A “Teher alatt nő a pálma!” mondás igazsága tükröződik az RMDSZ Temes megyei szervezetének jelenlegi tevé­keny­ségében. MOLNÁR ANDRÁS-sal, az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnökével, volt megyei alispánnal arról a helyzetről beszélgettünk, amelyben Az RMDSZ megyei szervezete folytatja tevékenységét azt követően, hogy a legutóbbi helyhatósági választások után nem sikerült képviselethez jutni a temesvári és a megyei önkormányzatban, majd pedig azt követően, hogy 2021-ben az új román koalíciós kormány megalakulása nyomán, a Temes megyei RMDSZ az alispáni tisztséget is elveszítette.

Képviseletünk hiánya a temesvári és a megyei fórumokban természetesen megnehezítette a tevékenységünket. Egy ideig az egyetlen hivatalos kapocs az alprefektusi tisztségen keresztül még működött, ám a koalíciós kormány két alprefektusi tisztséget – a Temes és a Krassó-Szörény megyeit – elvette az RMDSZ-től. Ilyen körülmények kö­zött csak a saját, belső szerveződésünkre alapozhatjuk tevékenységünket. Most éppen a népszámlálási feladatokban kellett helyt­állnunk, amiben véleményem szerint jól vizs­gázott a szervezetünk. Ez, bár nem politikai feladat, de az RMDSZ, a magyarság kisebbségi érdekképviseleti szervezeteként természetszerűen ezt is felvállalta.

Megyei RMDSZ elnökként mennyire látja erősnek a „Csapatot”?
Megyei szervezetünk 40 alapszervezet­ből áll, emellett működik a nagyon aktív Nőszövetség, van ifjúsági vonal is, amely még erősítést igényel. Szerencsére abban az időben, amikor alprefektusi tisztséggel is rendelkeztünk, a többi pártokkal, szerve­ze­tekkel, önkormányzatokkal jól működő kap­csolat alakult ki, ami ma is működik, és amire továbbra is építeni tudunk, még akkor is, ha ezek leginkább személyes kapcsolatok. Ugyancsak szerencsénk van abban, hogy a magyar civil élet, már korábbról erősnek mondható Temesváron, a fórumok keretében a politikai képviselet, valójában ezt csak kiegészítette. A városi önkormányzat mellett formailag létezik egy úgynevezett Kisebbségi Tanács, ugyanígy a Megyei Tanács mel­lett is alakult egy hasonló fórum, sőt az új prefektus is létrehozott egy Kisebbségi Taná­csot, de ezeknek a tevékenységéről szin­te semmit sem lehet hallani. Mi azt tart­juk fontosnak, hogy az adott helyzetben je­len legyünk a magyar közösség életében, ismerjük meg gondjaikat, amelyeket továbbítunk a megfelelő szervek felé, ezt akkor is feladatunknak tartjuk és felvállaljuk, ha megválasztott tanácsosokkal nem rendelke­zünk minden önkormányzatban. Arra törekszünk, hogy ne csak választási kampányok idején forduljunk hozzájuk, folyamatosan vegyünk részt az általuk kezdeményezett tevékenységekben.

Újságíróként is tapasztaljuk, hogy nem könnyű eleget tenni annak az elvá­rás­nak, amely a közösségeink részéről tapasztalható a közöttük való jelenlétet illetően. Az RMDSZ megyei szervezete hogyan tud megfelelni ennek az elvárásnak?
Már most látszik, hogy az idei nyár, a két­éves kimaradás után bővelkedik rendez­vényekben. A magyar lakosság alacsony ará­nya Temes megyében korábban is kétségessé tette, hogy a választásokon minden fórumba képviselethez jussunk. A most kialakult helyzet sem töri meg a lendületünket, sőt még nagyobb elszántságra ösztönöz bennünket. Elég erős a közösségünket képviselő csapatunk, s a kényszerhelyzetben talán meg is erősödik. Persze, mint politikai szervezet törekednünk kell arra, hogy a következő választásokon tisztségekhez jussanak képviselőink a városi és/vagy megyei fórumokban, akár más pártokkal szövetkez­ve. A népszámlálási eredmények ismerete hozzásegíthet bennünket ahhoz, hogy tisztán lássuk a lehetőségeket, ezekre az adatokra alapozhatunk számos jövőbeni döntésünk­ben. Én úgy gondolom, hogy az állandó tanács, az elnökség és általában a jelenlegi szervezetünk elég szilárd. Tizenhárom olyan személy van, akikre mindig számítani lehet, ötleteik vannak és, ami nagyon fontos, kép­letesen szólva: ugyanabba az irányba tol­ják a szekeret. Az elnökség és a legszűkebb vezetőség mellett ott van a megyei kép­viselők tanácsa, több mint negyven személy, az önkormányzati képviselőink, és ott vannak a küldötteink, akik valamennyien ugyan­­azt a célt követve tevékenykednek. Tudjuk, hogy nem mindig és nem mindenki­nek az elvárását sikerül teljesíteni, ha vannak is viták közöttünk, nincsenek nagy el­lentétek vagy konfliktusok. A közös cél el­éré­se érdekében ugyanez a hozzáállás ér­vé­nyes az Erdélyi Néppárthoz és más helyi ma­gyar szervezetekhez való viszonyulásunk­ban.

A Magyar Ház ügyének szerencsés alakulása után az RMDSZ Temes megyei szervezete (akárcsak a felépítésében orosz­lánrészt vállaló hajdani Országos Magyar Párt helyi szervezete) immár nem megtűrtként, de teljes joggal folytathatja tevékenységét az épületben.
Az évtizedekig tartó eredménytelen küz­delem után, a Magyar Kormánynak kö­szönhetően a bánsági magyar közösség újra az általa felépített kulturális hajlék élvezője lehet. Nagy öröm számunkra, hogy végre újra magyar tulajdonban van a bánsági magyar közösség háza. Ügyvédként bevallom, hogy a vitathatatlan öröm mellett kese­rű szájízzel könyvelem el azt, hogy a román hatalom nyolc különböző peres sorozat után is megakadályozta, hogy jogos örökségünket törvényesen visszakapjuk, ne pedig úgy, hogy másodszor is megvásároljuk. Az RMDSZ mindenkori vezetősége három évtizeden át próbálkozott jogi úton érvényt sze­rezni a bánsági magyarság hagyatékának visszaszerzésében, amelyről mindenki tudta, hogy az itteni magyarok tulajdona. A küzdelem része, amit kevesen tudnak, hogy az RMDSZ 1990. óta anyagilag is hozzá­járult ahhoz, hogy a HETI ÚJ SZÓ kiadója mellett a Magyar Ház első emeletének költségei fejében – megtűrtként bár – a Magyar Házban magyar tevékenység folyhasson. Szer­vezetünk székhelye, megalakulása, azaz 1990 óta ebben az épületben van, és az elnökségünk döntése értelmében ragaszkodunk hozzá, hogy irodája továbbra is itt, a Magyar Ház főépületében, ebben a szimbolikus jelentőségű ingatlanban maradjon. Erről a Várbástya Egyesület vezetőségével is egyeztettünk.

Tőkés László legutóbbi temesvári látogatása alkalmával lapunknak nyilat­koz­va utalt arra, hogy a temesvári ma­gyar közösség a tulajdonában lévő ingatlanok tekintetében a bőség zavara álla­potában van. Az RMDSZ tulajdonában van például a Putna utcai Kós Károly Közösségi Központ.
A központi fekvésű Magyar Házban egy irodát szeretnénk működtetni. A Kós Károly Közösségi Központban ezen a nyáron fel­újí­tási munkálatokat tervezünk. Itt a tágas te­remben gyűléseket, találkozókat tartunk, a nagy udvar és a kert a jövőben is kulturális rendezvények színhelye lesz, tehát közös­sé­gi központként működik továbbra is. A fenn­tartási költségek fedezésére a helyi­sé­gek egy részét a jövőben is bérlőknek adjuk használatba.