31 Oct 2019
Írta admin 
0 Hozzászólás 
Megélni a költészetet
Mire e sorok megjelennek, irodalomtörténeti eseményként kerül a város magyar közösségének újabb kori történetébe Lackfi János kortárs magyar költő temesvári irodalmi estje, viszont az Új Ezredév Központ koncerttermében összesereglett mintegy száz résztvevő számára talán az esztendő legnagyobb, legszebb és legreménykeltőbb eseménye volt a költővel való temesvári találkozás! Mert verset, tartalmas szépirodalmat sugárzott minden pillanat, mert belekóstolva a költészet zamatos gyümölcsébe, Euterpé termékeny csókjának ízét érezhette mindenki, mert Lackfi János sorai, Lackfi Dorottya éneke, Sinha Róbert gitárművész ihletett zenéje ama magasabb művészeti dimenzióba ragadta el a hallgatóságot, ahová az egyszerű halandónak csak igen ritkán, az ehhez hasonlatos különleges alkalmaknak és különleges embereknek köszönhetően sikerül felemelkedni. Lackfi János író-, költő-, műfordítót (meg saját bevallása szerint: tűzoltó, katona, vadakat terelő juhászt…) házigazdaként nt. Gazda István lelkipásztor köszöntötte, kiegészítve a foglalkozások sorát a „keresztény” kifejezéssel. Sajátosan lackfis vallomás, mely szerint „kereszténynek lenni vagány dolog” és az is, hogy „Isten olyan szép életet ad, amit semmi és senki nem tud megadni”. Költészetében a humor, az anyanyelvvel való, hihetetlenül könnyed játszadozás – íme a példa a temesvári látogatásról „Itten vagyunk Temesváron, ahol nincsen nemes várrom, sem kávé tetemes áron, ez utóbbit el es várom, a románt nem kapisgálom, van itt magyar, nem is három…”, mellett tetten érhető a felebaráti szeretet, a gyermeki szemlélődés mágiája, az életigenlés és számos, humoros megfogalmazásuk ellenére is komoly tartalmakat tolmácsoló üzenet.
A rendezvényt a Várbástya Egyesület támogatásával szervező Temesvári Irodalmi Kört képviselő Marossy Boglárka magyar szakos tanárnőt idézve, „az élő érettségi tétellel” való találkozás, a tartalmas élettel, a költészetet a mindennapokban megélő, a versben élő alkotóval való találkozás örömét is magában hordozta. Az est folyamán számos kérdést is megválaszolt az ötvenöt kötetet és több mint harminc alkotás fordítását is maga mögött tudó költő, több sorozatából olvasott fel verseket és izgalmas prózai alkotásokat, általános derültséget aratott a közismert Cirmos-cica, haj című mondóka különböző korok stílusjegyeit magán viselő átiratai, vagy a világhálón hihetetlen népszerűséget szerzett a 2017-es Arany Emlékév alkalmából írt Fekete router című verse, amely irodalmi túlzással ugyan, a mai korban gyökerező eszmei mondanivalója mellett, hitelesen idézi meg sok mai fiatal, a világháló, a kütyük által befolyásolt beszédstílusát. Íme a példa is: „Szilágyi/Örzsébet/E-mailjét megírta,/Emoti-/ Konokkal/ Azt is telesírta. //Fiának/Megy a mail/ London városába,/Ahol az/Mosogat/Egy setét kocsmába’.” Nem zavaróan, gúnyosan hanem szellemesen és humorral – mert Lackfi Jánosnak sikerül fiatalos és lendületes nyelvezettel, szeretettel és megértéssel az irodalom felé, az irodalmi értékek megismerésének irányába “terelgetni” a fiatalokat, akik előszeretettel olvassák írásait.
Ami meg végképpen ritkán történik meg, de ezúttal bekövetkezett: a lelkes hallgatóság pillanatok alatt szétkapkodta Lackfi János köteteit és vélhetően a találkozót követő napokban többszáz temesvári családban Lackfi-verseket olvastak. Ami pestiesen szólva: nem semmi.
Makkai Zoltán
