Az elmúlt hét végén Kolozsváron tartotta 12. Kongresszusát a Romániai Magyar De­mok­rata Szövetség.
Kelemen Hunor a kongresszuson részt vevő küldöttek által leadott 585 érvényes szavazatból 575 bizalmi voksot szerzett meg egy újabb elnöki mandátum telje­sí­tésére.
Kelemen Hunor programbeszédében azt mondta: változás, újra­ter­vezés szükséges ahhoz, hogy az RMDSZ meg tudjon felelni a következő évek kihí­vásainak. A Szövetség­nek elkötelezetten kell dolgoznia a külön­bö­ző autonómiaformák megvalósításán, a de­mok­ratikus jogállam ki­épí­tésén. Az élet­mi­nőséget javító intéz­ke­dé­sek mellett az RMDSZ kiemelten figyel a ma­gyar nyelvű versenyképes oktatásra, és meg kell erősí­te­nie stratégiai partnerségét a történelmi ma­gyar egyházakkal, szorosabbra fonnia kap­cso­latát a szakmai és rétegszer­vezetekkel, mindazokkal, akik a Szövetséget partnernek tekintik. Az újratervezés egyik fon­tos esz­kö­ze az RMDSZ hatékony mű­kö­dése, ezért a szer­vezeten belül meg kell erő­sí­teni a kü­lön­böző testületek, a megyei szer­ve­zetek és az országos szervezet, valamint az ön­kor­mány­zatok és helyi szervezetek együtt­működését. A közös tervezés és hatékonyabb számon­ké­rés mellett a kommunikációt is bő­víteni kell, az RMDSZ-nek több aktuális té­mához hozzá kell szólnia, és több hangon kell meg­szólal­nia, mint eddig – mondta a szö­vetségi elnöki tisztséget újabb négy évre megpályázó RMDSZ-elnök. „Munkát ígé­rek, és azt kérem, hogy ebben a munkában legyetek a társaim. Alázatot ígérek, szolgá­latot és azt várom el, hogy együtt újítsuk meg a politi­zá­lásunk módját. Azt ígérem, hogy a döntéseket együtt hozzuk meg, de azt kérem, hogy a közös döntéseink mellett álljunk ki vala­mennyi­en. Mindenkinek az igazára oda­figyelek, de egyszerre nem fogunk tudni több úton haladni, többfele beszélni. Meg­győ­ző­dé­sem, hogy közösségünknek nem újabb és újabb politikai pártokra van szüksége, ha­nem egy nyitott, befogadó és megújulni képes Szövetségre. Akkor leszünk sikeresek, ha hi­szünk abban, amit csinálunk, ha kitartóak va­gyunk, ha alázattal és megértéssel for­du­lunk a közösség valamennyi tagjához” – je­len­tette ki programbeszédében Kelemen Hunor, ugyanakkor azt is hozzátette: az RMDSZ-nek meg kell becsülnie azok ki­tartását, akik 25 éve folyamatosan mellette áll­nak. „Meg kell hallanunk és meg kell érte­nünk azok hangját is, akik bizalmatlanok, vagy csak most keresik a megbízható kép­vi­seletet. Látjuk, tudjuk, hogy az etnikai kép­vi­selet területén nincs alternatívája a Szövet­ségnek. Csak rajtunk múlik, hogy ez így ma­rad-e. Hitelesnek kell lennünk, politikai ér­telemben vonzónak, bizalmat ébresztőnek. Nekünk magunknak is változnunk kell, hiszen a világ is változik körülöttünk” – nyomaté­kosította jelöltként üzenetét az RMDSZ el­nöke, aki úgy vélte, a szervezetnek most nem a kormányzásra, annak esélyeire, hanem a közösséggel való kapcsolatának erősítésére kell összpontosítania, mert igazi szövet­ségesei mindig is a magyar emberek voltak.

Az RMDSZ Temes megyei küldöttei. a kongresszus munkálatain (Fotó: Makkai Csilla)

Megbízható partner, demokratikus értékek letéteményese az RMDSZ
A kongresszusi meghívottak köszöntőbeszédei

Az Európai Néppárt alelnöke, az európai kisebbségi szervezeteket tömörítő Európai Nemzetiségek Föderatív Unió­já­nak (FUEN) elnöke, a román pártok elnö­kei és társelnökei, a Szövetség politikai part­ne­rei, a magyarországi pártok és a határon túli magyar szervezetek elnökei, az erdélyi történelmi egyházak elöljárói és a hazai kisebbségi közösségek képviselői is részt vettek az RMDSZ 12. Kongresszu­sán, Kolozsváron. Köszöntőbeszédeikben a 25 éves Szövetség eddigi érdekvédelmi és érdekképviseleti munkáját méltányolták, megbízható partnernek, a demokrácia és a jogállamiság elkötelezett letétemé­nyesé­nek nevezték az RMDSZ-t.
Mario David, az Európai Néppárt alel­nöke magyarul köszöntötte a kongresszus résztvevőit, majd kiemelte: az RMDSZ olyan stabilitási tényezőt jelent a romániai politi­kában, amely az Európai Néppárt hasznos és fontos tagjaként hatékonyan képviseli a magyarság érdekeit. Az EPP alelnökének Kelemen Hunor az RMDSZ által létrehozott Martens-emlékplakettet és emléklapot aján­dékozott, köszönetet mondott a partnerségért és az eddigi segítségért, támogatásért.
Hans Heinrich Hansen FUEN-elnök azt hangsúlyozta: elfogadhatatlannak tartja, hogy egy európai demokráciában a kisebb­sé­gi nem­zeti szimbólumok használatát meg­kér­­dő­jelezik és nemzetbiztonsági veszély­ként tüntetik fel az autonómiai-törekvéseket. „A többségnek meg kell értenie, hogy az au­to­­nómia-törekvések egyensúlyt jelentenek egy társadalomban, hiszen biztosítják azt, hogy az országban minden egyes közösség a sa­ját ütemében fejlődjön, mert ezáltal ha­tékonyan járulhat hozzá az ország gazda­ságához” – fogalmazott Hansen, hozzátéve: az RMDSZ-nek az elmúlt 25 évben bejárt útja tökéletes példa erre a fejlődésre és tár­sadalmi hozzá­járulásra.
Laurențiu Ștefan államfői tanácsos Ro­mánia elnöke, Klaus Werner Johannis üzenetét tolmácsolta az RMDSZ 12. Kong­resszusán. Az államelnök üdvözölte a Szö­vetséget huszonöt éves fennállása alkal­mából, és méltányolta eddigi politikai tevé­kenységét. Üzenetében ugyanakkor a ma­gyar­ság érdekvédelmi szervezetének a hazai demokrácia megerősítésében nyújtott hozzá­járulását is hangsúlyozta, és azt, hogy az RMDSZ együttműködése és párbeszéde modellértékű a közéletben.
Dr. Semjén Zsolt, a magyarországi Ke­resz­ténydemokrata Néppárt elnöke, a FIDESZ-KDNP képviselője, Magyarország miniszterelnök-helyettese felszólalásában elsőként Orbán Viktor miniszterelnök üd­vöz­letét tolmácsolta. Köszöntőbeszédében azt hangsúlyozta: az RMDSZ az erdélyi ma­gyarok értékeinek, érdekeinek egyetlen hi­teles képviselője és védője. „Az erdélyi ma­gyaroknak nem szabad elfogadniuk, meg­en­gedniük, hogy másodrangú tényezőkként ke­zeljék őket országukban, hiszen az Európai Unió nemzetei között nincs rangbeli kü­lönbség” – tette hozzá Semjén Zsolt, aki azt is kiemelte: az erdélyi magyarok soha nem követeltek olyasmit, ami ne lenne álta­lá­no­san elfogadott Európában.
Victor Ponta, Románia miniszterelnöke sikert kívánt a Szövetség jövőbeli terveihez. Hangsúlyozta, továbbra is az RMDSZ a ro­mániai magyarság egyetlen legitim politikai képviselője, és ez a választópolgároktól ka­pott „jogosítvány”. „Meggyőződésem, hogy ezt a jogosítványt 2016-ban is felmutatják majd, hiszen létfontosságú az, hogy a magyar közösség képviselői jelen legyenek Románia demokratikus intézményeiben” – fogal­ma­zott a miniszterelnök.
Az egyéni jogok megtartásának, a sza­bad­ság kivívásának harca nem fejeződött be, hiszen ezeket a jogokat egy közösség nem nyeri el végérvényesen – fogalmazott Călin Popescu Tăriceanu, a Liberális Reform Párt elnöke, a szenátus elnöke a kongresszuson. „Az RMDSZ-szel való kormányzásunk idején közösen tettünk azért, hogy a nemzeti kisebb­ségek megőrizhessék jogaikat, kultú­rá­jukat. Sajnálatos, hogy most több rendben annak lehetünk tanúi, hogy az alapvető demok­ra­tikus értékek veszélyeztetve vannak” – mu­tatott rá Románia egykori miniszterelnöke, aki úgy vélte, az ország sokkal szegényebb lenne az itt élő nemzeti kisebbségek érték­alkotó hozzájárulása nélkül.
Alina Gorghiu, a Nemzeti Liberális Párt társelnöke felszólalásában méltányolta a kongresszus jelszavát, és úgy vélte: Ro­má­niának valóban politikai újratervezésre van szüksége. „A választópolgárok egy új, más­fajta politikai hozzáállást várnak el, nekünk pedig kötelességünk eleget tenni ennek az elvárásnak” – hangsúlyozta Gorghiu. Hoz­zátette: a hazai politikai életnek hozzáértő vezetőkre és új politikai mércére van szük­sége. „Meggyőződésem, hogy mind a Nem­zeti Liberális Párt, mind pedig az RMDSZ elég erős a romániai politika megváltoz­tatásához” – mondta a PNL társelnöke.
Vasile Blaga, a Nemzeti Liberális Párt társ­elnöke az RMDSZ negyedszázados fenn­állásának fontosságát hangsúlyozta. „Romá­nia egyetlen olyan érdekvédelmi szervezete az RMDSZ, amely az erdélyi magyarok érté­keit, törekvéseit hitelesen védi és képviseli” – jelentette ki Vasile Blaga, aki beszédében a Szövetségnek az emberi és kisebbségi jogok, valamint az ország demokratikus folyama­tainak megerősítésében kifejtett munkáját méltányolta.
Daniel Constantin, a Konzervatív Párt elnöke felszólalásában üdvözölte az RMDSZ kitartó munkáját, amelyet a romániai ma­gyarok érdekvédelme terén végzett az elmúlt 25 évben. „A politikai egyeztetések során min­dig nagyobb megértésre találtunk a magyar politikusokban akkor, amikor a pol­gárok érdekeiről beszéltünk” – fogal­mazott a Konzervatív Párt elnöke, aki arra is rá­mu­tatott: tiszteli az RMDSZ közéleti fellépését, hiszen bebizonyította, hogy fontos tényezője az ország stabilitása megőrzésének.
Schiffer András, a Lehet Más a Politika társelnöke felszólalásában gratulált az RMDSZ negyedszázados eredményeihez, elismeréssel illette az RMDSZ alapító tag­jait, és kiemelte: „egy ilyen negyedszázad utáni újratervezésről az anyaországban is példát vehetnénk”. Kós Károlyt idézve az RMDSZ autonómiatervezetének fontos szerepére is rámutatott Schiffer, majd hang­súlyozta: „a romániai magyarság összekö­tő­kapocs az egymásra utalt Románia és Magyarország között”.
Tóbiás József, a Magyar Szocialista Párt elnöke felszólalásában úgy vélte: a romániai magyar nemzeti közösség ma olyan jogokat tudhat magáénak, amelyek 25 évvel ezelőtt csak vágyaikban éltek – magyar iskolák, ki­terjedt magyar nyelvű egyetemi oktatás, kul­turális és tudományos intézmények, vissza­nyert műemlékek. „A Szövetség nélkül a magyarlakta települések gazdasági fejlődé­séről sem beszélhetnénk, és a magyar-román együttélés új korszakának megteremtése is az RMDSZ nevéhez fűződik” – mondta Tóbiás József, aki az RMDSZ-t a romániai politikai élet legstabilabb és legállandóbb szervezeté­nek nevezte.
„Számunkra a párbeszédnek nem csak arról kell szólnia, hogy mit mond, és mit akar a többség. Az is szempont kell, hogy legyen, amit mi, kisebbségként szeretnénk. Bár 25 évvel a rendszerváltás után azt látjuk, hogy a párbeszédek súlypontja egyre inkább abba az irányba tolódik el, hogy mit vár el tőlünk a többség, és hogy nekünk mit kell teljesíte­nünk, bízom abban, hogy közös erővel át tud­juk törni ezt a falat” – mondta Berényi József, a szlovákiai Magyar Közösség Párt­jának elnöke kongresszusi felszólalásában.
Az RMDSZ nem áruló, az MPP nem egy­ségbontó – mondta a 12. Kongresszus részt­vevőit üdvözlő beszédében Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke. Felszólalásában azt is hangsúlyozta: a két politikai szervezet céljai közösek még akkor is, ha az eszközeik különböznek. „Készek vagyunk lezárni egy kor­­szakot, a testvérharcnak vége. Ezzel a gondolattal indítottunk el egy folyamatot né­hány éve, ez vezérelt bennünket akkor, ami­kor együttműködési szerződést írtunk alá” – tette hozzá az MPP elnöke, aki úgy vélte, a hazai társadalom 25 év után problémákkal és frusztrációkkal teli, bűnbakkereső állapotban van, ezért a magyar szervezetek helyzete sem könnyű. Biró Zsolt szerint a hazai magyar közéletben egy dolgot továbbra is szem előtt kell tartani: a közös célokat.
„Tanúja voltam a felhőtlen gyerekkornak, amikor még mindenkit áthatott a tenni akarás, aztán tanúja voltam a viharos ka­maszkornak is, most pedig az újrater­vezés­nek. Utatokon szem előtt kell tartanotok azt, hogy akiben sokan megbíznak, azon sok mindent kérnek számon” – üdvözölte a 25 éves RMDSZ-t a kongresszuson Adorjáni Dezső Zoltán, a Romániai Magyar Evan­gélikus-Lutheránus Egyház püspöke. Hozzá­tette: a magyarság egy sajátos sors által össze­szokott közösség, amelyet össze­tar­ta­nak a hagyományai, zászlói, egyházai, ér­tékei, az RMDSZ pedig nem egyszerűen egy politikai szövetség, hanem értékközösség is.
Dr. Dézsi Zoltán, az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka az elnökség üd­vöz­letét tolmácsolta, és kiemelte: az új­ra­ter­vezés és a számvetés jelzi azt, hogy az RMDSZ elkötelezett, megújulni képes ér­dek­­képviselete a romániai magyarságnak. „Ebben az építő munkában szeretnénk a Szö­vetség társai lenni, közösségi értékeink és a közösségépítő erő megtartása érdekében” – tette hozzá a főgondnok, továbbá elmondta: szükségesnek tekinti a román társadalommal folytatott párbeszédet is, mert fontos együttműködni azokkal, akik az erdélyi magyarokat társként, partnerként fogadják el.
Gyerő Dávid főjegyző a Magyar Uni­tá­rius Egyház nevében, ugyanakkor az RMDSZ sepsiszentgyörgyi szervezetének egy­kori tagjaként is köszöntötte a jelen­lévőket. Felszólalásában rámutatott: a Szö­vetség újratervezésében a történelmi magyar egyházakkal való stratégiai partnerségnek is jelen kell lennie. „Sok területi kezde­ménye­zés kedvezményezettjei voltunk, sok helyi szin­­tű összefogásra tudunk jó példát fel­sorolni, amelyekért köszönettel is tartozunk. Mégis úgy érzem, hogy többre is képesnek kell lennünk a jövőben” – fogalmazott Gyerő Dávid, aki azt is elmondta, hogy az RMDSZ és a Magyar Unitárius Egyház közös célja az erdélyi magyarok szülőföldjükön való bol­dogulásának biztosítása, amelyet egy, az ed­di­ginél is szorosabb partnerséggel lehet elérni.

Módosította alapszabályzatát a Szövetség

Visszatér az ügyvezető elnökség struk­tú­rájára az RMDSZ, ezzel együtt pedig megszűnik a politikai alelnöki tisztség is – jelentette be a kongresszuson Kovács Péter főtitkár.
„Feltételek nélkül bízom abban a nagy­be­tűs Szövetségben, amely a társada­lom­szer­vezést és a közösségépítést helyezi előtérbe a pártszerű működéssel szemben. Az ős-RMDSZ-re jellemző kezdeti lelkesedést soha nem fogjuk tudni visszahozni, azonban meg­határozó lépéseket tudunk tenni ebbe az irányba. Az Ügyvezető Elnökséghez való visszatérés elsősorban a hatékonyabb kö­zös­ségépítési munkához járul hozzá” – hangsú­lyozta beszédében a főtitkár, aki szerint az RMDSZ politizálása módjának megváltoz­tatása csak egy dolgot jelenthet: több alázatot és őszinteséget, nagyobb odafigyelést, amely a Szövetség fő feladatát emeli ki: a közösség szolgálatát.
A kongresszus első napjának alap­sza­bály­zat-módosító munkálatait Márton Árpád képviselő vezette, aki bemutatta és vitára bocsátotta azokat a javaslatokat, ame­lyeket korábban az RMDSZ tisztségviselői, megyei és területi szervezetei nyújtottak be.

Hét szakterületen fogadott el program-dokumentumokat az RMDSZ Kongresszusa

A kolozsvári kongresszus második nap­ján az RMDSZ politikusai bemutatták azokat a konkrét intézkedéseket tar­tal­mazó program-dokumentumokat, ame­lyek­­kel a Szövetség azt jelzi, melyek azok a szakterületek, amelyeknek az elkö­vet­ke­zendőkben kiemelt figyelmet szentel. Az ok­tatásra vonatkozó dokumentumot Magyari Tivadar főtitkárhelyettes, a csa­lád­politikára vonatkozót Szabó Ödön par­lamenti képviselő, a gazdaságpolitikáról szólót Winkler Gyula EP-képviselő, a nem­zetpolitikára vonatkozót Székely István főtitkárhelyettes, a külpolitikáról szólót Vincze Lóránt külügyi titkár, az if­jú­ságpolitikára vonatkozót Antal Lóránt MIÉRT-elnök, a nők közéleti szerep­vál­lalására vonatkozót pedig Biró Rozália nőszervezeti elnök mutatta be.
Kiemelt fontosságú ezek között az okta­tási program-dokumentum, amely szerint a közösség jövője a magyar nyelvű oktatás mi­nőségétől, a fiatalok versenyképes tudás­tól függ. Az érdekvédelem célja az, hogy a szü­lők bátran írassák magyar iskolába gye­re­keiket, ugyanakkor a pedagógusok a szakmai lehetőségek révén meg tudjanak felelni az új kihívásoknak, sokasodó elvárásoknak.
A családpolitikában az RMDSZ a magyar családokat segítő intézkedéseket tá­mogatja, olyan életfeltételek teremtését, ame­lyek biztosítják a szülőföldön való ér­vényesülés lehetőségeit, csökkentik az el­sze­gényedés veszélyét, és a kisjövedelműek számára is biztosítják a boldogulást.
Az RMDSZ érdekvédelmi tevékenysége fő irányelveihez igazodik gazdaságpolitikai elképzelése, amelynek célja az, hogy a gaz­da­sági fenntarthatóságot az életszínvonal eme­lésével és a szülőföldön való gyarapodás feltételeinek megteremtésével kapcsolja össze.
Ifjúságpolitikája legnagyobb kihívás­ként az RMDSZ azt határozta meg, hogy minden cselekvését a fiatalok itthon tartása szándékával fogalmazza meg azért, hogy az új nemzedékhez tartozók az ország, a kö­zösség tevékeny és értékalkotó polgárai, tagjai legyenek.
Nemzetpolitikája révén a Szövetség a változó világ új körülményei között is biz­tosítani szeretné a nemzeti identitás meg­őr­zését és átörökítését olyan intézkedésekkel, amely a közösségszervezés és közösség­épí­tés több területére is kiterjednek.
Az RMDSZ külpolitikáját, nemzetközi jelenlétét a meglévő egyéni jogok alkal­ma­zása és a közösségi jogok bővítése függ­vé­nyének tekinti. Továbbra sem mond le stra­tégiai céljáról, vagyis arról, hogy az Eu­rópai Unió elfogadja az őshonos nemzeti közös­ségeket megillető európai jogi keretet, ezáltal pedig védje az európai etnikai és nyelvi sokszínűséget.
Csíkszeredai kongresszusán az RMDSZ szervezeti keretet nyújtott a nők hangsúlyos és tudatos közéleti szerepvállalásának, ezt követően alakult meg Kolozsváron a Szö­vet­ség keretében működő Nőszervezet, amely továbbra is a közösségépítő, oda­figyelő, ál­mokat valóra váltó, emberközeli és törődő része szeretne lenni az RMDSZ-nek.

Markó Béla, az RMDSZ volt elnöke  beszédében többek között hangsúlyozta:

…Első hallásra nem örültem annak, hogy kongresszusunk mottójául az újratervezést je­lölték meg a szervezők, hiszen tetszetős ez a GPS-példa, de aki használt már műholdas na­vigációt, arra is emlékszik, hogy akkor je­lenti be a kis szerkentyű az újratervezést, ha utat tévesztünk, esetleg elszáguldunk a letérő mellett, vagy nem vesszük észre a fel­járatot. Márpedig az RMDSZ szerintem nem tévesz­tett utat. Viszont a romániai demok­rá­cia igen. És ez sokkal súlyosabb, ezért van tény­leg szükség a célok és eszközök új­ragon­dolására.
…Mi a parlamenti utat választottuk 1990 áprilisában. Mögöttünk volt már Marosvá­sár­hely szörnyű márciusa, örök me­men­tóként, és előttünk volt még a júniusi bá­nyászjárás, amikor akárcsak Marosvásár­he­lyen a félrevezetett görgényvölgyiek a ma­gyarokat, a feltüzelt bányászok megpróbálták megfélemlíteni a valós többpártrendszerben reménykedő ellenzékieket. És hány meg hány nehézség várt még ránk a választott úton! Haladtunk mégis előre, nem változtattuk meg a döntésünket, hogy nem az utcán, hanem a parlamentben kell kivívni az etnikai egyen­jogúságot is, és sikerült ezáltal sok mindent megvalósítanunk…
Nemrég Párizsban kart karba öltve milliós tömeg élén tüntettek Európa államfői és miniszterelnökei, de más kontinensekről is ott volt több politikai vezető. A Charlie Hebdo című élclap szerkesztőségében elkö­vetett mészárlás ellen tiltakoztak, a tole­ran­ciáért szálltak síkra mindannyian. Mintha azt üzenték volna a résztvevők, hogy mi itt Európában tudjuk, mi a tolerancia, tudjuk, hogyan kell békésen együttélniük a külön­böző kultúráknak, nyelveknek, vallásoknak, meggyőződéseknek. Sajnos, ez nem igaz. Sajnos, Európa sem tudja még mindig a választ az ukrán-orosz konfliktusra vagy a bevándorlók kérdésére, sőt, a mi gondjainkra sem. A korrupcióellenes küzdelem fontos prioritás mindig, mindenhol. De miért nem prioritás mindaz, ami 1990 márciusában Ma­rosvásárhelyen, rá néhány évvel Ju­goszlá­viában, aztán most Ukrajnában, más-más mértékben, de hasonló okokból véres konfliktushoz vezetett? Románok és magya­rok közös esélyeit teszik kockára most is, akik eltűrik, esetleg bátorítják a magyar nyelv­használat törvényellenes visszaszorítását, a nemzeti szimbólumok használatának tör­vény­ellenes tiltását, az anyanyelvű felső­ok­tatás törvényellenes korlátozását, például a marosvásárhelyi MOGYE-n.
…Egykori döntésünk, hogy politikai esz­közökkel kívánunk helyzetünkön változtatni, máig érvényes. Az elmúlt négy év azzal telt el, hogy nem engedtük ezt az eszközt kiütni a kezünkből, nem engedtük, hogy velünk szem­ben erőszakot alkalmazzanak… miféle erő­szak­ról beszélek? Hát micsoda a teljesen jogosan használt szimbólumok betiltása, a zászlók leszedetése, a himnuszéneklők elhall­gattatása, ha nem erőszak? Micsoda a már visszaszolgáltatott egyházi javak újraálla­mo­sítása, ha nem erőszak? Micsoda a Maros­vásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egye­temen az oktatási törvény rendelkezéseinek lábbal tiprása, ha nem erőszak? 1990-ben sem az alkotmány, sem a törvény nem állt mellettünk. Ma az alkotmány is, a törvény is mellettünk van, mert megváltoz­tattuk ezeket, de erre fel nap mint nap megszegik velünk szemben az alkotmányt is, a törvényeket is. Brüsszel miért nem emeli fel ez ellen is a szavát? Washington miért nem szól egy szót sem? Ne tudnák az egykor várva várt nyugati demokráciák, hogy az etn­i­kum­közi viszonyok rendezése nélkül nincs sta­bilitás, és ha túl sok mindent söprünk a sző­nyeg alá, nem csak bűzleni fog, hanem előbb-utóbb orra bukunk benne mindannyi­an? …nem igaz, hogy nincs magyar kérdés Ro­má­niában…Van magyar kérdés, van etnikai kérdés, de ha mi egységesek maradunk, és ha a román többség képviselői sem a konfron­tációt, hanem a párbeszédet választják, akkor együtt megtaláljuk a megoldást, legyen szó az egész társadalom demokratizá­lódá­sáról vagy a mi sajátos kérdéseinkről, a ma­gyar orvosképzésről, a magyar himnuszról vagy akár az autonómia különböző for­máiról.
…2016-ban ismét választások lesznek Ro­mániában. Azt hiszem, nem csak nekünk, hanem az egész országnak jobb, ha ott lesz az RMDSZ is a műszerfal előtt, a képzeletbeli pilótafülkében.

A testvérharcnak vége!
Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnökének beszédéből

… készen állunk lezárni egy korszakot, és készen állunk új fejezetet nyitni az erdélyi magyar politikában. A testvérharcnak vége! … nyissuk meg az új, a politikai felelősség korszakát, amely a felelős kormányzó erő, az RMDSZ és a felelős ellenzéki erő, az MPP együttműködésén alapul.
…Nem a turáni átoktól kell tartanunk, hanem elfogadni azt, hogy sokan sokfélék vagyunk. Lehet a megközelítés is más, de a cél az közös.…Vitatkozhatunk, eredmények­ről, beszélhetünk féleredményekről, de egy dolgot nem tehet, aki magyarként gondol­ko­dik és felelősen viselkedik: hogy a minél rosszabb annál jobb elvét vallja, követi, pusz­tán csak azért, mert önös érdekei ezt kívánják… ma nem egymással kell ver­se­nyeznünk, nem egymást kell legyőznünk!
Nem egymásnak kell feszülnünk akkor, amikor megmaradásunk a tét, amikor a vészes exodus mellett az itthon maradók egzisztenciális gondokkal küzdenek. Nem feszülhetünk egymásnak, amikor a közösségi ügyekért kiállókat retorziók fenyegetik, amikor ingatlanjainkat is elvehetik, amikor a kultúránkhoz, anyanyelvünkhöz, iskoláink­hoz való jogainkat vitatják, csorbítják! …Áldozataink vannak mindkét oldalon. Újra kell hát értékelnünk sok mindent…
A verseny mellett az együttműködés is minimum két szereplőt igényel.
Az új felelősség politikájának két tar­tópillére a nemzeti, erdélyi sorsközösségünk és a demokratikus elkötelezettségünk.
Az RMDSZ nem áruló!
Az MPP nem egységbontó!
Akik így gondolkodnak, azoknak nincs helye az új felelősség korszakában!
Az új felelősség politikája két tény köl­csönös elfogadásán alapul: az RMDSZ el­fogadja az erdélyi magyar többpárt­rend­szer, a pluralizmus gondolatát; az MPP elfogadja, hogy ennek a többpártrendszernek a válasz­tók akaratából az RMDSZ a vezető ereje. Az új felelősség politikájának ez a két sarok­pontja… Bízom benne, hogy a mai kong­resszus után olyan együttműködésről beszél­he­tünk majd, amely elsősorban nem a szer­vezeteinkről, hanem erdélyi magyar közös­ségünkről szól. Ha ezt elfogadjuk újabb lé­pést tehetünk a normalitás felé, mint ahogy ma is léptünk egy aprót, pusztán azáltal, hogy a magyar politikai szervezetek egymás rendezvényeit megtiszteljük. Innen már sok­kal könnyebb a közös ügyekben a közös han­got is megtalálni.
Józan ész, magyar szolidaritás és fele­lősség az erdélyi magyar választók iránt. Ezek legyenek a koordináták! Ezen az úton az RMDSZ számíthat a Magyar Polgári Pártra!

Átnyújtották az Ezüst Tulipán-díjakat

Jelenlegi és egykori országos testületi vezetőnek, RMDSZ-es tisztségviselőnek nyújtott át Ezüst Tulipán-díjat a szerve­zetben kifejtett alkotó, értékteremtő és közös­ségformáló munkájuk elismeré­se­ként Kelemen Hunor szövetségi elnök.
Az RMDSZ 12. Kongresszusának máso­dik, szombati napján a Szövetség 25. évfor­dulója alkalmából odaítélt elismerések át­nyúj­tásakor a szövetségi elnök azt hangsú­lyozta: „Egy társadalom, egy közösség éle­tében a köszönet legalább annyira fontos, mint az elvégzett munka. Ezért is hasznos megállnunk egy pillanatra és meghálálnunk az embereknek azt, hogy azzá tették Szö­vet­ségünket, ami ma, összetartották a szer­vezetet.”
Az RMDSZ országos tisztségviselői, akik Ezüst Tulipán-díjban részesültek (va­lamennyi díjazott neve csak egyszer szere­pel, még akkor is, ha több tisztséget töltött be):
Szövetségi elnök: Markó Béla;
Ügyvezető Elnökség és Főtitkárság: Takács Csaba és Kovács Péter; Birtalan József, Béres András, Bodor László, Cseke Attila, György Béla, Fülöp Fischer Ildikó, Hegedüs Csilla, Horváth Anna, Kerekes Gábor, Lakatos András, Madaras Lázár, Magyari Tivadar, Nagy F. István, Nagy Zsolt, Náznán Jenő, Niculescu Tóni, Péter Pál, Porcsalmi Bálint, Sebesi Karen Attila, Székely István, Szép Gyula, Tánczos Barna, Veress Emőd;
SZKT-elnökök: Biró Rozália, Csiha Tamás, Dézsi Zoltán, Frunda György;
A Szövetségi Egyeztető Tanács elnöke: Csávossy György;
A Szövetségi Operatív Tanács és Szö­vetségi Elnökség: Bodó Barna, Borbély László, Bárányi Ferenc, Fekete Szabó András Levente, Kelemen Atilla, Máté András Levente, Márton Árpád, Seres Dénes, Varga Attila, Verestóy Attila, Vida Gyula;
Az Országos Önkormányzati Tanács elnökei: Borboly Csaba, Demeter János, Sántha Pál Vilmos;
Miniszterek: Borbély Károly, Hajdú Gábor, Eckstein Kovács Péter, Korodi Attila, Ritli László, Tokay György, Winkler Gyula;
Megyei tanácselnökök: Bunta Levente, Csehi Árpád, Lokodi Edith-Emőke, Kolumbán Gábor, Szabó István, Tamás Sándor, Vákár István, Virág György, Zsombori Vilmos;
Megyeszékhelyek polgármesterei: Albert Álmos, Antal Árpád, Fodor Imre, Ilyés Gyula, Nagy Győző, Ráduly Róbert.