Máris két hete tart az orosz invázió Ukrajnában, az áldozatok számát és az anyagi kár mértékét nehéz meghatározni, de bizonyos, hogy mindkét adat percről percre növekedik, a katonai kiadásokról, és az Oroszországot sújtó szankciók ha­tá­sairól is eltérő értékek ke­rülnek a hír­adá­sokba, ráadásul mindenféle álhírek ke­ringenek a virtuális térben, tény vi­szont, hogy a szomszédban dúló há­bo­rú hatásait akár többszáz ki­lométernyi tá­volságból min­den­ki megérzi: valósággal „felrobbant” az üzemanyagok ára, élel­mi­szereket is drágábban vásárolunk (egye­lőre Nyugat-Európában) egyre fe­nye­­ge­tőbbé válik a gáz-válság, né­hány orosz érdekeltségű bank csődbe jutott, a valuták árfolya­ma jelentősen megnőtt pár nap alatt, a forint például a lejhez is viszonyítva tör­ténelmi mély­ségben vergődik, és máris 5,15 lejt kell kifizetni egy euróért Te­mesváron. Továbbra is zu­hannak a ra­ké­ták Ukrajna ke­leti részének nagyvárosaira, a főváros és más nagyvárosok ost­roma napok óta tart, lépésről lépésre haladnak előre a megszálló orosz erők, közben a NATO Dobrudzsában tart hadgya­kor­latot, a ro­mán elnök négy nyelven ün­nepélyesen köszönti a romániai katonai támaszpontra érkezett külföldi katonákat, az Airbus vidombá­ki (Ghimbav) üzemé­ben szer­ví­zelnek 14 ukrán helikop­tert… és immár négy alkalommal találkoztak – sajnos kevés ered­ménnyel – tárgyalni a há­bo­rús felek az esetleges béke feltételeiről. Sajtóhírek szerint Moszk­vában többezer, a bé­ké­ért kiálló tüntetőt vettek őri­zetbe…
Sajnos, keleten a helyzet egyre rosszabb, egyre nagyobb a szenvedés mér­té­ke, és teljesen bizonytalan a végki­fejlet.
Özönlenek a környező or­szá­gokba a háború elől mene­külők, sajtóhírek sze­rint máris meghaladta a kétmilliót a szü­lőföldjüket elhagyni kénysze­rülők szá­ma, egyesek szerint napokon belül elér­heti az ötmilliót az Ukrajnából menekü­lők tömege, a televíziók képer­nyőjéről ömlenek a szívszorító képek, mintha a hír- és keres­kedelmi tévék riporterei ver­se­nyeznének azon, ki rögzítheti a leghátborzongatóbb felvéte­leket… Ritkábban, de láthatók ugyanazok a képsorok is, ame­lyek a segítségnyújtásról, empátiáról, szolidaritásról szól­­nak, amikor a bajbajutott embert, embertársa önzetlenül ka­rol­ja fel… Optimizmusra ad­hat okot, hogy a környező országokban általános­sá vált az összefogás a menekültek meg­segítésére.
Házunk táján maradva, Temes me­gyé­ben is az érintett megyei és városi intézmények is felkészültek a menekültek befogadására és ellátására, Te­mesvár mel­letti szállodák ajánlottak fel szállás­helyeket, il­letve használaton kívüli iskolai kollégiumokban rendeztek be ideig­lenes szálláshelyet és ha arra kényszerülnek, a me­gyei hatóságok egy korszerű és fűt­hető sátortábor felállítására is készek. Több településen, ahol az ukrán kisebbség tagainak lé­lekszáma jelentős, szintén fogadják az Ukrajnából érke­zőket, se­gí­tik esetleges tovább­utazásukat. Az egy­há­zak, politikai pártok, intézmények és a civil társadalom is egyember­ként vállal­ták fel a menekültek megsegítését, tartós élelmisze­rek, higiéniai kellékek és pénz­adományok begyűjtésével és célba jutta­tá­sával segítenek a menekülteken és az Ukrajna keleti felében kialakulófélben levő válság hatásainak enyhí­tésében.
Régiónkban is a történelmi magyar egyházak mindegyiké­ben adakozásra buz­dítják az egyháztagokat, számos karita­tív szervezet gyűjt annak érde­kében, hogy a háborús övezet­ben maradottak lehetőleg semmiben se szenvedjenek tar­tó­san hiányt, az Erdélyi Magyar Néppárt székhelyén is gyűjtik az adományokat, és sokan hoz­ták el felajánlásaikat az RMDSZ Temes megyei szer­vezetének Magyar Házbeli iro­dájába is.
Az RMDSZ adománygyűjtési akció­járól Sipos Ilona ügyvezető, nőszervezeti elnök számolt be, mielőtt elindult volna az első – a Temes me­gyei magyarok áldozatkész­sé­gének köszönhetően lesz több is! – szállítmánnyal Márama­ros­szi­getre. „Az ukrajnai me­ne­kültek meg­se­gí­tését koordi­náló központi csoport felhívá­sára válaszként, Kapor Tóni temessági alpolgármester – akinek ezúton is megköszönjük az önzetlen felajánlását – segítségével több tonna liszttel támogatták az akciónkat a te­mesligeti (Padureni), a széphelyi (Jebel) és a temessági (Sag) malmok tulajdonosai. Most ennek a liszt-adománynak egy részét visszük el a rászorulóknak – tájékoztatott Sipos Ilona. – A liszt mellett elszállítjuk a megyei RMDSZ és a Nőszer­vezet hétvégi mozgósítása nyo­­mán beérkezett tartós élel­­miszereket, konzerveket, hi­giéniai kellékeket, ivóvizet, takarókat, pelenkákat és édes­ségeket. Örömmel vesszük tudomásul, hogy a megye szá­mos településén szerveztek, szer­veznek gyűjtést és megkö­szönve az eddigi segítséget, arra kérem a gyűjtések helyi szervezőit, hogy keressenek meg bennünket, ugyanis hozzánk érkeznek be a pillanatnyi igények – mivel nagyon sok kisgyermekes család menekült el otthonából, mindenüket hát­rahagyva, most gyermekko­csikra van égetően szükség! – és elsősorban ezeknek a telje­sítését tartjuk szem előtt. Ezúton is megköszönjük a végvári közösségnek, a helyi RMDSZ-nek és nőszervezetnek a tartós élelmiszerekből álló ado­má­nyát, szintén tartós élemisze­reket hoztak a Szapáryfalvi- és Nagybodófalvi RMDSZ szer­vezetek képviselői, Ótelekről pénzadomány érkezett és a teg­napi nap folyamán vásárol­tuk meg a beérkezett összegből a tartós élelmiszereket. Ado­mányokat gyűjtött és juttatott el hozzánk a zsombolyai RMDSZ-szervezet, külön kö­szönjük a Kohézió Egyesület baráti körének a segítségét, de számos magánszemély is be­kapcsolódott az ukrajnai me­nekültek megsegítésére szer­- vezett gyűjtési akciónkba. Szándékunk szerint továbbra is folytatjuk az adománygyűjtési akciónkat azzal a meggyőző­déssel, hogy bármilyen csekély segítség valakinek, akinek min­dene a háborús övezetben maradt, csökkentheti a szen­vedését.”