A nagyszentmiklósi Demeter Zsolt egyike azoknak, aki a tavalyi helyhatósági választásokon tanácsosi mandátumot szerzett. A frissen megválasztott tisztségviselő számára nem idegen az önkormányzati munka, hiszen 2009-2015 között, pályázatíróként és menedzserként dolgozott elsősorban a helyi önkormányzatnak, de más intézményeknek is.

– Milyen konkrét projektek megvalósításához járult hozzá? – kérdeztük a nagyszentmiklósi tanácsostól.
– Több, a lakosság akkori igényeit teljesíteni hivatott pályázatban vettem részt. Például egy HU-RO- határon átnyúló pályázat támogatásával sikerült létrehozni az STV, helyi televízíót. Több projektet írtunk, illetve bonyolítottunk le a panellakások hőszigetelésére. Ezek részben ál­la­mi forrásból, részben önkormányzati támogatásból valósultak meg. A Nákó-kastély külső falburkolata, tetőzete és pincé­jének rehabilitációját magába foglaló pályázatban szintén részt vettem. Az önkormányzatnak sikerült visszavásárolni a tulajdonosok által birtokolt részt, és az ingatlan ügylet előkészítéséhez is hozzájárultam. A TriplexCONFINIUM Helyi Akció Csoport (HACS) létrehozásához is hozzájárultam. Az akció csoport a kisrégióra vonatkozó fejlesztési stratégia alapján, pályázatokat írt ki a területén lévő cégeknek és önkormányzatoknak.

– Városi szinten milyen fejlesztések várhatók, mire készül az önkormányzat a következő esztendőkben?
– Habár a költségvetés még várat magára, és még nem szervezték meg a nyilvános konzultációt sem ezzel kapcsola­tosan, folytatódnak az eddig elkezdett éves fejlesztési beruházások, és azon kevés, nem visszatérítendő finanszírozásban részesülő pályázatok befejezése, amelyeket az önkormányzat leadott az utóbbi években. A volt testület és a polgármester arra kötelezte el magát a lakosság előtt, hogy a központot teljesen felújítja, és fürdőt épít a városban. A fürdő ügye már két mandátumnyi ideje ígéret, hogy sikerül-e teljesíteni a következő négy évben, meglátjuk. Azt is mondhatnám, hogy igen, mert a szaktudásommal segíteni tudom a várost ebben, de az majd akkor dől el, ami­kor konkrétan elemezzük a műszaki terveket és a megvalósíthatósági tanulmányokat, mert oda kell figyelnünk, milyen, mekkora költségekkel és mennyi idő­re vagy távra terheljük a város költségvetését. Most, amikor cégek zárnak be, munkásokat bocsájtanak el a járvány és a világgazdasági helyzet miatt, alaposan át kell tanulmányozni az ilyen beruházás megvalósításának fontosságát Nagyszentmiklóson.

– Melyek azok a tervek, amelyek kimondottan a magyar közösség erősítésére vonatkoznak?
– Mostantól, négy éven keresztül, másként kell hozzáállnunk a közösség erősítéséhez. Ezért, ha a járványhelyzet majd meg­engedi, szélesebb körben és talán korosztályokra felosztva fogjuk felmérni az igényeket, és azok alapján tervezünk. Min­denképpen folytatnunk kell az oktatással és hagyományápolással foglalkozó tevékenységeinket, de bővíteni fogjuk az érdeklődési körünket, csakis a magyar közösség igényeire alapozva.

– Mekkora mozgástere van az RMDSZ-es tanácsosnak e tervek, elképzelések megvalósítására?
– Egyedüli RMDSZ-es tanácsosként mondhatnám azt, hogy nem vagyok olyan biztató helyzetben, de ennek ellenére – ahogy azt már a múltban is tettem – meg fogom keresni a lehetőségeket arra, hogy a lehető leghatékonyabban elvégezzem feladataimat. Amint az köztudott, a tanácsban, mindig a többség dönt arról, hogy valamelyik tanácsos kolléga kérését, indítványát, kezdeményezését elfogadják, vagy sem. Habár rövid ideje választottak meg helyi tanácsosnak, eddig két kérésemet utasították el. Az egyik kérésem arra vonatkozott, hogy közgazdászként, valamint pályázatíró- és elbírálóként lehessek a gazdasági bizottság tagja. Elutasították és így kerültem a kultúrával és tanüggyel foglalkozó bizottságba. Ezután a kérésem az volt, hogy ha már a tanüggyel foglalkozó bitottság tagja vagyok, és mivel mindkét helyi iskolában van magyar nyelvű oktatás, legyek kinevezve a tanács részéről az iskolai vezető bizottságokba, de legalábbis abba az iskolába, amelyhez az az óvoda is tartozik, ahol magyar nyelven folyik az oktatás. Ezt is elutasították. Az elutasítások nem bátortalanítanak el, feltett szándékom, hogy a tőlem telhető legmagasabb szinten végezzem el azokat a feladatokat, amelyek rám hárulnak.

– A város jövőbeli kulturális stratégiájába beilleszthetők a magyar közösség elképzelései, elvárásai, amelyeket a választási programjában is megfogalmazott?
– Természetesen. Nem tettem olyan ígéretet, amely nem valósítható meg. Rö­vid ideje a város helyi érdekű turisztikai helységi besorolást kapott. Ez azt jelenti, hogy a magyar tárgyi és szellemi kulturális örökségeink előtérbe kerültek, és csak fejlesztenünk kell ezeket. Egy régi tervünk – a Bartók Béla Kulturális Központ létrehozása – úgy vélem közelebb áll a megvalósításhoz. Ne legyen az elnevezés a fontos, hanem a Bartók Bélához kötődő kulturális cél, amit természetesen, pályázatokból kell majd megvalósítanunk. Ebben a vonatkozásban a ProBartók Társaságnak sokat köszönhetünk mert a 20 éves tevékenysége alatt, nagyon sok eseményt szervezett azért, az egyesület elnöke, Tamás Sándor szavait idézve, hogy, “ ápoljuk a zeneszerző emlékét, őrizzük szellemiségét és, hogy a halhatatlan mester életművét népszerűsítsük a szülővárosban és annak vonzáskörzetében”. Fontos azt is tudni, hogy az egyesület elkezdte a tervvel kapcsolatos telekvásárlási tárgyalásokat, amelynek költségét teljesen önerőből fogja állni.
Ebben a projektben úgy az RMDSZ országos vezetőségének, mint a magyar államnak, és nem utolsósorban a helyi önkormányzatnak érdekeltnek kellene lennie. Bízom benne, és tovább lobbizunk azért, hogy ez a terv meg is valósuljon, ha nem rövid távon, akkor hosszú távon, de meglegyen, mert térségünkben ez magyar kulturális örökség egyik legfontosabb része.
(m.z.)