A PERJÁMOS–VARJAS VASÚTVONAL ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE 8.

Vasútvonalunk immár Val­kány­t­ól elért Var­jasig, ám ez sokáig csonkán, Varjasnál végződött.
Láttuk, hogy e rövid szakaszt az Osztrák Ál­lamvasút Társaság (OÁV) örökébe lépett Oszt­rák–Ma­gyar Államvasút Társaság (OMÁV) építette. A vasútvonal en­nek tulajdonát is képezte az OMÁV összes magyarországi vo­nalainak megváltással történt államosításáig.
Az utolsó háromnegyed évszázadban megjelent vasúttörténeti könyvek, írások tévesen úgy tüntetik fel, hogy ezt a rövid vonalat a Magyar Államvasutak (MÁV) építette, holott – mint a közölt dokumentumokból láthattuk – ez nem így van. A tévedés úgy történhetett, hogy a közönségesen sokszor csak rövidítve, államvasút társaságként nevezett OÁV/OMÁV-ot, me­lyet hivatalosan évekig Á.V.T.-ként rövidítettek (lásd sorozatunk 105. részében), egy monográfus felületesen, MÁV-nak értelmezete az „ál­lamvasút” szó miatt. A későbbiekben ezt a tévedést átvették a román vasúttörténészek is.
Tehát e rövid vonalat az OMÁV építette, ő is kezelte, az ő tulajdonát képezte 1891. január elsejéig. A még kétkedőknek álljon itt a „Vasuti és közlekedési közlöny”-ből az idevágó kivágat.

A VASÚTVONAL AZ OMÁV-tól a MÁV TULAJDONÁBA KERÜL

Az OMÁV többi vonalával együtt, az 1891. évi XXVI. törvénycikk alapján 1891. január elsejei hatállyal az OMÁV teljes magyarországi vasúthálózatát a koncesszió visszavásárlásával államosították, tehát a Valkány–Per­jámos–Var­jas vasútvonalat is a MÁV vette át. Ezután a vasútvonal üzletét a MÁV látta el.
A MÁV egyesítette a Val­kány–Perjámos sza­kaszt a Per­jámos–Varjas szakasszal. Fe­renczy Benő Vasúti Földrajz című, 1892-ben megjelent művében e vasútvonal a 17. számot viseli. Leírása: „17. Valkány–Perjámosi másodrendű és Perjámos–Varjasi helyi érdekű szárnyvonal. A bu­da­pest–verciorovai fővonal Valkány állomásáról ágazik el és keleti irányban, mély sik földön Per­jámosig s onnan Varjasig terjed. Átvonul Torontálmegye éjszakkeleti és Temes­megye éjszaknyugati szögletének csekély ré­szén. Egy­vágányú, sikpálya jellegű, Per­jámosig másodrangú, onnan Var­jasig helyi érdekű vonal. Üzleti hossza 50.4 km. Dijszabási hossza 52 km. Az átszelt termékeny területet köti össze a fővonallal”.

(folytatása következik)