– Egy képzőművészeti kiállítás margójára – (I.)
Csontvári Koszta Tivadar (1853-1919) átfogó életműkiállítása a budapesti várban, a Honvéd Főparancsnokság épületében december 31-ig látogatható. Németh László, a művész monográfusa szerint Csontváry “nem csupán festő akart lenni, hanem filozófusként is firtatni kívánta a lét titkait, dalolni mindenekfölött a természet fenségeit, ítéletet mondani az elkorcsosult koráról, és a történelem ítélőszéke előtt, nagyszerű tanúságtétellel felemelni szeretett népét és nemzetét, és egy újabb évezredre méltó helyet biztosítani számára.”
A szépet és művészetet kedvelő temesvári turistacsoport (felvételünkön) számára is megadatott – hála Szász Enikő színművésznőnek, a Temesvári Magyar Nőszövetség elnöke kiváló szervezésének -, hogy a Magányos Cédrus – Csontváry Géniusza című tárlaton bemutatott alkotásokban gyönyörködhessen. A kiállítás egyedülállósága, hogy egy helyszínen mintegy 100 leghíresebb művét láthatjuk: többek között – a Magányos Cédrus mellett – a Naptemplom Beekelekben a világ legnagyobb napút (pleinair) festményét, Mária kútja Názáretben, a Nagy Tarpatak a Tátrában, a Mosztári római kőhíd, Athén képekben és nem utolsósorban a sejtelmes és misztikus Önarcképét csodálhattuk meg.
Mondanunk sem kell, hogy Csontváry minden egyes alkotása mestermű, de mindanynyiunkat a Magányos Cédrus, az egyetemes művészettörténet csodája, az univerzális szimbólumokkal telített festmény ragadott meg. Ezen a képen a libanoni táj lángoló színpompájában fürdik ez a kietlen vidék, melynek közepén a magányos cédrus, ez a nyugati civilizáció kultikus fája az úr. A távoli messzeségből méltóságteljesen borul föléje a csodálatos kék színű ég. Úgy tűnik, hogy ez a fény, mely az élet, a lélek és az ősi fény, igazság jelképe olykor fehérré ízzik, mint, aki minden erejét odakölcsönözte volna ennek a színné olvadó világnak. A művész képein „Él a fény, Él a szín, de a levegő létezik” – ahogyan Ő maga is vallotta. A cédrusfa irdatlan magas kusza gyökerei mintha földre rogyott állatra emlékeztetnének, melyek az élniakarásnak a szimbólumai lehetnek, s ezáltal a magyar nemzet évezredes óhaja a képzőművészet nyelvén is kifejezésre jut, a hármas tagolású fa, a széltől megtépázott néhány ága, meszszire elnyúlóan mintegy sas toll mélabúsan hajladozik. Egyesek a „turul sas hozta pengére” emlékeztetnek, mások viszont minden nehézségük ellenére az ég felé törnek. Az ég odaig tart, amíg a cédrusfák friss hajtásai felfelé merészkednek.
Ez a Fa A KEZDET ÉS A VÉG – A VILÁG MAGA, Csontváry életművének leghathatósabb sors-szimbóluma.
Csoportkép a Citadellán, a felvételt a kirándulás szerencsés tagjaként Graur János készítette