2016. szeptember 16-án az európai szak­értőkből összeállt nemzetközi zsűri a jelölt romániai városok közül Temesvárt javasolta az Európa Kulturális Fővárosa 2021 címre. Nagyszeben után Temesvár lesz a második romániai város, amely el­nyerte az Európa Kulturális Fővárosa cí­met a Bukaresttel, Kolozs­vár­ral és Nagy­bányával vívott döntő versenyben. Ho­gyan ér­tékeli ezt a történelmi ese­ményt a város alpolgármestere, FARKAS IMRE?
Mindenekelőtt grat­u­lá­lok a csapatnak, amely majdnem öt esztendei munkával si­ker­re vitte Temesvár e törekvését. Külön dicséret illeti kollégámat, Dan Diaconu alpolgár­mes­tert, aki aktívan részt vett a város pályázatát kidolgozó Európa Kul­turális Fővárosa Egye­sület munkájában, polgármesterünket, aki szin­tén felkarolta ezt a kezdeményezést, és nem utolsósorban a Simona Neumann asz­szony által irányított csapatot a kitartó és komoly munkáért. Örömmel vettük tudomá­sul, hogy Temesvár ezzel ismét felkerült oda, ahol a helye, Európa élvonalába. A te­mes­vári forradalmat követő évtizedek talán leg­nagyobb kihívása ez számunkra, és arra tö­rekszünk, hogy az egyszerű ember, Te­mes­vár egyszerű polgára életébe is, jóirányú vál­to­zást hozzon a 2021-es év. Meggyő­ző­désem, hogy a munka nehezebbik része csak ezután következik, számos uniós pályázatot kell meg­írni, foglalkoznunk kell a város infra­struktúrájának korszerűsítésével, a vá­roskép javításával. A következő szűk ötévnyi felké­szü­lési időszakban teljesen megváltoz­hat Te­mesvár, befejeződnek az elkezdett vagy a kö­zeljövőben megvalósuló fejlesztések, ez­zel megszűnik a város építőtelepi jellege, ko­moly beruházásokra kerül sor a kulturális in­téz­mények fejlesztésére… Végre Európa ér­dek­lődésének középpontjába került Temes­vár. Néha megfogalmazódnak ugyan olyan vé­le­mények, melyek szerint a város nem len­ne felkészülve erre a rendkívüli projektre, pél­dá­ul a várhatóan sokszázezer turista fo­ga­dá­sára, de meggyőződésem, hogy minden meg­oldható és büszkeséggel tekinthetünk vá­ro­sunk múltjára, azokra az országos vagy eu­rópai elsőségekre, amelyeknek köszönhetően egykor Temesvár a térség élvonalába került. Ez is egy a múltbéliekhez hasonló lehetőség, amelyet bizonnyal a város és a térség hasz­nára fordíthatunk. Mert Temesvár pályá­za­tának egyik erőssége volt az eurorégiós di­menzió, a tervezett temesvári események, ren­dezvénysorozatok kisugároznak a térség­re, sok esetben terveznek a kulturális intéz­mé­nyek országhatárokon átnyúló közös ren­dezvényeket. A jelenlegi helyzet ismeretében elmondhatom, hogy rendkívül összetett és fo­kozott ütemű munkát jelent e projekt elő­készítése, majd sikeres lebonyolítása.
A térség magyar közössége számára mi­lyen lehetőségeket teremt az európai kul­turális fővárosa titulus?
Az európai szakértőkből összeállt nem­zet­közi zsűri által pozitívan elbírált pályázat másik erőssége volt Temesvár soknemze­ti­ségű és multikulturális jellege. Európai szin­ten is igen ritka a bánságihoz hasonló kultu­rá­lis közeg. A bánsági magyar közösség je­lenleg éppen egyik legnagyobb eseményét, a Temesvári Magyar Napok rendezvényso­ro­za­tot szervezi a Várbástya Egyesület kezdemé­nye­zésére, más civil szervezettel együttmű­köd­­ve. Ez a széles összefogással megszer­ve­zésre kerülő, és a magyar értékek népszerű­sí­té­sére irányuló rendezvénysorozat, az euró­pai kulturális fővárosa vontakozásában a ma­gyar közösség névjegykártyájaként is értelmezhető. Másrészt számos helyről ka­pott Temesvár támogatást például Buda­pest­ről, a főváros kulturális bizottságának igaz­ga­tója támogatta Temesvár pályázatát, de Sze­gedről, Mórhalomról, Szabadkáról, Ki­kin­­dáról, Versecről, de még a horvátországi Fiume-Rijekából is támogatták a pályá­za­tun­kat. Utóbbi horvátországi nagyváros 2020-ban lesz Európa Kulturális Fővárosa, tehát az együttműködés annál is inkább hasz­nos számunkra, sőt elképzelhető, hogy test­vér­vá­rosi kapcsolat is kialakul Temesvár és a horvátoszági város között. A bánsági ma­gyar civil szervezetek, kulturális intéz­mé­nyek, egy­házak számára is sok lehetőséget biz­to­sít­hatnak a 2021-es év folyamán meg­va­ló­sí­tásra kerülő kulturális rendezvények. De ez a lehetőség nyitott a több bánsági kisebbség szá­mára is.
Szűk egy évszázad elteltével, majdnem há­rom hó­napja van ismét Temesvárnak ma­­gyar alpol­gár­mes­tere, Farkas Imre sze­mé­lyé­ben. Az eltelt időszak ta­pasz­tala­tairól és az elkövetkező időszak terveiről is megkér­deztük a magyar tisztségviselőt.
A 2016. július 5-től eltelt időszak elején a város szociális ügyeivel foglalkoztam és a Pol­­­gármesteri Hivatal beszerzési osztálya mun­­káját irányítottam. A nyári szabadságok idején volt olyan időszak is, amikor jómagam képviseltem a város legfelsőbb vezetését, ami számomra nagyon érdekes élmény volt. Ha­táskörömbe tartozott a város műemlékeinek ügyeivel foglalkozó bizottság munkájának irá­nyítása, ugyanis a magánkézben levő mű­emléképületek eladása esetében, a városnak elővásárlási joga van, de a város nem él ez­zel a jogával, viszont felügyeli a folyamatot. Az első hónapban sikerült meglátogatnom a városi hatáskörben levő minden szociális in­tézményt annak érdekében, hogy pontos ké­pet kapjak ezek pillanatnyi helyzetéről. El­mondhatom, hogy városunkban a Polgár­mes­­teri Hivatal fennhatósága alatt, a társa­dalom minden rétege számára működnek szo­­ciális befogadó- vagy segítő intézmények, viszont a majdnem négyszázezres lakosságú városban mindig vannak, akik segítségre szorulnak. Munkám során találkoztam a szo­ciális tevékenységet folytató civil szervezetek képviselőivel is, hiszen ezekkel a szer­ve­ze­tekkel kell együttműködnünk a szociális mun­ka legnagyobb fokú hatékonysága, vagyis a bajban levő honfitársaink megsegítése ér­de­kében. Én bízom a további építő jellegű együtt­működésben a Polgármesteri Hivatal és a civil szervezetek között. Természetesen fel­merült a fogyatékkal élők legnagyobb gondja, az akadálymentesítés. Nemrég ke­res­tek meg a Ceva de spus egyesület illetékesei, akikkel ezt a kérdéskört beszéltük meg, mert valós gondot jelent az, hogy mindössze 10% körüli az akadálymentesítés mértéke Temes­váron. A mozgásukban korlátozottak számá­ra például, sokszor kész kálváriát jelent a városi közlekedés! A város jelenleg komoly összegű beruházásokat eszközöl a közszál­lí­tás korszerűsítésére, például az új villamosok megfelelnek az uniós előírásoknak, a gondot az jelenti továbbra is, hogy a megállók vi­szont nincsenek a megfelelő módon kiala­kít­va, ezért például a kerekesszékekben közle­ke­dők egyszerűen képtelenek a maguk ere­jéből felszállni a járművekre. A buszokon a meglévő emelőszerkezetek hibásodtak meg, és senki sem fordított energiát a javításukra, rosszabb esetben a járművezetők egyszerűen nem használják ezeket a korszerű berende­zéseket. De a városban kihelyezett jelzőlám­pák előtt, a gyalogosátkelő helyeken is ese­dékes a vakok és gyengénlátók, illetve a moz­gáskorlátozottak figyelmét felkeltő vas­ta­gabb és kirívó színezésű speciális burko­ló­réteg kihelyezése is. A hivatal technikai bi­zottságához el is juttattam elképzelésemet, egy Szegeddel közös uniós pályázatra vonat­kozóan, amely pontosan az említett aka­dály­mentesítések megvalósítását tenné lehetővé Temesváron és Szegeden is. Sajnos eddig ezek a kérdések nem igazán voltak napi­ren­den, annak ellenére, hogy megvannak a vo­natkozó törvényes előírások. Úgy értékelem, hogy az utóbbi időben már az is eredmény, hogy tematizáltuk a különféle fogyatékkal élők problémáit és egyre többen dolgoznak e gondok megoldásán. Augusztus elejétől ideig­­lenesen a városgazda (city manager) ha­táskörébe tartozó feladatok is hozzám kerültek addig, amíg alkalmaz a város másik tisztségviselőt.
Ami pedig a valamennyi temesvári és bán­­­sági polgár számára büszkeséget jelentő Európa Kulturális Fővárosa cím elnyerését il­leti, meg­győződésem szerint, már egy-két hé­ten belül bizonyosan létrejön egy egységes struktúra, amely a kulturális főváros pro­jekt­tel kap­csolatos teendőket összehangolja, aho­­­vá az elképzeléseiket benyújthatják az érintettek.