A népszámlálások elődjének tekint­hető ókori összeírásokkal is már ezekre a kérdésekre igyekeztek az akkori államokban választ kapni. Napjainkban a leg­utóbbi, 2011 évi népszámlálás óta eltelt, viszonylag rövid idő alatt – a globa­lizáció és a megváltozott gyermek­vállalási mentalitás hatására – jelentős változás következett be az ország né­pességének alakulásában. Számos adat utal arra, hogy a külföldre távozók szá­ma évente meghaladja a 100 ezer főt.

KÁDÁR GYÖRGY, aki másfél évtizede Újmosnica község alpolgár­mes­tere, beszélgetésünk alkalmával meg­említette, hogy a község lakosságának a száma az elmúlt tíz évben az országos népességfogyással szemben inkább nö­vekedett, méghozzá meglepően jelentős mértékben.
Községünk, akárcsak Újszentes és más Temesvár közeli helység lakossági számának alakulása nem tükrözi az országos népesség csökkenést, noha az őslakosok közül innen is sokan külföldre távoztak az elmúlt évtizedekben. Viszont, valószínűleg a bánsági gazdasági potenciál miatt, a kivándorlók számát magasan meghaladóan idevonzza az ország más vidékeinek polgárait. Erről tanúskodik az évente kiadott nagyszámú építkezési engedélyünk és lakás­vásárlások száma. Azt látjuk, hogy megsokszorozódott a község lakóinak száma, ugyanakkor számottevően megváltozott községünk nemzetiségi és vallási összetétele is a legutóbbi népszámlálás óta. A lakosság számarányáról azonban a népszámlálás után kaphatunk pontos képet. Ennek ismerete pedig mind a község ve­zetésnek, mind a kisebbségben lévő magyar közösség szervezetének fontos.

A Bánságban általában, így az Újmosnica község öt településén élő ma­gyarok közül többen élnek vegyes há­zasságban és sokan vannak olyanok is, akik nem anyanyelvükön végezték tanulmányaikat, ők, de az idősebb kor­osztály is segítségre szorul népszámlálási összeírás során.
Erre mind az önkormányzat, mind az RMDSZ helyi szervezete felkészült. Az RMDSZ megyei szervezetének veze­tősé­gével idejében létrehoztunk egy operatív csoportot, amely arra hívatott, hogy segítse a magyar közösséget a népszámlálás folyamatában. Igyekszünk megértetni községünk polgáraival a népszámlálás jelentőségét, nevezetesen, hogy a népszámlálási adatok ál­tal tük­rö­zött la­kossági ará­nyok alap­ján juthat a község különböző beruházásokhoz, a település fej­lesztéséhez szükséges kormányzati vagy akár európai uniós támogatásokhoz. Mindenkit segíteni fogunk azért, hogy a népszámlálás nyomán minél pontosabb képet kapjunk az itt élő közösség számáról és összetételéről.

Feltételezhetően a tíz évvel ezelőtti népszámlálás nem tükrözött pontos adatokat a nemzetiségi arányokról. Voltak, akik az állampolgárságuk szerint je­löl­ték be a kérdőíveken a nemzetiségüket.
A népszámlálás számunkra, magyar nemzetiségű polgárok számára, a társa­da­lom helyzetének több szempontjai mellett, kiemelten fontos, hogy reális képet tükrözzön a nemzetiségi hovatartozásról. Az elmúlt évek tapasztalatából tudjuk, hogy egy-egy közösség, így a magyarság létszámának aránya egy településen egyik tényezője annak, hogy anyanyelvükön helyben is tanulhassanak a gyermekeink, de mondhatnék olyan konkrét példát, hogy helységünk névtáblája magyar nyelven is tájékoztathasson itteni létünkről. Nem beszélve a beruházási, támogatási, köz­igazgatási szempontokról, ahol szintén jelentősége van nemcsak annak, hogy összességében hány lakosa van a településnek, hanem annak is, hogy az ott élő nem­zetiségeknek önazonosságuk megőrzéséhez milyen eszközök állnak a rendelkezésükre, illetve, hogy milyen arányú támogatáshoz jutnak.
Újmosnicán, ahol a lakosság szám­aránya néhány év alatt többszörösére növekedett, igen fontos az, hogy az egyéb­ként jó közösséget alkotó, de stagnáló létszámú magyar nemzetiségű lakosok – füg­getlenül attól, hogy vegyes házasságban élnek vagy, hogy nem anyanyelvükön vé­gezhették tanulmányaikat, vállalják fel magyarságukat a saját, a helyi közös­sé­günk és általában a romániai magyarság súlyának megőrzése érdekében.
g.j.