02 Jun 2022
Írta admin 
0 Hozzászólás 
Az eredeti elképzelés – a helyi magyar értékek bemutatása és népszerűsítése – mentén haladva, minden korosztály számára szerveztek bemutatkozási, fellépési lehetőséget az idei Bánsági Magyar Napok (BMN) rendezvénysorozat szervezői. Akik felülírva a földrajzi távolságot, az időjárás viszontagságait, félretéve a világjárvány által okozott veszteségek miatti fájdalmat, fiatalos lendületet adva az elfásultaknak, hittel és tiszteletre méltó kitartással nem hagyták elhalni ezt a magyar közösség számára felettébb fontos rendezvénysorozatot. Immár sok-sok éve Szász Enikő színművész, nőszövetségi elnök és mindazok, akik részt vállaltak a szervezésben és lebonyolításban, a térség magyar közössége szolgálatára szegődtek el, és amint látható volt a hét folyamán – sikerrel viszik végre továbbra is e nemes munkát.
A közösség legkisebbjei számára szervezett Gyermeknapi Játszó- és Alkotóházzal indult a Bartók Béla Elméleti Líceumban a Bánsági Magyar Napok rendezvénysorozat. A magyar oktatók kezdeményezése, a Játszóház az eltelt évek alatt bizonyította létjogosultságát, hathatósan járul hozzá a kisgyermekes családok közösséggé kovácsolódásához, a gyermekek iskolához való szoktatásához és az iskola oktatási-nevelési kínálatának megismertetéséhez. Ezúttal is a tanítók, tanárok irányítása mellett számos kézművesműhely keretében öntötték ötletes formába elképzeléseiket kicsik és nagyok együtt. Szintén a kreativitás jegyében került megszervezésre a líceumban Orosz Sándor fotós irányításával működő fotókör alkotásainak bemutatása. A Bartók Líceum étkezdéjében mintegy ötven, tematikus képet tekinthettek meg az érdeklődők.
A Temesváros magyar portál szervezésében, Kiss Ágnes, Bán Szilveszter Endre idegenvezetők és Kiss Ferenc tanár, Temesvár avatott ismerője, Városismereti (tematikus) séták során tárták az érdeklődők elé Temesvár épített öröksége és a méltán híres városi főépítész, Székely László letagadhatatlan városkép-szépítő munkásságának sokak számára nem ismert részleteit.
A Bánsági Magyar Napok majd három évtizedes múltja alatt mindig kiemelt szerepet kapott a hagyományápolás, a Hagyománykeresőben seregszemle osztatlan sikert aratott. Amint az az idei BMN alkalmából szervezett néptáncgálák is igazolják, a hagyományápolási mozgalomban, a költőt idézve, „otthon leli magát” térségünkben többszáz gyermek és fiatal. Elődeink népdal és néptánc hagyományát sikerrel folytatják Temesváron és a megye több magyar közösségében. A lugosi nagysikerű néptáncgálán a temesvári Néptánc- és Citeraegyüttes csoportjai, a Bokréta, Kisbokréta, Morzsa és a citeraegyüttes, az Eszterlánc Kulturális Egyesület tánccsoportjai, az Aprókák, Lármatüzek, Százszorszép néptánccsoportok, illetve a táncmozgalom elindításában elévülhetetlen érdemeket szerzett Végvárról a Csűrdöngölő, Recefice és Szederinda, meg a zsombolyai Délibáb és a dettai Margaréta néptánccsoportok mutattak be fergeteges sikerű műsort.
Máig aktuális a néptáncgála legalább két évtizedes elnevezése, ugyanis ma is Hagyománykeresőben vannak a néptánccsoportok tagjai. Miután (újra)felfedezték és megtanulták, számtalanszor előadták szűkebb pátriánk, a Dél-Alföld népdalait, néptáncait, oktatóiknak köszönhetően a táncosok a Kárpát-medence újabb régióinak hagyományait fedezik fel évről évre. Most egyesek szatmári, mások nyírségi, vagy éppen kalocsai koreográfiák elsajátításával gyarapítják tudásukat. Az eredmény az, hogy a nagyobb gyermekekből álló tánccsoportok akár tucatnyi koreográfiát ismernek. Sajnos idén az időjárás meghiúsította egy nagyszabású szabadtéri rendezvény megszervezését, ezért a megfelelő helyiség hiányában két helyszínen, a Bartók Béla Líceum dísztermében és a Városi Kultúrház Lyra termében került sor a néptáncbemutatóra. Mindkét helyszín szűknek bizonyult az érdeklődők befogadására, ezért csak részben érvényesülhetett a „sok jó ember kis helyen is elfér” alapigazság, arról nem is beszélve, hogy a táncosok a megszokottnál jóval kisebb területen mozoghattak. De eme hiányosságok ellenére is, a résztvevők hiteles képet alkothattak arról, hol tart a hagyományápolási mozgalom térségünkben, felmérhető volt a csoportok fejlődése és a rendezvény önmagában a szép emlékek közé kerül úgy a fellépők, mint a közönség számára. A Hagyománykeresőben néptáncgálán káprázatos előadással léptek fel a Szeged Táncegyüttes táncosai, a Nagybokréta, Kisbokréta, Morzsa tánccsoportok és citeraegyüttesek, a Kis-Aprókák, Aprókák, Lármatüzek, Százszorszép, Eszterlánc néptánccsoportok, a végvári Csűrdöngölő, Szederinda és Recefice, a nagyszentmiklósi Kékibolya, a zsombolyai Délibáb, a dettai Margaréta és az óteleki Nefelejcs néptánccsoportok bemutatva számos tájegység szebbnél szebb táncait.
Könyvbemutató és képkiállítás Óteleken
Népes közönség töltötte meg az óteleki régi iskola előadótermét Balázs István László földrajztanár/honismereti vezető vetítéses könyvbemutatóján. Az eseményen minden korosztály képviseltette magát, így a nagy érdeklődés miatt csaknem szűkösnek bizonyult a nemrég közösségi összefogással felújított terem.
Az esemény apropójául Balázs István László – Temesvár régen és ma című műve szolgált, amely a Temesvári Magyar Ifjúsági Szervezet gondozásában jelent meg a Communitas Alapítvány támogatásával. A jó hangulatú rendezvényen a résztvevők számos érdekességet tudhattak meg Temesvár múltjáról, emblematikus épületeiről, többek között betekintést nyerhettek az egykori temesvári vár hétköznapjaiba, de azt is megtudhatták mi indokolta a várfalak bontását, miért szokatlanul alacsonyak a székesegyház tornyai, vagy miért rácsszerkezetű a régi belváros.
A könyvbemutatóhoz izgalmas képkiállítás is kapcsolódott Molnár Géza óteleki származású fotográfus képeiből a mai Temesvár ikonikus tereiről, épületeiről. Ezek a fotók, amelyek a könyvet is illusztrálják párhuzamba állítva jelentek meg egykori képeslapok illusztrációival, sok érzékletes kontrasztot kialakítva.
A Bánsági Magyar Napok rendezvénysorozat keretében megrendezett esemény igazi közösségépítő találkozónak bizonyult: úgy a résztvevőket, mint a temesvári vendégeket szeretetteljes fogadtatás, családias hangulat és gazdag svédasztal várta a helyiek jóvoltából, jó hangulatú beszélgetésekre és ismerkedésre is lehetőséget biztosítva.
A Temesvári Magyar Ifjúsági Szervezet csapata ezúton is köszönetet mond Ótelek magyar közösségének és Molnár Gézának a színvonalas helyi szervezésért és a jó együttműködésért. (TEMISZ sajtószolgálat)
Mintegy megelőlegezve a gyermeknapi hangulatot, Lehőcz Zsuzsa és Takács Dániel bábművészek az Artúr Cirkusza előadással legfiatalabb temesváriaknak nyújtottak feledhetetlen élményt.
Az Új Ezredév Református Központban kiállítással és előadással ünnepelte meg rendkívüli érdeklődés mellett egy éves fennállását a Temesvár-Belvárosi Református Gyülekezet kézimunkaköre, a Dorkász Varrókör. Nt. Hermán M. Rebeka lelkipásztor igei bevezetőjét követően, Domschy Mercédesz, a belvárosi gyülekezet egykori ifise és Péntek Attila zenei összeállítását tapsolhatták meg az egybegyűltek, Virginás Tar Emese, szintén egykori ifis, jelenleg a Marosvásárhelyi Néprajzi és Népművészeti Múzeum muzeológusa tartott izgalmas előadást a kézimunkázás szerepéről a magyar népi kultúrában, illetve Bíró Szeréna gyógypedagógus, maga is a belvárosi ifjúsági csoport volt tagja, a kézimunkázás terápiás hatásait ismertette. A rendezvény zárásaként nt. Demeter Sándor lelkipásztor kérte Isten áldását a résztvevőkre.
Az idei Bánsági Magyar Napok egyik kiemelkedő rendezvényeként került sor Maderspach Kinga budapesti író, Egy Zsil-völgyi földesúr, Maderspach Viktor című könyv bemutatására. A rendezvényen Szász Enikő, a BMN főszervezője köszöntötte a résztvevőket, majd Szekernyés Irén nyugalmazott magyar szakos tanárnő tárta a résztvevők elé a kötet részleteit, kiemelve, hogy az, évtizedekig tartó kutatások eredményét tartalmazza és a dicső elődök emlékének ápolása mellett, hiteles kordokumentumként is értékelhető. Az előadó hangsúlyozta, hogy Maderspach Kinga könyve, felvázolva a korszak gazdasági keresztmetszetét, olvasmányossága mellett rengeteg ipar- és társadalomtörténeti adalékot tartalmaz. Könyve megszületésének körülményeiről szólva a szerző, aki negyed évszázada folyamatosan kutatja a legalább 800 éves múltat maga mögött tudó családja történetét, kiemelte, hogy Maderspach Viktor személyisége végig fogalkoztatta, és kötetében tudatos döntés hatására kíséreli meg teljes egészében, minden oldaláról bemutatni az embert a maga örömeivel és kevésbé boldog időszakaival. “Szeretném megmutatni azt a másik Maderspach Viktort, azt a rejtőzködő embert, aki a katona és a vadász mellett meghúzódik. A fiatal vőlegényt, a hegyi pásztorok védelmezőjét, a párbajhőst, a politikust, és a menekült embert, aki kénytelen volt hátrahagyni családját és imádott hegyeit” – mondta az izgalmas kötet szerzője.
A Bánsági Magyar Napok további műsora lapunk 6. oldalán olvasható.
Makkai Zoltán
*
Maderspach Kinga: Egy Zsil-völgyi földersúr, Maderspach Viktor című könyve megvásárolható, korlátozott számban a Mária téri Libris könyvesboltban.
