Temesvár, a középkor alkonyán címmel, a Teréz-bás­tyában, szer­ve­zett kiállítás keretében mutatták be az utóbbi évekban a város törté­nelmi belvárosában végzett régészeti feltárások nyomán napvilágra került leleteket. Claudiu Ilaș igazgató köszöntőbeszédét követően, dr. Florin Drașovean régész, a kiállítás kurátora, a régészeti feltárások fo­lyamatát ismertette, hangsúlyozva, hogy feltárt leletek is meg­erősítik, hogy a török kori Temesvár a térség legfontosabb gazdasági, politikai, kulturális csomópontja volt. A középkori Te­mesvár törté­nel­méről dr. Costin Feneșan történész beszélt, kiemelve, hogy a város földrajzi fek­vése, stra­tégiai elhelyezkedése határozta meg ennek fej­lődését, illetve a kultu­rális központi jellegét erősíti meg az az adat, amely szerint a város 1552-es el­es­tének évében a nyugati egyeteme­ken tanuló erdélyi, összesen 173 fiatal közül 52-en származtak Te­mes­várról és vonzáskörzetéből. Az előadó a város egyik nagy szülöttje, Temesvári Pelbárt személyiségét említette, aki a krakkói egyetemen tanult filozófiát és teológiát, munkálkodásának köszönhetően számos szentbeszéd, zsoltár, ének és hittételeket magyarázó kiadványát nyom­tatta ki és használták fel korának lelkipásztorai, tanítói, tanárai és a tanuló ifjúság. „Temesvári Pelbárt megérdemelné, hogy utcát keresz­teljenek el róla szülővárosában” – mondta a történész. A török hódítás utáni időszakról Costin Feneșan elmondta: ez a korszak ko­rántsem volt olyan sötét, mint ahogyan azt később az osztrák történészek terjesztették. A törökök nem rombolták le a várost, mint ahogyan azt 1716 után az osztrák hadsereg tette, a templomokat dzsámivá alakították és fürdőket, középületeket emeltek, de a lakosság élhette tovább a maga életét. „A középkori Temesvár épületei szinte kizárólag fából készültek – mondta a történész –, a Hunyadi-kastély volt az egyetlen kőépület, vélhetően a sanovicai kőbányákból is származhatott az építéséhez nagy költséggel idehozott kő-anyag. A legtöbb épület alapanyaga a város körüli tölgyfaerdőkből származott.” Feneșan professzor azt is elmondta: a város levéltárai a többszöri ostromok alatt megsemmisültek, de sok izgalmas leváltári adat vár kutatásra Te­mesvárról a budapesti, bécsi és isztambuli levéltárakban.
A kiállított tárgyakat végigtekintve, a közönség hiteles képet alkothatott a város mindennapjairól. A lakóházakból kiásott tárgyak a ház lakóinak viszonylagos jólétéről árulkodtak, finoman díszített és feliratozott, por­celánból készült tányér és tálca maradványok, a keleti motívumokkal bőségesesn díszített kések és kanalak, pipák és éksze­rek a középkori, felső-osztálybeli temesváriak szép iránti igényét tükrözik. Gazdag fegyver- és különböző korokból származó ágyúgo­lyó-, illetve érmekiállítást is láthat a közönség.
A kiállításmegnyitón dalaikkal és öltözetükkel sikerrel idézték meg a török kori Temesvár hangulatát a Peregrinii gyermek­zenekar tagjai. A több mint 1300 leletet bemutató kiállítás 2015. április 5-ig látogatható.
Makkai Zoltán