Lomniczi Zoltán jogász, Az Emberi Méltóság Tanácsa elnökének kez­deményezésére a 2019-es esztendőt Rákóczi-évnek nyilvánították. Az ap­ropót az adta, hogy 315 évvel ezelőtt, 1704-ben a gyulafehérvári erdélyi dié­ta az ország fejedelmének választotta meg II. Rákóczi Ferencet. Ő volt az utolsó megválasztott erdélyi feje­de­lem.
Aradon a Rákóczi-évi sorozat a múlt héten kezdődött, a Hagyomány­őrző Aradi Polgárok Egyesülete és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács közös rendezésében szervezett előadással. Az eseményre zsúfolásig megtelt a Jelen Ház nagyterme. (A hallgatóság sorai­ban örvendetesen sok volt a fiatal!)

Az est előadója Olasz Angéla (fotó) tör­té­nelemtanárnő immár 15. alkalommal tartott előadást nemzetünk nagyjairól az egye­sület meghívására. Az előadás elején Wesztergám Miklós tárogató­művész néhány kuruc nóta tolmácso­lásával, majd a házigazda Murvai Miklós szokásos, jól összeállított vi­deóklipje teremtette meg a kor hangulatát a teremben.
A vetítéssel egybekötött, jól fel­épí­tett előadáson a hallgatóság megismerkedett II. Rákóczi Ferenc csa­lád­- fájával, fejedelmi elődjeivel, majd követhette a nagyságos fejedelem életútját a születésétől (1676) haláláig (1735), vagy ahogy az előadó fogalmazott, „a bölcsőtől a koporsóig”. Benne a leghosszabb magyar szabadságharc (1703-1711) győztes és elbu­kott csatáinak leírása, majd pedig emig­rációja, amit hűséges írnoka, Mikes Kelemen bujdosásnak ne­vezett. Élet­útját nem csak képekkel (festmények, dokumentumok reprodukcióival, térké­pek­kel), hanem a nagyságos feje­delem írásaiból, valamint kortársai róla szóló véleményéből vett idézetekkel is illusztrálta.
Az elhangzottakat Tóthpál Renáta diáklány szavalata (Szentimrei Jenő versét tolmácsolta), illetve a Vox Angelicus vonósnégyes (Tóthpál Béla, Miskovici Tibor, Kászoni László, Pataky Károly – fotó) szerencsésen egészí­tet­te ki. Megjegyzendő, hogy Berlioz Rákóczi indulójának hangsze­relését kvartettre Kászoni László készítette el. A tartalmas előadás végén Wesztergám Miklós tárogatózenéjét hallgathatta a közönség.
Jó volt hallgatni a szavakat, a verset, a zenét nemzeti történelmünk egyik nagyságáról!
Ujj János