Kiszombor magyar honosítási célhely
a bánsági magyarok számára

Három évvel ezelőtt, a HETI ÚJ SZÓ munkatársaival először látogattunk Kiszom­bor­ra, hogy riportot készítsünk arról a határmenti magyarországi településéről, amely mellett legtöbben úgy mentünk el utazásaink során, hogy létezéséről csak a helység­név­tábla alapján vettünk tudomást. Az volt a célunk, hogy megismerjük, és Olvasóinkkal is megismertessük ezt a jószerével Bánsághoz tartozó, számos történelmi nevezetességgel rendelkező helységet. Azóta többször ellátogattunk Kiszomborra, sőt az elmúlt eszten­dőben a község szíves vendéglátásának a HÚSZ Baráti Kör tagjai is örvendhettek, az itt megszervezett évi találkozónk alkalmával.
Első látogatásunkkor a véletlen úgy hozta, hogy a nagyközség polgármeseteri hivatalában éppen akkor jelentkezett az első romániai magyar csoport az egy­szerűsített honosítási kérelem benyújtása végett. Azóta igencsak megnőtt a forgalom a kiszombori Önkor­mány­zat házatáján, nagyon sokan – és nem is csak a Bán­ságból – itt nyújtották be kérelmüket a magyar ál­lampolgárságért, és itt tették le az állampolgári es­küt. Hogy ennek a feladatnak a teljesítése milyen for­mában valósult meg, és milyen mértékben változ­tatta meg a hivatal korábbi tevékenységét, mekkora ter­he­lést jelentett az önkormányzat munkatárasainak, erről is beszélgettünk az elmúlt héten szerdán, éppen, ami­kor mintegy százan jelentkeztek állampolgári es­kü­té­tel­­re Szegvári Ernőné polgármester asszony előtt.

Azt tapasztalom, hogy szívesen jönnek Kiszomborra az állampolgársági okmá­nyokat beadni, illetve eskütételre. Ez való­színűleg annak is köszönhető, hogy mun­katársam, Tenczerné Bajusz Ilona rendkívül nagy odafigyeléssel és empátiával intézi a Romániából ideérkező magyar testvéreink ké­relmét. Márciustól változott a jogszabály, azóta csak a járási hivatalokba vagy a kor­mányablakoknál fogadják a honosítási do­kumentumokat, de az eskütétel továbbra is ön­kormányzati hatáskörben van, így most is nagyon sokan jelölik meg Kiszombort az ál­lampolgári eskü letételére, aminek örülünk, és amire büszkék is vagyunk. Szerintem ed­dig mintegy kétezer kérelem fogadására illetve esküté­telre került sor a hivatalunkban, pontos adatokkal azonban a kolléganőm szol­gál. Szerencsénk volt, hogy a temesvári kollégákkal kiválóan együttműködünk. Te­mes megyéből, ahonnan legtöbben jöttek hoz­zánk, szabályosan összeállított iratcso­mók­kal érkeztek az emberek. A dokumen­tációk jók voltak, ha kellett, egyeztetett hiva­talunk a temesvári kollégákkal, így folya­ma­tosan, nyugodt lélekkel küldhettük tovább a kérelmeket Budapestre.
Ennek az örvendetes, de plusz feladat­nak az elvégzésére a hivatalnak nyilván erősítésre volt szüksége.
Feladatunkat saját erőinkkel oldottuk meg, semmilyen állami támogatást ezért kü­lön nem kaptunk. Munkatársnőm, Tenczerné Bajusz Ilona anyakönyvvezető rendkívül ön­érzetesen, sok túlórával, türelemmel példá­san tett eleget ennek az elvárásnak. Számára és önkormányzatunk munkatársai számára nagy elégtétel, hogy akik minket tiszteltek meg azzal, hogy az egyszerűsített magyar honosítási kérelmüket lebonyolítsuk, elisme­réssel nyilatkoztak a készséggel és alázattal teljesített munkánkról.
Mivel ez a beszélgetés a sajtó lehető­ségei révén nyilvánosságot is kap, ezúton mindazok nevében, akik eddig Önökhöz fordultak, megköszönöm a türelmes és ön­zetlen segítséget, amit tanúsítottak és ta­núsítanak annak érdekében, hogy minél zökkenőmentesebben valósuljon meg a ha­tárontúliak magyar honosítási vágya.
Kiszombor nagyközségben a tavaly júniusi HÚSZ Baráti Kör itteni látogatása óta, látványos közművesítési munkálatok kezdődtek, amelyek jeleit a község utcáin ez alkalommal is láthattuk. 
Európai uniós támogatásnak köszön­he­tően sikerült hat település – köztük Makó városa is – összefogásával jelentős összegű beruházáshoz jutnunk községünk szennyvíz- hálózatának a kiépítésére. A munkálatok tavaly júniusban kezdődtek, s októberre ígéri a kivitelező, hogy a vezeték lefektetését be­fejezi. Örvendetes megvalósításról beszél­he­tünk, amiért az itteni lakosság is alaposan megszenvedett, hiszen el kellett viselniük a munkálatokkal járó nyári port és a téli sáros utakat is.
Több tudósítást tehettünk közzé la­punk­ban a kiszombori hagyományos kul­turális rendezvényekről, legutóbb a Ku­korica­-Útvesztő néven ismert műsorról értesülhettek Olvasóink.
A rendkívül aktív Kiss Mária Hortensia Ha­gyományőrző Körnek köszönhetően, a nyá­­ri időszakban számos programot szerve­zünk Kiszomboron. Idén mintegy négyezer láto­gatója volt a Kukorica-Útvesztő Feszti­válnak. Az Önkormányzat által szervezett jú­niusi Tűzugrás elnevezésű ünnepségünkön, valamint a júliusi Közösségi Napokon sokan részt vettek Romániából is, főleg Nagyszent­miklósról jönnek át sokan ünnepségeinkre.
A HETI ÚJ SZÓ Kovács István kollé­gánknak köszönhetően, Kiszomborra is eljut.
Egyike vagyok azoknak, aki minden pénteken várom a temesvári újságot, amit jónak, sokoldalúnak, színvonalasnak tartok. Kedvenc rovatom a Koczka György által szerkesztett Színe és Fonákja, politikai pamfletje mindig felderít, jókat mosolygok csípős és szellemes fordulatain. Ugyanakkor jó kapcsolatot biztosít számunkra a lap a Románia nyugati megyéiben élő magyar kö­zösségekkel, amelyekkel természetesen ösz­sze­tartozunk. Nagyon szívesen olvassuk a HETI ÚJ SZÓT.

Graur János

Képszöveg: A két Icu – Tenczerné Bajusz Ilona, a kiszombori önkormányzat anyakönyvezetője (jobb oldalon) – aki február végéig több mint 1500 honosítási dokumentumot vett át a romániai kérelmezőktől és juttatott el Budapestre, ugyanakkor látogatásunkig mintegy 2000 állampolgári eskütételen asszisztált Szegvári Ernőné polgármester asszony mellett – és Sipos Ilona, a temesvári kolléganő, akivel az egyszerűsített honosítási kérelmezők irányításában kiválóan együttműködnek