“Rejtett fotók” – 1956, Budapest, forradalom

A Memorialul Revolutiei Egyesület és a budapesti Magyar Nemzeti Múzeum közötti kitűnő együttműködés keretében kedden a harmadik közös rendezvényre, az 1956-os forradalom és szabdságharc emlékének adózó tárlat megnyitójára került sor az egyesület székhelyén. A rendezvény megnyitójában dr. Gino Rado elnök a köszöntötte a budapesti vendégeket, dr. Bognár Katalin történészt, főosztályvezető-helyettest, a kiállítás kurátorát, és dr. Gál Vilmos történészt, a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának főosztályvezetőjét, majd rövid áttekintésben elevenítette fel szovjetellenes megmozdulások történetét és az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc temesvári következményeit, kiemelve, hogy óvatos becslés szerint Temesváron mintegy kétezer személyt vettek őrizetbe és hallgattak ki, és többeket akár nyolc évig terjedő börtönbüntetésre is ítéltek a magyarországi forradalom eszméinek temesvári terjesztése miatt. Az elnök a magyarországi és a ’89-es temesvári népfelkelés közötti párhuzamokra is kitért beszédében.
Miután röviden ismertette az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc eseményeit, a tárlatot bemutató beszédében dr. Bognár Katalin kiemelte, hogy a kiállított anyag 14 amatőr fényképésztől származik, akik magánemberekként, életüket is kockáztatva járták a forradalom helyszíneit és örökítették meg a látottakat. Az előadó hangsúlyozta: „ 1957 és 1989 között az 1956-os forradalom idején készült fényképek birtoklása veszélyes volt. Sokan azonban rejtve tartották az ilyen fotókat. Néhányan életük végéig megőrizték titkukat, mások megosztották barátaikkal annak ellenére, hogy veszélynek tették ki magukat.
Az 1956-os forradalomról készült fényképek tanúskodnak a szabadság szeretetéről és egy nemzet azon törekvéséről, hogy közel hetven évvel ezelőtt kiszabaduljon a szovjet befolyás alól, és hogy ezek a vizuális emlékek a forradalom leverése után a személyes ellenállás emlékműveivé váltak.”
A kiállítást megtekintők döbbenetes képeket láthatnak. Többek között a Magyar Rádió Bródy Sándor utcai szétlőtt székhelyét, amely rendkívüli módon hasonlít némely, hasonlóképpen szétlőtt temesvári épülethez, és amelyeket még a kilencvenes években is döbbenettel láthattunk akár Temesvár főterén is… A közismert felvételektől eltérőket láthat a néző, például „az ország történelmi főterén”, a Corvin közben harcoló pesti srácok közül egy fiatal lány, otromba gépfegyver mögül tekint, a számára talán be sem következett, jövendőbe. Több, de amint az november 4-én kiderült, sajnos nem elegendő, kiégett szovjet harci eszköz képe döbbenti meg a látogatót, aki akaratlanul is felteszi a kérdést: miféle emberek azok, akik saját népük ellen páncélosokkal, tankokkal és még Isten tudja hányféle eszközzel indulnak harcba?. Budapest egyik terén macskakövekből összehordott barikád, másutt a szovjet propaganda kiadványait máglyába hordva égetik – ismét ismerős temesvári kép, az itteni kommunista párt székhelye előtt lángolt hasonló máglya 1989-ben, a december 20a előtti napokban -, a Ménesi úti katonai kollégium épületének tornyáról éppen ledobják a vörös csillagot, és máris lengeti a szél a nemzeti lobogót.
A Honvéd téri katonai emlékmű szovjet alakjának a ledöntését is megörökítette az egyik fényképező, illetve több más, hasonló fotót tekinthetnek meg azok, akik ellátogatnak a Memorialul Revolutiei Egyesület székhelyére – Temesvár, Oituz (egykor Ferdinánd) utca 2B szám – 2025. január 15-ig.

Makkai Zoltán