Az újmosnicai példa arról tanúskodik, hogy még az egy adott időszakban életképte­len­nek tűnő közösség is meg tud erő­södni, ha nem esik az önfeladás bűnébe. Ebben a nagyvárosi csá­bításban élő községben az utóbbi években szerencsésen egymásra találtak azok a tényezők, ame­lyek a közönnyel szemben a he­lyi, önmagukban létező értékeket felismerve igyekeznek tartalmas közösségi életet élni. Az évről évre megszervezett magyar kö­zösségi nap beszédes példája annak, hogy a református egy­ház, a község polgári vezetőivel való együttmüködésnek eredmé­nyeként egyre nagyobb az ér­deklődés a helyi rendezvények iránt.

Ion Sorincău polgármester, az ünneplő magyar közösséget köszönti

Ebben jelentős szerepet játszik a nyelvünket is beszélő, s kultúránktól sem idegen, tipikus bánsági ember, Ioan Sorincău polgármester és a vele kiválóan együttműködő helyettese, Kádár György, aki úgy tud a többségbe került román nem­ze­ti­ségű lako­soknak is elfogadott ve­ze­tője len­ni, hogy nem tagadja meg nemzeti önazonosságát. Együtt­működésük az egyházzal pedig a kis magyar közösség tagjait az összefogásra késztetik.Az összejövetel alkalmával a Szórvány Alapítvány egyik projektjének – amely a legrászorultabbak felzárkóztatását célozta meg -, sikeres  befejezését is ünnepelték, ezt illusztrálja a résztvevők csoportképén látható banner  –  mondta el Szomorú Gyöngyi, civil gondnok.

Az elmúlt szombaton a ki­váló hangulatú találkozón közel száz helyi magyar lakos érezte úgy, hogy ehhez a közösséghez tartozik, mert a Szabó Ferenc és zenekara által szolgáltatott mu­zsika akárcsak – a jelenlévők nagy-nagy örömére – a magáról egyre többet hallató, Gazdáné Mátyus Melinda református lel­ki­pásztor által vezetett férfi dal­csoport repertoárjában, a nóták, népdalok saját lelkületük mély­sé­geiben találtak hovatartozási találkozási pontokat.

Kádár György polgármester-helyettes, aki Szűcs István helyi gazdálkodóval a bográcsok mel­lett tüsténkedett, hiába remélte, hogy erre a napra megsza­ba­dul­hat a helységgazdálkodás gond­jaitól, mert reportofonunkkal azt igyekeztünk rögzíteni, hogy mi foglalkoztatja, amikor nem a két bográcsban rotyogó sertés-, illet­ve birkapörkölt ízére össz­pon­tosít?
Bizony, nemcsak ünneplésből áll az élet sőt, az igazi örömök gyümölcse inkább a hét­közna­pok munkájában terem. Ilyen elég­té­telünk idén az, hogy sike­rült befe­jezni az Ómosnica és Te­mesvár közötti út építését, ami­nek kö­szön­hetően megnyílhat a köz­le­kedés az autópálya és Lugosi úti országút felé, hason­ló­képpen jó ütemben halad a víz­hálózat to­váb­bi kiterjesztése Újmosnicán, Ómosnicán és az új Európa-ne­gyed­ben. A szennyvíz­csatorna-építés a szintkülönbség okozta ne­hézségek ellenére kissé lelassul­va, de halad, és egyes ré­szeken, Új­mosnica régi utcái és a fiatalok lakónegyede jövőre már talán kora tavasszal rácsatla­koz­hat a csa­tornahálózatra. Sokakat érint az egyre zsúfoltabb Temes­vár-Új­mosnica közötti Buziási úti sza­kasz. Ennek a négysávos, kerék­pár­sávval és négy körgyű­rűvel, egészen Újmosnica Albina felőli kijárata irányába a volt Avicoláig terjedő útnak – a Temes Megyei Tanács finanszírozásával – re­mé­nyeink szerint tavasszal elkezdőd­nek a munkálatai.

A jó hírek között Kádár György alpolgármester mintegy meghívóként megemlítette, hogy október 24-én Magyarmedvesen a templombúcsú alkalmával meg­ünepelik a római katolikus temp­lom felújítását is.