Ebben a sorozatban olyan jeles alkotókra emlékezünk, akik térségünkben születtek vagy alkotó éveik során itt (is) tevékenykedtek és ezzel Temesvár, a temesi Bánság hírét emelték régiónkban éppen úgy, mint szakmai körökben. A bemutatott alkotókhoz évforduló kötődik. (BB)
Schwartz Elek erős felütéssel kezdett a holland válogatottnál az ötvenes évek vége felé. Bár irányítása alatt még nem kezdődött el a holland válogatott 1970-es évek közepén kezdődő (Cruyff nevével fémjelzett) sikersorozata, mindenképp fontos szerepet játszott a holland profi labdarúgás történetében. Ő volt az első olyan holland szövetségi kapitány, aki saját maga állíthatta össze csapatát. Egészen addig egy bizottság határozta meg, hogy ki léphet pályára a válogatott mérkőzésein. Schwartz azonban már színre lépésekor kijelentette, hogy csak akkor vállalja a feladatot, ha maga választhatja ki játékosait. Érkezésének időpontja kifejezetten szerencsés volt: az 1956/57-es idényben jött létre az Eredivisie névre hallgató liga, melyben a mai napig is a legjobb 18 holland klub verseng a bajnoki címért.
Ki volt Schwartz Elek?
Hollandiában sokan csak Elek bácsinak (oom Elek) becézték, akkora nagy népszerűségre tett szert 1955-1956-ban a dordrechti DFC klub edzőjeként. Születési neve Schwartz Elek Mihály volt, 1908-ban született Temesrékáson. Zsidó származású volt és így nem meglepő, hogy labdarúgó pályafutását is a Kadima Timișoara csapatában kezdte. Az 1930-as évek közepe táján francia klubhoz került, és a világháború kitöréséig az ottani bajnokságok játékosa volt. 1937-ben francia állampolgárságot is szerzett – a franciáknál Alexandre Michel Schwartz néven ismeretes. Sok forrás románként említi (állampolgársága miatt), de magyarság-tudatához kétség sem férhet. Bizonyítékként itt csupán a holland sajtóban használatos becenevére utalunk.
Edzői karrierje a világháború után kezdődött
Miután a világháborút sikeresen átvészelte, új hazájában edzői karrierbe kezdett, ami az 1950-es évek elején érett be annyira, hogy jelentős nyugat-európai focicsapatok vezetését bízták rá: a Rot-Weiss-Essen vagy a holland DFC Dordrecht.
Válogatottja eredményei erősen ingadoztak
Összesen hét éven át állt a holland válogatott élén, 1957-1964 között. A gólarányt tekintve legnagyobb győzelmük 9-1 volt Belgium ellen 1959. október elején, a legnagyobb arányú vereséget pedig az NSZK csapata mérte együttesére, alig három héttel később, október 21-én. Több ízben óriási sikereket ért el a csapat, például legyőzték a brazilokat 1963-ban egy barátságos mérkőzésen. A következő évben az 1964-es spanyolországi Európa-bajnokságon ugyan legyőzték a korábbi világbajnokságra kijutott belgákat és svájciakat is, viszont a nyolcaddöntőben a papírformától eltérően a luxemburgiak kiejtették csapatát. Az EB után nem mondott le rögtön, viszont 1964 májusában az – egyébként győzelemmel zárult – holland-albán mérkőzés után, saját elmondása szerint „megelégelte a sok kritikát” és arrébb állt.
A hazatérés öröme. 3-3 arányú döntetlent játszott 1961 októberében a holland és a magyar válogatott.
Fél évvel korábban 0-3-ra Magyarország győzött.
Forrás: Holland Nemzeti Archívum, nr. toegang 2.24.01.04, bestanddeelnr. 913-0874, volgnummer 1
https://www.nationaalarchief.nl/onderzoeken/fotocollectie/a9e8d35a-d0b4-102d-bcf8-003048976d84?searchKey=959348f04bf6b3504607ff6b719f2300
Távozása után a Benficával egyenesen a csúcsra tört
A Benficánál a léc akkoriban igen magason volt már. A budapesti születésű, tehát szintén magyar Guttmann Béla vezetésével a csapat az előző években nagyon nagy sikereket tudhatott a háta mögött: kétszeres portugál bajnok és utána, közvetlenül Schwartz érkezése előtt kétszeres BEK-győztes is volt a csapat. Guttmann egyébként egy legenda szerint a második BEK-sikert követően távozott, de egy elmaradt extra prémium miatt állítólag megátkozta a csapatot, ezért többet nem győzhettek a BEK-ben. Szóval a feladat adott volt, a jó csapat is, és igazából azt is mondhatnánk, hogy majdnem sikerült megugrani a szintet, de mégsem. A milánói döntőben alulmaradtak az Internazonaléval szemben, 1-0 arányban.
Több nagy siker már nem volt
Schwartz ugyan még közel tíz másik csapatot is irányított, de az eddigiekhez hasonló jelentős szerephez egyszer sem jutott. Említhetnénk persze még, hogy három évig az Eintracht Frankfurt sorsát egyengethette, de a három év teljesítménye alapján nagyjából csak annyit lehet mondani, hogy a csapat sem hátra nem csúszott, sem pedig előrejutnia nem sikerült. Schwartz Elek pályafutását az elzászi regionális bajnokságban játszó SR Haugenauban fejezte be. Élete utolsó szakaszát is ebben a városban töltötte 2000. október 2-án bekövetkezett haláláig.
Téglásy Sándor