Az elmúlt hét végén a Ro­má­niai Magyar Üzleti Egyesület (RMÜE) által szervezett kon­fe­rencia előadói tájékoztatták a részt­vevőket az általuk képviselt vállalkozás eredményeiről, és újabb együttműködési lehetősé­gekről. Az RMÜE temesvári ügy­vezető igazgatója, Valdman Ferenc mérnök lapunknak el­mondta, hogy a temesvári kon­fe­rencia munkálatai iránti fokozott érdeklődés újra bebizonyította a 2005-ben megalakult Egyesület létjogosultságát. A két napon ke­resztül folyó megbeszéléseken részt vettek az anyaországból ér­kezett gazdasági szereplők mel­lett romániai és szerbiai gazda­sági szervezetek képviselői, akik számos együttműködési lehe­tő­sé­get villantottak fel e három or­szágban tevékenykedő tagok szá­mára. Első alkalommal volt jelent az RMÜE konferenciáján a Magyar Vállalkozók és Mun­káltatók Országos Szövetségé­nek küldöttsége. Lőrincze Péter, a VOSZ elnöki tanács­adója elmondta, hogy a magyar vállalkozók érdeklődnek a ro­mán piac iránt, hiszen Románia Magyarországnak egyik jelentős gazdasági partnere, továbbá, hogy a határmenti területeken kialakítandó gazdasági kapcso­latokon túl más román megyék felé is tájékozódnak. Diósi László, az OTP Bank romániai vezérigazgatója, az RMÜE el­nöke, a konferencia moderátora szintén az együttműködésekben rejlő lehetőségeket hangsúlyoz­ta. Ismertette azokat a román gaz­­dasági mutatókat, amelyek le­he­tőségeket jelentenek a befek­teté­sekhez. Ezek között említette a pénzügyi stabilitást, a hitelek árá­nak folyamatos csökkenését, az infrastruktúra-fejlesztéseket és az ingatlanpiacot.

A Romániai Magyar Üzleti Egyesület működésének orszá­gos jelentősége mellett a Bánság és vonzáskörzete szempontjából is egyre nagyobb a jelentősége. Ezt tükrözte Sebők Tibor, a Kikindai Regionális Gazdasági Kamara elnökének az előadása is. Azokról a lehetőségekről, ame­lyeket ez a gazdaságilag fon­tos térség a román kormány cél­kitűzései tükrében magába rejt, a konferenciát köszöntő elődásá­ban Marossy Zoltán Temes me­gyei alprefektus tájékoztatta a résztvevőket. A temesi alispán la­punknak külön is nyilatkozott ezekről a lehetőségekről.
Szerbia előbb-utóbb meg­kezdi az előtárgyalásokat az Eu­rópai Unióval, s belátható időn belül a jogi harmonizáció után, maximum 7-8 év múlva taggá válik. Ennek várható gazdasági hozadéka, hogy a nyugati vállalkozók beözönlenek a helyi piacra. Felhívtam a vidékünkön tevékenykedő üzletemberek fi­gyelmet arra, hogy el ne sza­lasszák ezt a lehetőséget, ugyan­is, ha ők nem használják ki a kapcsolati rendszerünket, a kö­zös nyelvet, ami előnyt jelent, jön­nek mások, igaz, hogy angol nyelven beszélnek, de hely­ismeret hiányában is, talán na­gyobb tapasztalattal rendelkezve mindenképpen betöltik ezt az űrt. Nekünk viszont az nagyon fontos, hogy gazdaságilag ez a régió esé­­lyesen fel tudjon lépni. Fel­hív­tam a figyelmet arra is, hogy a szerbiai privatizáció eddig nem tudott eredményeket felmutatni, ebből is látszik, hogy érdemes itt részt venni, annál inkább, hogy 2013-ban nálunk is leállították a visszaszolgáltatásokat, így most a temesi Bánságban és a vaj­da­sági Bánságban is mérsékelt áron lehet ingatlanokhoz jutni és ha figyelembe vesszük, hogy 2014-2020 között beindulnak az európai finanszírozási progra­mok, ennek erős gazdasági ve­tülete lesz. Másik fontos tényező az átjárhatóság, Temes megye mostani vezetősége fontosnak tartja és figyelemmel kíséri a kapcsolatok erősítését. Magyar­ország felé Óbéb és Kübekháza közötti két és fél kilométeres út belátható időn belül elkészül, ja­vításra kerül a pusztakeresztúri kanyartól Kiszomborra vezető mostani kövesút, s mire Románia bekerül a schengeni övezetbe, ezek már átjárható pontok lesz­nek, tehát a helyiek átjárhatnak, ugyanakkor szorgalmazzuk a sa­ját kormányunknál, hogy kösse meg Szerbiával a kormányközi szerződést, amelynek a határ­menti függelékében szerepeltetni szeretnénk a Valkány-Verbita, a Nagykomlós-Nákófalva illetve a módosi határátkelőket, mert ak­kor akár a regionális fejlesztési ala­pokból is ki lehet építeni azt az infrastruktúrát, ami lehetővé tenné ezeknek a határ menti pontoknak a végleges megnyi­tását.
Milyen szerep juthat ezek­ben a tervekben a Romániai Magyar Üzleti Egyesületnek?
Az RMÜE tagjai általában Bukarestben fejtik ki tevékeny­sé­güket, s Románia mint közpon­to­sított állam arra kényszeríti őket, hogy ott legyenek, ahol a dönté­sek születnek, ugyanakkor na­gyon erős az egyesület Erdély­ben, kevésbé aktívak a Bánság­ban, de érdeklődési körükben egy­re inkább láthatóan a Bánság is jelen van. Ezt igyekeztem ez­úttal is erősíteni és kitágítani nemcsak a temesi, hanem a vaj­dasági Bánságra is. Külön örül­tem annak, hogy úgy szervezték meg a temesvári konferenciát, hogy a környező megyékből is meghívtak képviselőket, itt volt a Kikindai Regionális Gazdasági Kamara részéről képviselő, és itt voltak Békés megyéből a Vállal­kozók Országos Szövetségének, Békés és Csongrád megyéből is a képviselők. Ebből is következik, hogy nagyjából egy irányba igyek­­szünk megmozdítani a bán­sági gazdasági fejlesztést. Ezért is jöttem el szívesen erre a konfe­renciára, és dolgoztam örömmel az RMÜE munkatársaival.