A teljesség igényével került kiadásra a Közjegyzői Akadémia Kiadó gondozásában Rokolya Gábor: Ma­gyar közjegyzők a Délvidéken című monumentális műve, azzal a bevallott céllal, hogy eme jogtörténeti monog­ráfia a térség már feldolgozott politikai történetét kiegészítse és bemu­- tassa a Magyar Királyság idején az etnikailag vegyes térségben szolgálatot teljesítő királyi közjegyzők sokoldalú szakmai, társadalmi és politikai sze­repvállalását.
A szerző a rendkívül igényes nyom­dai kivitelezésben megjelent kötet előszavában hangsú­lyozza: „A Dévidék a Magyar Királyság legfej­lettebb gazdasági régiói közé tartozott. Ezt a közjegyzői irodák ügy­forgalma is tükrözi.1886-ban a legnagyobb ügyforgalmat a budapesti kamarához tartozó közjegyzők adták, őket a temesvári, a debreceni és a szegedi kamara közjegyzői követték. 1894-ben azonban az országos első helyen már a temesvári kamara szerepelt, amelyet a budapesti, a debreceni és a szegedi kamara közjegyzői követtek.”
Külön foglalkozik számos kap­csolódó témával: kitér a Délvidéki közjegyzői szervezetek és a kisebbségi nyelvhasználat kérdésére, a közjegyzők alkotói munkássága szintén bemutatásra kerül, majd részletesen foglalkozik a térség közjegyzői hivatalainak ábrázolásával, minden korabeli Királyi Törvényszék Terü­le­tén működő közjegyzői hivatalt a lehető legrészletesebben mutat be, a tisztségviselők életrajzi adatai, ki­emel­kedő közjegyzők életpályája, az ügy­- forgalmi adatok, az illeté­kességi terület bemutatásával, számos ada­lékot megosztva és rengeteg forrás­anyagra is hivatkozva hiteles képet fest a mindenkori érdeklődő számára a Magyar Királyság pontosan és szer­vezetetten működő közigazgatásának eme területéről.
A mintegy hatszáz oldalas kiadvány külön érdekességét képezi a rendkívül gazdag képanyag, korabeli személyiségek, helyszínek, okmá­nyok és iratok reprodukciói díszítik a kötetet és közvetítik a boldog békeidők hangulatát. Ugyanakkor gazda­gítja a kötet anyagát a tisztségviselők teljes névjegyzéke és a helynévjegy­zék, amely a magyar nevek mellett osztrák, horvát, román, szerb, szlo­vák, szlovén és ukrán néven is feltüntették a települések elnevezését.
Rokolya Gábor: Magyar közjegy­zők a Délvidéken című munkájában ötvöződik a hagyományos jogtör­téneti bemutatás a statisztikai, gazdaságtörténeti nézőpont szerinti elemzésekkel és a geneológiai leírásokkal.
Makkai Zoltán