Végvár és Majláthfalva, térségünk két településének magyar közösségei a legdurvább beolvasztó politikai időszakban is képesek voltak olyan nagyszabású rendezvények szervezésére, amelyek sokszínű hagyományaink felmutatásával hozzájárultak a szórványban élő nemzettársaink kikezdett identitástudatának erősítéséhez. E tekintetben emlékezetesek az 1989-es fordulat előtti Majláthfalvi Vasárnap illetve a Végváron szervezett Művelődési Napok rendezvényei. Ezek folytatásaként – nem kevésbé fontos célok által vezérelve –, immár szabadon ünnepelhetnek közösségeink. E két község éppen ezekben a napokban a hagyományos falunapi ünnepségeik keretében idézték fel a telepítés történetét. Végváron az első magyar családok 225 évvel ezelőtti ide érkezését ünnepelték, az akkor még telepítője nevét viselő Rittberg helységbe, Majláthfalván pedig a telepítés 200. évfordulójára emlékeztek a község mai lakói és az innen elszármazottak.
Végváron az elmúlt hétvégén, péntektől vasárnapig megtartott falunapi rendezvényt áthatotta a teljes magyar közösség összefogásának fontossága an- nak érdekében, hogy sikerüljön olyan feltételeket megtartani és hosszú távon biztosítani, amelyek megelőzik a helyi közösség irányításának, hagyományaik- tól idegen kezekbe kerülését.
Idén, mivel a 225 éves évforduló mellett, a magyarországi Röszke községgel való testvértelepülési kapcsolatuknak 20 évvel ezelőtti létrehozását is ünnepelték, talán nagyobb hangsúlyt helyeztek a falunapok műsorának színesítésére. Pénteken a Band-zenekar, a Dupla KáVé és Köteles Cindy koncertjével megnyílt a rendezvénysorozat, szombaton egész napos műsorszámokon vehettek részt a község lakói és vendégeik. Örvendetes, hogy az általában hagyományosan résztvevő külföldi testvértelepülések küldöttei mellett, a megye magyar közösségeinek képviselői is megtisztelik jelenlétükkel a végváriak ünnepét, akik idén nemcsak szemlélők voltak, hanem maguk is bekapcso- lódtak a műsorokba. Az újmosnicai csoport élén Kádár György alpolgármester, maga is tevékenyen részt vett a műsorokban. Nagy volt az érdeklődés a sportversenyek iránt, annál is inkább, mivel ekkor vette kezdetét a megyei labdarúgó bajnokság, amelynek keretében a feljövőben lévő végvári csapat Újmosnica labdarúgóival mérték össze erejüket. A találkozó a hazai csapat 3-1 arányú győzelmével végződött, ezzel is növelve az ünneplő végváriak örömét.
Hasonló sikernek örvendhettek az Önkéntes Tűzoltó Egyesület tagjai is, akik a tűzoltási technikák ügyességi versenyében szintén első helyet értek el a második helyezett újmosnicai illetve a harmadik helyen végzett temesrékasi tűzoltókkal szemben.

Régen várt, örömteli eseménye volt a falunapi ünnepségnek a tájházi helyiség megnyitása, amelynek értékes tárgyai évek óta elraktározva várják jobb sorsra fordulásukat. Az ott kiállított falutörténeti tárgyak gyűjtését sok évvel ezelőtt kezdték el az általános iskola lelkes pedagógusai, élükön a kiállítást ma is gondozó Mátyás Erzsébettel és Czudar Juliannával, illetve Păștean Erika igazgatónővel és a néhai Szarvas Mária és Pășteanné Mátyás Lídia tanítónőkkel. A háztartási tárgyak és gazdasági munka- eszközök mellett látható itt az a ruházat, amilyeneket a község lakói a századok folyamán viseltek, az iskolai tankönyvek, értesítők, oklevelek által végigkövethető az a folyamat, amelyen a végvári oktatás haladt az első iskolájától napjainkig, fényképek szemléltetik a lakodalmi szokásokat, a menyasszony és vőlegény díszes ruházatát. Itt említjük meg, hogy a tanerők munkáját nagyraértékelve, az iskola volt tanulója, a ma Budapesten élő, de szülőfalujától soha el nem szakadt Fehér Kálmán saját költségén készítteti el ezeknek és más falutörténeti fotóknak a berámáztatását. Mátyás Erzsébet (telefon: 0730-320.102) és Czudar Julianna (telefon: 0734- 779.288) elmondta, hogy bármikor készséggel állnak azoknak a rendelkezésére, akik egyénileg vagy csoportosan szeretnék meglátogatni a kiállítótermet. Ugyanakkor ezúton kérik a helyi és a Végvárról elszármazott honfitársaikat, hogy nézzenek körül otthonaikban és a családjuk örökségéből származó régi eszközökkel, ruhákkal, fényképekkel, levelekkel, dokumentumokkal járuljanak hozzá ahhoz, hogy kezdeményezésük végre egy igazi tájház megteremtését eredményezze. Ennek létrehozását Csáki Károly polgármester a vele folytatott beszélgetésünkön is megígérte, aki elmondta azt is, hogy a község fejlődése szempontjából igen fontos infrastrukturális fejlesztésre kerül sor előreláthatólag még ebben az évben, ugyanis kiírták a versenytárgyalást a Végvár és Sósd közötti útszakasz építésére, amely megszünteti a község viszonylagos elszigeteltségét, megnyitva a közlekedést Resicabánya, illetve a krassó-szörényi turisztikai tájak felé, ami nemcsak a község lakói, hanem a Temesvár felől utazók számára is előnyös útvonalat biztosít, és vonzóbbá teheti Végvárt a befektetők számára is.

Az elmaradhatatlan falunapi bográcsosfőző versenyre 14 csapat jelentkezett. Örvendetes, hogy sok fiatallal találkoztunk a bográcsok mellett, akik átvették elődeiktől a főzés szenvedélyét. A dr. Kiss Zsolt állatorvos által szervezett vetélkedő eredményének elbírálására Kádár György, újmosnicai alpolgármester zsűri elnök mellett dr. Daróczi Csaba, a szintén újmosnicai állatorvosi rendelő vezetője, a vajdasági Kispiac helységből érkezett Börcsök Ildikó, Mihai Udristioiu és alulírott kapott megbízást.

Az első díjat Kerekes József édesanyja veszi át, mivel a „szakácsmester” fia, még nem szállt le a felvonuláson résztvevő lováról
Kóstolgatásuk eredményeként a versenyzők közül Kerekes József és édesanyja első díjat, a Dorozsmáról érkezett Álmosdi Lászlóné második díjat, Sándor János harmadik díjat, és a vele holtversenyben végzett Fehér Nándor a Röszkei Önkormányzat különdíját nyerte. De kiváló minőségű pörkölttel dicsekedhetett valamennyi versenyző, nevezetesen: Csáki Rudolf, Kiss Jenő, Fonák Zoltán, Juletecan György, a Végvári Vándorok, a Hunorok, az Üstökösök valamint Pataki Árpád és Pataki Zoltán.

Mint minden évben, idén is nagy érdeklődés övezte a község Temesvári úti bejáratától a piactérig elnyúló felvonulók oszlopát, az élen a lovas bandériummal – közöttük, először, egy bátor és ügyes végvári lány, Csilla nevű lován – Székely Tímea, továbbá id. Kerekes József és ifj. Kerekes József valamint Balogh Imre. A sorból nem hiányozhattak a tánccsoportok, az Önkéntes Tűzoltó Egyesület és a sikeres labdarúgócsapat tagjai, illetve a Pro Amicita fúvószenekar, amely a Radetzky indulóval nyitotta meg a szabadtéri előadást, amelyen fellépett a Csűrdöngölő és a Recefice tánccsoport Küküllő menti, kalotaszegi és szatmári verbunkossal.
A nagyszámú ünneplő közönséget köszöntötte Păștean Erika igazgatónő, a műsor moderátora és Csáki Károly polgármester, valamint a röszkei Önkormányzat részéről Horváth Béla alpolgármester, aki megerősítette, hogy a húszéves kapcsolatnak köszönhetően Végvárra mindig hazaérkezik.

Ezúttal, mivel az idei találkozó szinte egybeesik Magyarország nemzeti ünnepével vendéglátóit megajándékozta a magyar nemzet zászlajával.
Vasárnap a Végvári Falunapok zárórendezvényén a református templomban emlékeztek meg a település 225 éves évfordulójáról.

Az ünnepi istentisztelet keretében Szilágyi Albert gátaljai református lelkipásztor igehirdető példabeszédében többek között utalt a vezető tisztségeket betöltő személyek alázattal vállalt szolgálatának jelentőségére, amely a közösség összetartásának fontos záloga.

A megemlékezések keretében felidézték a község telepítésének történetét, az 1794-ben ide települtek és a később érkezőknek, a honfoglalással felérő elszánt küzdelmeit. Az eseményen a Szederinda, a Csűrdöngölő és a Recefice tánccsoportok fiataljai, az Önkéntes Tűzoltó Alakulat és a civil szervezetek és a gyülekezet szép számban jelenlévő tagjai tisztelegtek az ősök emléke előtt. Orgonán közreműködött Kele Klára és Kele Zoltán, verset mondott Tóth Rozália tanítónő, a község történetének néhány jellegzetes momentumát elevenítette fel Csáki Károly polgármester és alulírott, mint a község szülöttje.
Vasárnap este utcabállal és tűzijátékkal zárult a végváriak háromnapos ünnepsége.


22 Aug 2019
Írta admin
0 Hozzászólás