év és néhány hónap, mely folyamán komolyan el kell gondolkoznunk, hogy milyen szövetségi rendszerben tud a Temes megyei szervezetünk bejutni ebbe a két legfontosabb fórumba. Az előző választásokon már szövetségben indultunk a három bánsági szláv szervezettel, aminek 2008-ban az volt a hozadéka, hogy visszakerültünk a Városi Tanácsba, de 2012-ben sajnos ez a szövetség nem lendített át az 5 százalékon. A vita tárgyát képezi, hogy a 2016-os önkormányzati választáson esetleg más koalícióval, esetleg egy erős román párttal közösen induljunk, hogy annak listáján a mi képviselőnk is bejuthasson. Persze ezek egyelőre csak eszmefuttatások, meg kell várni az Parlament döntését az átalakítás előtt álló választási törvényről. Egyelőre csak arra szeretném felkészíteni a temesvári közvéleményt, hogy egy ilyen döntés is szóba kerülhet, ugyanis politikai szempontból és az érdekérvényesítés szempontjából annyit érünk a temesvári politikai palettán, amennyi szavazatot felmutatunk. A választások előkészületében főleg azokra a településekre helyezzük a hangsúlyt, ahol a magyarság részaránya meghaladja az 5 százalékot, s ennek ellenére valamilyen okból kiestünk a helyi önkormányzatból. Ilyen települések Lugos, Gátalja, Nagyszentmiklós, ahol a siker a mozgósításon és szervezettségen is múlik. Reményeim szerint, ahol most jelen vagyunk a következőkben is megőrizhetjük a képviseletünket. Természetesen a parlamenti képviseletünket is szeretnénk megtartani, de egyelőre nem tudjuk, hogy fog kinézni a választási törvény, mert a jelenlegi rendkívül kedvezőtlen számunkra.
A választásokra való előkészület mellett milyen közelebbi célokat tart majd figyelem előtt a megalakuló elnökség?
A politikai tevékenységen túl az identitás megőrzésében a jövőben is fontos szerepet szánunk a művelődési és oktatási tevékenységnek. Szeretnénk a Bartók Béla Líceumhoz tartozó 10-es számú óvoda jelenleg használaton kívül álló épületét tatarozni, közel állunk ahhoz, hogy a líceum zoldi táborát rendezzük, és európai uniós pályázat segítségével a teljes felújítást megvalósítsuk, a Belvárosi Református Egyházközség magyar bölcsőde létrehozására készül, a Gerhardinum Római Katolikus Lícem igyekszik felépíteni az I-VIII. osztályos magyar tagozatot, Zsombolyán és Óteleken Böjte Csaba atya Szent Ferenc Alapítványának rendszerében gyermekházak működésével erősítik a helyi magyar nyelvű oktatást, és szeretnénk Végváron egy református szórványközpont kialakítását elérni. Ezeket a kezdeményezéseket az RMDSZ messzemenően támogatja.
A művelődési élet területén folytatjuk a már bevált hagyományőrző rendezvények ösztönzését, gondolok itt a templombúcsúkra, falunapokra, történelmi évfordulókra való megemlékezésekre, a BKE-vel közösen elindított, családi napra, magyar hagyományok napjára, színházlátogatásokra, a tanyaszínházra és a filmnapok megszervezésére. A Csiky Gergely Állami Magyar Színház mellett tervezzük egy néptáncegyüttes létrehozását, aminek a dokumentációját a színház benyújtotta a Polgármesteri Hivatalhoz. Körvonalazódik egy Bartók-központ létrehozása Nagyszentmiklóson, aminek költségeiért pályázat készül. További prioritásunk marad a Magyar Ház ügye, amiért 2013 óta egy másik ügyvédi csapat új pereket indított. Jó kapcsolatra törekszünk a jövőben is a gazda szervezetekkel, illetve közelebb kerülni a vállalkozó réteghez, akiket eddig nem sikerült bekapcsolni a politikai tevékenységbe. Természetesen továbbra is szeretnénk jó kapcsolatot ápolni a helyi elektronikus és írott sajtóval, elsősorban a HETI ÚJ SZÓ szerkesztőségével, amely eddig is a legfontosabb partnerünk volt a munkánkban.
Tekintettel arra, hogy néhány nap választ el nemzeti ünnepünktől, itt is közösségünk figyelmébe ajánlom a Március 15-e alkalmából szervezett rendezvényeinket. A fő megemlékezése idén is a freidorfi, szabadfalui Petőfi-emlékműnél lesz. Az emlékmű tatarozására sajnos, a dokumentáció késése miatt az ünnepségig nem készült el. A folytatásban az Ifjúsági Házban egy magyarországi művészeti szakközépiskola műsorát tekinthetik meg az érdeklődők. Lévén, hogy idén a fő szabadtéri rendezvényre és a díszelőadásra vasárnap kerül sor, reméljük, hogy a korábbiaknál többen tisztelik meg jelenlétükkel a ’48-as magyar forradalom emlékére szervezett ünnepségünket.
