Január 22-én, a Magyar Kultúra ünnepnapján a magyar világ minden szegletében állami intézmények, civil szervezetek szervezésében a legkülönfélébb rendezvénysorozatokkal, egyházi szertartások keretében, az oktatási intézményekben szervezett kiállításokkal, szavalatokkal vagy más rendezvényekkel emlékeztek meg a Himnusz születéséről és a kulturális teremtési folyamat elindulásáról, melynek köszönhetően született meg megmaradásunkat szolgáló kulturális intézményrendszerünk. Temesváron is több rendezvényt szerveztek a magyar iskolákban és az iskolák kapuin kívül is.

Temesversest – mindenkinek

Hagyományteremtés céljából szervezték meg a Petőfi Sándor-program ösztöndíjasai, Orcskai Marianna és Domokos Anikó a Temesversest elnevezésű találkozót, amellyel a magyar kultúra napjának adóztak a résztvevők.
Köl­tészetünk kifogyhatatlan kincsestára gyöngyszemeinek megosztását megelőzően az ünnepnap szellemében Sinkovits Imre ihletett előadásában hallgatták meg a résztvevők nemzeti imánk, a Himnusz sorait, majd a házigazda, Ft. Szilvágyi Zsolt józsefvárosi plébános fejezte ki örömét a szép magyar szó felelevenítésére hivatott rendezvény megszervezése alkalmából. A lelkipásztor kö­szöntőjében a magyar közösség és a magyar kultúra ezer éves bánsági jelenlé­tére emlékeztetett és a Szent István-i és Szent Gellért mártír püspök hagyatékának, nyelvünk és kultúránk átörökítésének szük­ségességére hívta fel a részt­vevők figyelmét. A Magyar Kultúra napján, a Himnusz megszületésének körülményei mellett, a halálának huszonki­lencedik évfordulóján, a magyar kultúra kiemelkedő költőjéről, Weöres Sándorról is megemlékeztek a Temesversest résztvevői. Weöres költészete vonatkozásában, hangsúlyosan az örök értékek közvetítésére hivatott gyermekversekre Orcskai Marianna, a több évtizedes tanítói tapasztalatra épít­ve, a versek iránti szeretet felébresztésének játékos módozatait is­mertette. A ver­sek megismerésére, megértésére, a gyermekek szókincsének bővítésére és a helyes kiejtés megtanulására irányuló foglalkozások a Bartók Béla Elméleti Líceum kisdiákjai körében igen népszerűek – ismertette a foglalkozásokat irányító önkéntes, aki meggyőződését is kifejezte afelől, hogy a versek iránti szeretet végigkíséri életükön a mostani kisgyermekeket. A résztvevők közül Tasi Tibor tolmácsolta az általa kiválasztott, alkalomhoz illő verseket.

A következő Temesversest találkozóra hétfőn, január 29-én 18 órától kerül sor, a Józsefvárosi Római Katolikus Plébánia közösségi termében, ahol Nemes Nagy Ágnes költészetéből választott, illetve a résztvevők által hozott verseket ismerhetik meg a résztvevők.
Beharangozóként és ízelítőül alább közöljük a költő Weöres Sándornak írt versét:

Római tél
A 70 éves Weöres Sándornak

Emlékszik a római télre?
(Kis jel-szeletként említem meg ezt.)
Mely úgy úszik a múltjainkban,
mint egy jegelt narancs-gerezd.

Na és a macskák ott, hosszanti csíkkal,
(Micsoda gerezd-forma sávok!)
Kérem csináljon, úgy mint eddig is,
gerezdekből teljes, kerek világot.

Új könyv a nyelvoktatásról

A Magyar Kultúra Napja alkalmából bocsájtották útjára Temesváron a START – Ta­nács­adó és Továbbképző Iro­da szervezésében dr. Magyari Sára nyelvész, a Partiumi Keresztény Egyetem docense leg­újabb A magyar mint ide­gen nyelv oktatása. Fogalmak, helyzetek, megoldások című könyvét, amelyet nagy érdeklődéssel fogadtak a bemutatón résztvevők.
Az egyetemi előadásokat tartalmazó kötetet Tácsi Erika ny. magyarszakos tanár mutatta be, aki több évtizedes nyelvtanári és fordítói tapasztalatára alapozva emelte ki a kötetben foglalt és a napi pedagógusi munkában hasznosítható módszereket.
Az is­mer­tetőt követő kötetlen hangvételű beszélgetés keretében osztották meg tapasztalataikat dr. Albert Ferenc, dr. Delesega Gyula egyetemi tanárok, illetve Kiss Ferenc tanfelügyelő a Temes megye tizenhét településén, mintegy háromszázötven gyermek rész­vételével fakultatív mó­don folyó magyar nyelvoktatás helyzetét ismertette, rá­világítva az oktatási folyamatban észlelhető gondokra. A tanfelügyelő reményét fejezte ki aziránt, hogy dr. Magyari Sára könyve valós se­gítséget nyújthat mindazoknak, akik valamely szórványközösségben fakultatív mó­don oktatják a magyar nyelvet.
A magyar nyelv és kultúrától idegenek számára, vagy a magyar ősökkel rendelkezőknek, de nyelvünket már nem ismerőkenk szól a könyv? – kérdeztük dr. Magyar Sára egyetemi docenstől.
A Partiumi Keresztény Egyetemen néhány évvel ezelőtt bevezettük a magyar, mint idegen nyelv módszertanának az oktatását. A most megjelentetett kötet olyan témákra összpontosít, amelyeket az ottani egyetemi hallgatókkal átbeszéltünk, például azt, hogy mit is jelent a magyar mint idegen nyelv, mint módszertani fogalom, idegen nyelv-e Romániában a magyar nyelv. A könyv tisztáz olyan fogalmakat is, mint „regionális nyelv”, „szár­mazás nyelv”, ötleteket ad ahhoz, hogyan kell tanítani, bizonyos készségeket hogyan fejlesztünk ezeken az órákon, milyen gyakorlat típusokkal tanítjuk meg írni, olvasni, beszélni azt az embert, aki magyarul tanul. Elsősorban azok számára lehet érdekes e könyv, akik a fakultatív módon oktatják nyelvünke , de azok a pedagógusok is haszonnal forgathatják, akik osztályá­ban olyan gyerek van, aki nem beszéli a magyar nyelvet anyanyelvi szinten. Temesváron román felnőttek számára is van „magyar, mint idegen nyelv” oktatás, aki ezzel foglalkozik, szintén meríthet a kötetből.
Az idegenek legtöbbször igen nehezen elsajátíthatónak, nehéz nyelvnek vélik a magyar nyelvet. Valóban nehéz megtanulni magyarul?
Ez egy előítélet. Nincs olyan, hogy nehéz vagy könnyű, szép vagy csúnya nyelv. Abban az esetben, ha valaki második nyelvként tanul egy nyelvet, nagyon fontos a motiváció, az egyén intelligencia­szintje, illetve azok a formális képességek, amelyekre alapozva megtanulható egy nyelv. A nyelvet oktató pedagógus felől közelítve pedig lényeges a nyelvoktatáshoz kapcsolódó készségeinek szintje, és a nyelvvel kapcsolatos alapos ismeretei határozzák meg, hogy képes vagy nem bármely nyelvet megtanítani.