TEMESVÁR MAGYAR ÉRTÉKE

Vitathatatlan, hogy a temesvári magyar közösség legújabb korban megteremtett eszmei értéke a Temesvári Magyar Napok művelődési rendezvénysorozat. A magyar napokat szervező Várbástya egyesület és a mögéje felsorakozó segítőknek úgy sikerült egy a (temesvári) magyar értékek bemutatását, népszerűsítését célzó négy napos rendezvényt elfogadtatni a köztudatban, hogy egyszerre nyújt Temesvár teljes lakossága számára kulturált kikapcsolódási lehetőséget. És a reménykedésre feljogosító interetnikus kapcsolatok vonatkozásában a Temesvári Magyar Napok művelődési rendezvénysorozat kapcsolódási pontokat is kínált.
Talán ez a legnagyobb és általánosan irányt adó hozadéka a Temesvári Magyar Napoknak. Mert lehet bezárkózni, láthatatlan kerítéseket emelni, lehet önmagunknak mondani a mondanivalónkat, de mennyivel értékesebb és jobb érzés megosztani az együttünneplés örömét a mellettünk élőkkel.
Hagyományt betartva, a négynapos rendezvénysorozatot ökumenikus áhítat vezette be, melyen Pál József Csaba római katolikus megyés püspök, nt. Demeter Sándor református, nt. Kovács Zsombor evangélikus és Ilkei Lóránt unitárius lelkipásztorok tolmácsolták az Ige üzeneteit és kérték Isten áldását a rendezvény valamennyi résztvevőjére.
A nyitógálán sok száz temesvárit vagy ebből az alkalomból Temesvárra látogatót, számos egyházi és világi tisztségviselőt, a magyar politikai képviselet vezetőit és tisztségviselőit, intézményvezetőket köszöntött Tamás Péter tb. konzul, a Várbástya Egyesület elnöke. „ Szervusz, Temesvár – így kezdtük rendezvénysorozatunkat nyolc évvel ezelőtt. Most is ezt tesszük és örvendünk, hogy ismét együtt ünnepelhetünk és szeretettel köszöntöm meghívottainkat, vendégeinket, akik számtalan alkalommal bizonyították ragaszkodásukat Temesvárhoz és segítőkészségüket a temesvári magyar közösség megerősítésében. Tisztelettel köszöntöm Potápi Árpád államtitkár urat, aki ünnepélyes körülmények között

nyitotta meg a Magyar Házat, Pál József Csaba római katolikus püspököt, aki amint azt most is tette, megáldotta a temesvári magyar közösség otthonát, a Magyar Házat. Köszöntöm Dominic Fritz polgármester urat, aki a Magyar Ház megnyitóján fogalmazta meg közösségünket bátorító üzenetét, köszöntöm gyakori vendégeinket Grezsa Csaba kolozsvári főkonzul és Simon Előd konzul urakat, ahogy szeretettel köszöntöm Zenta város polgármesterét, aki először látogatott el Temesvárra, és szeretettel várjuk a Magyar Házban. Nem utolsósorban üdvözlöm Alin Nica urat, a Temes Megyei Tanács elnökét, aki irodájából rálát a most már felújított és a környék épületei közül kiemelkedő Magyar Házra, illetve Csáki Béla urat, a Csongrád Vármegyei

Önkormányzat alelnökét, akivel több közös projektben sikerrel együttműködünk és a Magyar Házban együtt álmodtuk meg a Temesvár–Szeged kerékpártúrát. Képletesen fogalmazva: együtt a csapat, amelynek közös pontja a Magyar Ház. Az összefogás és az egymásra utaltság szellemében, erőt, lendületet és találékonyságot nem kímélve valósul meg a kilencedik Temesvári Magyar Napok rendezvénysorozat. Miután nem kaptuk meg sem az Opera, sem a Filharmónia termét, nem keseredünk el, hanem kihasználjuk annak a lehetőségét, hogy itt az Opera téren mi, temesvári magyarok együtt kiálthatjuk: Miénk itt a tér! Kívánom, hogy ez a hangulat, szemlélet kísérjen el bennünket az év minden napján, erősítse bennünk a közösségi érzést. Mert közösségeinket csak mi tudjuk életben tartani, magyar iskoláink, óvodáink, színházunk, egyházaink, civil szervezeteink, a Magyar Ház, a fél éve megnyílt magyar bolt jövője tőlünk függ. Tőlünk függ az is, hogy a december elsejei parlamenti választások során elegen leszünk-e ahhoz, hogy Molnár András ügyvéd, megyei RMDSZ elnök személyében parlamenti képviselőnk legyen!” mondta a Várbástya Egyesület elnöke.
Dominic Fritz polgármester köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a magyarság nem csak a múltban, de ma is jelentős mértékben hozzájárul a városépítéshez, a kulturális élet gazdagításához. „A magyar közösség részét képezi Temesvár közéletének és gazdagítja a város szellemi tőkéjét. Ez mindannyiunk számára
közös érték, mert szükségünk van arra, hogy egymástól tanuljunk, megtanuljuk azt, hogy a különbözőségek nem elválasztanak bennünket, hanem megerősítenek. Temesvár nemzeti és kulturális sokszínűsége

tulajdonképpen egy folyamatos innovációs erőforrás. Fontos ez, mert az új Temesvár felépítése előttünk áll, és mindannyian részt veszünk ebben a folyamatban, nem dőlhetünk hátra, élvezve a magyar, német, román, zsidó, szerb, bolgár vagy más nemzetiségű elődök munkájának gyümölcsét. Mi magunk is hozzá kell tegyük a mi hozzájárulásunkat ehhez az építő munkához. Arra kérem a temesvári magyarságot, hogy vigyék tovább Temesvár szellemiségét, az utcán vagy a villamoson beszéljetek egymással magyarul, németül vagy más bánsági nyelven, és mutassátok meg, hogy városunkban élő a multikulturális szellemiség, ami híressé tette ezt a várost” – fogalmazott a temesvári polgármester.
Alin Nica megyei tanácselnök kiemelte, hogy a temesvári forradalom a különböző nyelveket beszélő, több felekezethez tartozó temesváriak összefogásának köszönhetően győzedelmeskedett. A magyar közösségek ma is fontos szerepet játszanak Temesvár, valamint a megye településeinek gazdasági és kulturális életében hangsúlyozta a megyei tanácselnök. Számos településen tetten érhető a mindenkori magyar közösség hozzájárulása a települések fejlődésében, illetve rengeteg a kölcsönhatás a térségben harmonikusan együttélő nemzetiségek között, ami mindannyiunk javát szolgálja, azt, hogy mindannyian otthon érezzük magunkat e térségben – zárta méltató szavait a megyei tisztségviselő.
Az ünnepi köszöntők sorát Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár zárta, aki az utóbbi években számos jelentős temesvári magyar eseményen, köztük a felújított Magyar Ház felavatásán is részt vett, amelyekre méltán büszkék a temesváriak. „Temesvár a múltban és ma is a kulturális sokszínűség városa, amely büszke hagyományaira, büszke azokra a polgárokra, akik e város közösségét alkotják. A IX. Temesvári Magyar Napok vezérigéje “határok nélkül”, ami azt jelenti, hogy minden itt élő, a többségi nemzethez vagy bármely bánsági kisebbséghez tartozó embert szívesen látunk a rendezvényeken, aki ünnepi szívvel idelátogat. Kijelenthetjük, hogy ezen a rendezvényen keresztül szemlélhetik az itt élő románok, németek, szerbek és más nemzeti közösségek a magyarságot, és mindazt az értéket, mellyel nemzetünk rendelkezik. Legyen az a kultúra, a nyelv, az épített örökség, a gasztronómia vagy éppen a borkultúra.” – mondta az államtitkár.

Potápi Árpád János megemlékezett Temesvár és a temesváriak kiemelkedő szerepéről a magyar történelemben, felsorolta azoknak a nagy személyiségeknek a nevét – I. Károly királytól, Hunyadi Jánoson, Temesvári Pelbárton, Dózsa Györgyön, Losonczy Istvánon keresztül Tőkés Lászlóig –, akik a városhoz kötődtek, megemlítve Illy Ferenc feltalálót és a sváb Johnny Weismüller úszóbajnokot, a Tarzan szerepében világhírűvé vált színészt is, majd befejezésül egy al-dunai bukovinai székely település Hertelendyfalva tanító bácsija, Borsos Tamás tanító mondását idézte: „Rájöttem, hogy a világ szebb velünk, mint nélkülünk!” – zárta köszöntőbeszédét Potápi Árpád János államtitkár, aki elismerését fejezte ki a magyar rendezvénysorozat szervezőinek.

A nyitógálát a Temesvárra visszatérő Csík zenekar fergeteges koncertje zárta. A Csík zenekar autentikus hangzású népi muzsikája, a rock és jazz világában tett kalandozásaik magával ragadták a temesvári közönséget, amely többször is visszatapsolta a kiváló művészeket. A további napokon fergeteges sikert arattak Temesváron a Bekecs Táncszínház, a Margaret Island, a temesvári 8Light Minutes együttesek, illetve rendkívül látványos produkciójukkal a méltán közismert NOX zenekar kápráztatta el a közönséget.
A teljes hétvégét lefedő Temesvári Magyar Napok minden korosztálynak és ízlésnek megfelelő közel száz programot kínált. A lehető legváltozatosabb portékákat kínáló kézműves vásár és a magyar ízvilágot megjeleníteni hivatott Gasztrosétány vasárnap estig – a hűvösre váltott időjárás ellenére – szinte teljes gőzzel működött, számos könnyűzenei koncertet, zongorakoncertet, kerekasztalbeszélgetést, bor- és sörkóstolót, színházi előadást és kép- zőművészeti kiállítást és sok más programot kínált a kilencedik alkalommal megszervezett Temesvári Magyar Napok. Az alábbi képes összeállításunkban kísérletet teszünk a magyar napok hangulatának megidézésére.

A rendezvénysorozat alatt kiemelt helyet kaptak a magyar közösség legkisebbjei: a Kulturális körhinta címmel megszervezett interaktív játékoktól kezdve a Szabadtéri Játszó- és Alkotóház foglalkozásain keresztül gyermekelőadásokig, bábjátékig, az Így tedd rá címszóval megszervezett foglalkozásokig a kicsik és szüleik változatos és érdekes programok közül válogathattak.
Az utóbbi húsz évben a magyar ének- és tánchagyományok megismertetését és megszerettetését vállalták fel és vitték sikerre a bánsági néptáncmozgalomban résztvevő tanítók, oktatók. Jelenleg Bánság-szerte többszáz gyermek és fiatal táncol valamely csoportban, illetve közel százan citeráznak, ezzel a feledés homályából hozták vissza ezt az egykor közkedvelt népi hangszert és a citeramuzsika varázsát. A hagyományápolók mindenkori fellépői a Temesvári Magyar Napoknak, hagyományaink tiszta forrásából merítve mutatják be és örökítik át eme értékünket. Őket is megtapsolhatta a közönség a magyar napok nagyszínpadán. Képünkön a Bokréta citerásainak egy csoportja, illetve az Eszterlánc Kulturális Egyesület egyik tánccsoportja a nagyszínpadon.

Elejétől fogva a Temesvári Magyar Napok kiváló alkalomnak bizonyult a Temesváron élő vagy a városhoz kötődő magyar képzőművészek bemutatkozására. A szervezők tudatosan törekedtek mindenkor arra, hogy láthatóvá tegyék az alkotóművészek sokrétű, értékes munkáját. Idén Disruption (zavar, rendszertelenség) címmel hirdették meg a kiállítást és a tárlatot megtekintők láthatták, érzékelhették, hogy a látszólagos rendszertelenség a művészi átformálás nyomán rendezett egységgé válik. A Temesvári Magyar Nőszövetség és a Várbástya Egyesület által rendkívüli érdeklődés mellett megszervezett kiállítást Gaurean Cristina kurátor és Gabriel Kelemen egyetemi tanár mutatta be a közönségnek. A rendezvény díszmeghívottja volt Brendus Réka, a Nemzetpolitikai Államtitkárság főosztályvezetője, aki méltatóbeszédében fogalmazta meg a rendezvény lényegét.” Miért üzeni nekünk a mai kiállítás, hogy a bomlás, a megszakadás, a zavar szükségszerű előfeltétele, hírnöke a megújulásnak és az újjáépítésnek. Persze, minden ilyen káoszszerű állapotot a megnyugvás, majd az új rend követ, de általában szívesebben beszélünk a megújult állapotokról, nem pedig az azt megelőző szétesésről.
Az itt megjelenített alkotások mindenféle szempontból keverednek. Egyrészt az alkotók szintjén, hisz vannak itt ismertek és elismertek, de olyan fiatal alkotók is, akiknek ígéretes szárnybontogatása tehetségeket vetít előre.

A keveredés másik dimenziója az alkotások szintjén jelentkezik, hisz műfajukban vagy technikájukban nem jellemzi őket összefüggő egység vagy stílusbeli logika. Van viszont egy közös elem: valamennyi alkotó és alkotás ízig-vérig temesvári – és talán ez a legfontosabb e kiállításban, a temesvárisága.
Bár a kiállítás csupán néhány napig látogatható, úgy érzem, hogy egy ilyen alkotói és műfaji kavalkádnak – vagy ahogy magát nevezi: „zavarnak” – igencsak helye van a városi magyarság ünnepétől függetlenül is. Hisz a maga műfaji sokszínűsége mellett, itt tud találkozni a közismert alkotó a fiatal tehetségekkel. És így, máris elérkeztünk az újjáépítéshez, hisz e mindennemű keveredésben is rendszer van, egy új típusú, új felfogású rendszer, mely nyitva hagyja a lehetőségét annak, hogy bármilyen korosztály bármilyen ízlés mentén megtalálja magának azt, ami közel áll hozzá” – osztotta meg gondolatait a tisztségviselő.
Akarjuk-e vagy sem, a politikum meghatározója a mindennapjainknak, ezért a politikai vezetőkkel való találkozás, beszélgetés, tervek, gondolatok megosztása, a párbeszéd mindig a jelenség iránt érdeklődők tájékozottsági szintjének emelését szolgálja. A magyar napokon rendszeresen vesznek részt az erdélyi magyar és az anyaországi politikai elit prominens személyiségei. Idén a temesvári és – tekintettel arra, hogy számos megyebeli településről is érkeztek érdeklődők – a bánsági magyar közösségi vezetők Kelemen Hunor szövetségi elnökkel találkoztak. A közvetlen hangvételű beszélgetés moderátora, Bartha Csaba rádiós kollégánk az elnök írói-költői múltját idézte fel elsőként, és Tar Mónika színművésznek köszönhetően a hallgatóság “kóstolót” is kapott Kelemen Hunor költészetéből. A beszélgetés során számos érdekes kérdés mellett a résztvevők arra is választ kaptak hogyan látszik Temesvár Bukarestből – “ nyitott, európai

szellemiségű, befogadó város”- és Kolozsvárról is. Az elnök kifejtette, hogy Erdély fővárosából Temesvár viszonylatában a (kisebbségi) közösségek közötti együttműködések jelenthetnek követésre érdemes példát. A viszonylag alacsony lélekszámot felülírva Temesváron a magyar közösség rendelkezik erőforrásokkal – egészítette ki az elnök – és a közösségi infrastruktúra a közösségi összefogással kell ötvöződjön, a politikai porondon való együttműködések és a mozgósítás létkérdések, amelyek a közösségi megmaradást biztosíthatják. A beszélgetés során az elnök megosztotta véleményét a transzilvanizmusról, a helyi identitás jelentőségéről és várható felértékelődéséről, a regionális együttműködésekről, beszámolt azokról a küzdelmekről, amelyeknek tétje az ország küszöbön álló közigazgatási reformja, amely meghatározhatja a következő fél évszázadban az erdélyi magyarság helyzetét, illetve az RMDSZ választási programjában foglalt gazdaságélénkítő tervekről, az állam és a polgár viszonyát rendezni hivatott kezdeményezésekről, az államelnöki státusz potenciális hozadékairól.

Plurilingvizmus. Kulturális hidak egy multikulturális városban címmel szerveztek Tamás Péter tb. konzul, egyesületi elnök moderálásával érdekes kerekasztal-beszélgetést, amelynek meghívottja volt Alexandra Mihalcea ügyvéd, emberjogi aktivista, Brandusa Armanca újságíró, egyetemi tanár, és Alexandru Varzaru, a temesvári Városháza Kisebbségi osztályának tanácsosa. Három meghívott, három különböző életpálya, amelynek közös nevezője a magyar nyelv – derült ki a beszélgetés során. Elmondása szerint a tősgyökeres bánsági családból származó Mihalcea aszszony nagyszentmiklósi gyermekkorában románul, magyarul, szerbül és németül folyékonyan beszélt, szüleivel, nagyszüleivel társalgási szinten beszélt magyarul és németül, de minden ismerőshöz annak anyanyelvén szólt.

Mert ez a világ legtermészetesebb dolga volt fél évszázaddal ezelőtt az Aranka-parti városban – mondta az ügyvéd. Ráadásul elboldogul a cirill, gótbetűs és a latin írással is. Egykori kollégánk, Brandusa Armanca, akinek neve ismerősen csenghet hűséges olvasóink számára, nevelőszüleinek köszönhetően sajátította el a magyar nyelvet és került kapcsolatba a magyar kultúrával. Ami, – elmondása szerint – pályája során előnyt jelentett számára. A román nyelv mellett hat másik nyelven beszélő Varzaru Alexandru egyetlen év alatt

tanult meg önszorgalomból társalgási szinten magyarul. Nyelvünkel, kultúránkkal semmilyen különösebb kapcsolata nem volt addig, viszont rendkívüli akaraterővel, tudatosan és okosan, dicséretes kitartással érte el azt, hogy ma magyar nyelven társaloghat azokkal, akik magyarul szólnak hozzá, magyar műsorokat, filmeket, a magyar társulat előadásait tekinti meg és folyamatosan tanulja nyelvünket.

A rendezvény is igazolta a mondást, amelyre a mai temesvári nemzedékeknek is oda kellene figyelniük: ahány nyelvet beszélsz, annyi embert érsz. Közös múltunk hangulatát idézték meg a Losonczy István Hagyományápoló és Sportegyesület és meghívottainak látványos produkciói. A hagyományőrző múltidézés szellemében a Hunyadi-kastély környékén bemutatták az 1552-es török ostrom néhány jelenetét, vitéz

tornákat, bajvívásokat láthatott a rendszerint nagyszámú érdeklődő közönség. A középkori sátrak között betekinthettek a táborok életébe, megcsodálhatták a mai kézművesek termékeit, amelyeket néhán száz évvel ezelőtti technikák felhasználásával készítettek, több alkalommal volt íjászbemutató, és szablyavívásban is jeleskedhettek a közönség közül azok, akik bátran kiálltak a porondra. A középkori várak hangulatát megidéző fáklyás felvonulás és tűzzsonglőrök produkciói, középkori zenészek muzsikája és a Pavane csoport látványos zászlós zsonglőr számai arattak osztatlan sikert.

A többéves hagyománynak megfelelően a Temesvári Magyar Napok Opera téri nagyszínpadán köszöntötték a megyében tanulmányaikat magyar nyelven kezdő kisdiákokat és adták át a Rákóczi Szövetség iskolaválasztási ösztöndíjait.

Makkai Zoltán