A választások és a megelőző kortes tevékenység idején a települések vezetőinek, elöljáróinak energiája egyrészt a politikai versengésben merül ki, kevesebb idejük marad a községépítési munkára, terveik kivitelezésére, a lakosság érdekeinek kép­viseletére. A bizonytalan állapotot a választások után az új vezetőségi fórum fel­ál­lá­sáig, esetenként hosszabb-rövidebb ideig még a közösség kénytelen elviselni. Persze vannak szerencsés települések, ahol az átmenet alig érezhető.

Akit változatlanul a “gáton” találunk

Kádár György alpolgármester és a Rad Dan által vezetett önkéntes tűzoltó csoport – Bujdosó András és Suciu Károly – Tadeschi Sorin szép új házának udvarából szivattyúzák ki a belvizet
Kádár György, Újmosnica község al­pol­gármesterét még az önkormányzati vá­lasztások előtt, a szennyvízcsatorna építési munkálatok terepén értük el. Legutóbbi látogatásunk alkalmával is hiá­ba ko­pogtattunk a polgármesteri hiva­tal­ban az alpolgármesteri iroda ajtaján, mert – mint kiderült – az előző napok esőzése által okozott kellemetlenségek elhárítá­sá­ra a helyi tűzoltók csoportjával egyik, bel­víztől veszélyeztetett transzformátor állo­más környékét, valamint több lakóház ud­varát igyekeztek mentesíteni. A júniusi ön­kormányzati választások után Újmos­nicán az alpolgármester ugyanaz a sze­mély, aki közel egy évtizede élvezi a la­kosság bizalmát, s a régi/új alpolgár­mes­ter elkötelezettségében sem változott meg, ugyanúgy végzi feladatát, leginkább te­re­pen, mindig a munkálatok sűrűjében, mert tennivaló bőven van, semmivel sem kevesebb, mint a választások előtti idő­szak­ban.
Folytatjuk az elkezdett munkát, a fo­lya­matban lévő befektetések kivitelezése nem áll le, például rövidesen befejeződik a 10 ki­lo­méternyi újmosnicai utcák teljes kiasz­fal­tozása. Az öt település, amely Újmosnica köz­séget alkotja, meglehetősen sok és nehéz feladat elé állítja a mindenkori község­gaz­dákat. Személy szerint a harmadik mandá­tu­momat kezdtem meg, azaz kilencedik éve te­vékenykedem ebben a tisztségben. Örömmel látom, hogy az Önkormányzatunkban teljes az összhang abban a törekvésben, amit a vá­lasztások előtt is egy csapatként vállaltunk fel, s amit a választások után is együtt foly­ta­tunk, hiszen ennek a közös mun­kának kö­szön­hetően, már számos kézzel­fog­ható jele mu­tatkozik a fellendülésben lévő te­lepü­lé­se­ink korszerűsödésében, legyen szó a földgáz-, ivóvíz-, szennyvízcsatorna-hálózat­ról, vagy útépítésről, illetve közintézmények épí­tésé­ről. Sok a tennivaló a helység­fej­lesz­tés terén. Községünk területén a régi tele­pü­léseink mellett felgyorsult ütemben jönnek létre az új lakónegyedek, ahol a nulláról kell legalább a régi helységek komfort szintjét biz­tosítani azok számára, akik úgy döntenek, hogy Új­mosnica község polgárai legyenek. A lakosok száma tehát rohamosan növekszik, itt nem beszélhetünk elvándorlásról, s a közsé­günk új lakói szép házaik mellé joggal várják el a komfortot biztosító közművesítést, ami bi­zony sok erőfeszítést és anyagi ráfordítást igényel a nem túl bő önkormányzati költség­vetés mel­­lett. Az elvárások nagyok, ame­lyek­nek igyek­szünk eleget tenni, persze ezek so­ka­sá­ga és sokfélesége természetszerűen teremthet egyedi elégedetlenségeket is, de a prio­ritá­sokat figyelembe véve a községi kassza le­hetőségei szerint igyekszünk minél ottho­no­sabb környezetet teremteni községünk lakói számára. Ebben minden bizonnyal si­kerül e­red­ményesen együttműködni Bucur Octavian Florin újonnan megválasztott pol­gár­mes­te­rünkkel, aki korábban tanácsosként tartozott a csapatunkhoz, mint ahogyan a jövőben is együtt őrizzük Ioan Sorincău ta­nácsossal, a volt polgármesterrel azoknak az álmoknak a valóraválását, amelyeket koráb­ban együtt megálmodtunk, s számos be­nyúj­tott pályázat sikerének függvényében új projekteket fo­gunk elindítani. Az önkor­mányzat saját meg­lehetősen szűkös költség­vetése túl kevés ah­hoz, hogy a község el­várások szerinti fej­lődését biztosítani le­hes­sen, ezért nincs más lehetőség, mint pályázni és pályázni, meg kell ragadnunk minden le­hetőséget legyen szó országos vagy az Euró­pa Unió által kiírt pályázatról. Sajnos a Te­mesvár-Újmosnica közötti nagyforgalmú me­gyei út négy sávosra történő kiszélesítése még mindig késlekedik, mivel az útmenti te­rületek kisajátítása a vártnál hosszabb időt vesz igénybe, így a munkálatok csak a követ­kező esztendőben kezdődhetnek el.

A mezőgazdász alpolgármester

A település virágzására alpolgármesterként büszke Kádár Györgyöt egyéni gazdaságának korszerű mezőgép-felszereltsége is hasonló elégtétellel tölti el
Kádár György a bánsági tájakon, kü­lö­nös­képpen a városközeli Újmosnicán, azon kevesek közül való, aki – a me­zőgazdasági tevékenység hullámvöl­gyeit átvészelve – hű maradt a szántó­földhöz kapcsolódó, megélhetést biztosító ősi tevékenységhez. Vallomása szerint a génjeiben hordozott fog­lalkozásról a köz­ség gazdasági gondjainak ügyintézése mellett sem tud lemondani.
A rendszerváltás utáni évek bizony­ta­lan­sága miatt nem sok jóval kecsegtetett a föld meg­munkálása, ezért – és az újmosnicai lakásépítések fellendülése okozta telkesítések miatt – legtöbb földtulajdonos lemondott erről a nehéz és hasznosság szemponjából kockázatos foglalkozásról. Én jelenleg is mintegy 30 hektár földön gazdálkodom, tu­datában annak, hogy ebből ma sem lehet meg­gazdagodni, de odafigyeléssel jövedel­mező lehet a ráfordított munka. Persze, ehhez a meglehetősen zsúfolt alpolgármesteri fel­adataim teljesítése mellett, főleg a sza­badidőmet kell feláldozzam. Őseimtől örö­költ ragaszkodásomat a szántóföldhöz, s ál­ta­lában a mezőgazdasági tevékenységhez, meg­erősítette a rendszerváltás utáni években Kiss Károly agrármérnök által létrehozott Bánsági Magyar Gazdák Egyesületének a fiatal gazdák számára igen hasznos műkö­dése. A mezőgazdasági munkától elidege­nedett magyar gazdák, s közöttük főleg a fiatalok számára, hihetetlenül hasznos és ösztönző hatással voltak azok a tanfolyamok, amelyeken nagytudású és a szakma iránti szenvedélyt tanúsító tanárok, szakemberek – közöttük dr. Albert Ferenc tanár úr szen­zációs értekezései – gazdagították igen hiányos ismereteinket. Meggyőződéssel val­lom, hogy hasznos volt számunkra az Arany­kalász néven ismertté vált tanfolyam, amely­nek résztvevői, Kiss Károly mérnöknek köszönhetően, szakmai tapasztalatcseréken és híres magyarországi mezőgazdasági vá­sárokon gyarapíthattuk ismereteinket.

Elvesztettünk egy tanácsost
A választási eredmények szerint mind­össze tizennyolc szavazaton múlott, hogy Újmosnicán az eddigi kettő helyett csupán egy RMDSZ-es jelölt került be az Ön­kormányzatba.
A mai napig nehezen tudok napirendre térni afölött, hogy néhány szavazat miatt Szőlősi József, magyarmedvesi kollégám, aki községünk második, magyar lakosokkal is rendelkező településének képviselője volt a júniusi önkormányzati választáson nem jutott mandátumhoz, noha a korábbi ciklusokban hatékony munkát fejtett ki a tanácsi te­vé­kenységben, s a magyarmedvesi közösség számos helyi megvalósítást köszönhet fá­radhatatlan munkájának, szíve-lelke volt az ottani magyar közösség rendezvényei meg­szer­vezésének. Még arra sem panasz­kod­hatunk, hogy a lakosság körében ne lettek volna román nemzetiségű támogatóink, hiszen a számokat tekintve, a voksoknak csaknem a felét román szavazóktól kaptuk, ugyanis a község lakosságának nemzetiségi összetétele a betelepülések nyomán jelen­tősen megváltozott, aminek következtében – annak ellenére, hogy az elmúlt évtizedben magyar nemnzetiségű lakosok száma alig változott – mára a tíz évvel ezelőtti közel 20 százalék helyett mindössze 8 százalék alatti a magyarság aránya. Így a valamikori magyar tannyelvű általános iskola helyett meg kell elégednünk azzal, hogy van magyar óvodánk és, hogy egyik nyertes pályázatunk ered­mé­nyeként hamarosan megkezdődik egy böl­csőde építése, amelyben szintén szeretnénk magyar ta­gozatot is működtetni. Az iskolás gyermekek számára Temesváron biztosított az anyelven történő oktatás, az iskolabusz Újmosnicáról mintegy húsz gyermeket utaz­tat a Bartók Béla Elméleti Líceum I-XII. osztályaiba.
Újmosnicán tehát több-kevesebb sze­rencsének köszönhetően, a magyar kö­zösség érdekeit is képviselő alpolgár­mes­ter folytathatja tevékenységét. Törek­vé­seiben, akárcsak eddig, szorosan együtt­működik a református egyházzal, amely egyik bástyája a megmaradásához ra­gaszkodó helyi magyarságnak. Látoga­tá­sunk alkalmával arról az örvendetes hír­ről is értesültünk, hogy elkezdődött a ka­tolikus templom építése is Újmosnicán, így a község központjában lévő park közepén 100 éve álló református templom, és a néhány éve felépített ortodox templom mel­lett, a megyében szinte egyedülálló ka­tolikus templom építéssel a helyi katolikus felekezet mintegy 150 híve is saját isten­házához jut. Ők jelenleg a református egy­házzal osztják meg a lelki gondo­zásukhoz szükséges létesítményt. A három törté­nelmi vallás mellett a községben a pün­kösdista vallásúak is saját templommal rendelkeznek, rajtuk kívül még baptista fe­lekezet is tevékenykedik. A rohamosan fejlődő község lakói tehát a lelki gondo­zásban sem szenvednek hiányt.