Az elmúlt évtizedek alatt, többször volt alkal­muk találkozni Temes­vá­ron az anyanyelvünk iránt érdelkődőknek dr. Balázs Géza nyelvésszel, egye­te­mi tanárral. Az előadót a magyar világban leginkább a Kossuth Rádió hullám­hosszán évtizedek óta su­gár­zott Hej, hej helyesírás!, Hej, hej helyes beszéd!, Tetten ért szavak, utóbb az Édes anyanyanyelvünk cí­mű műsorából ismerhetik, viszont eddig közölt mintegy hatvan egyéni kötete, illetve többszáz kutatókkal, szakemberekkel közösöen közölt kiadvány híven tük­rözi munkásságát. Eddigi te­mesvári előadásai során minden alkalommal nyel­vünk és kulturális öröksé­günk újabb és újabb, ke­- vésbé ismert területeire kalauzolta el a hallgatóságot és közvetlen hang­vé­telű, mindenki számára ért­hető, közérdekű témákra összpontosító előadásait nem csak a szakemberek, hanem minden hallgató örömmel fogadta. Leg­utóbb az Új Ezredév Köz­pontban, a Szórvány Ala­pítvány, Magyarország te­mesvári tiszteletbeli konzu­látusa és az Új Ezredév Központ közös szerve­zé­sében a Baráti esték rendezvénysorozat keretében Megszűrt gondolatok címmel tartott előadást a mél­tán közkedvelt nyelvész professzor, aki életének né­hány emlékezetes mozza­na­tára is kitért.

A külön­böző szakterületek közötti kapcsolódási pontokra ala­pozva, igazi interdiszcipli­náris kirándulással felérő képzeletbeli kalandozásra hívta meg Balázs Géza a hallgatóságot, történelmi, nyel­vé­sze­ti, néprajzi, őstör­téneti, kultúrtörténeti, magyarságtörténeti, antropológiai adato­kat osztva meg mutatta be azokat a te­rületeket, amelyek fog­lalkoztatják a kutatót. Elmondása sze­rint leginkább a fő­sodrsából kikerült, fel nem tárt területek keltik fel érdeklő­dé­sét, ennek hatására szü­letett meg például a közlekedés néprajzzal foglalkozó mun­kája. A nyelvek mai helyzetéről szólva, az előadó kifejtette, hogy a tudomány mai állása szerint boly­gónk kétszázhatvan országában (területi egységében) három­ezer nyelvet használnak, viszont nagyob­bik része sokféle társadalmi, gazdasági, politikai okok miatt belátható időn belül el­tűnhet. A ma­gyar nyelv­vel kapcsolatban – melyről kifejtette meggyőződését, mely szerint beszélőinek viszonylag ala­csony lélekszáma ellenére és a sokféle hatásnak ellenállva csodával határos módon maradt fenn az utóbbi évezred folyamán – a nyelvész professzor kifejtette, hogy nem tartja közelinek a kihalás veszélyét, de a következő fél évszázadban, a szór­vá­nyok felgyorsuló asszimi­lációja és más okok miatt valószínűsíthető a magyar nyelv visszaszorulása a tömbvidékekre. A rendkí­vül érdekes előadás kereté­ben szó esett a kultúrák fel­melkedésének és hanyat­lásának ismétlődéséről, a civilizációk önpusztító dinamikájáról, illetve egy­más­ra való rétegező­déséről, a kultúrák közötti át­járhatóságról, az ember legelső közös ősnyelvének kialakulása és nyelvekké való átalalkulásának körül­ményeiről, nyelvünk eredetéről és fejlődéstörténe­téről, a finnugor nyelvro­konságról, a nyelvvel kap­csolatos túlszabályozás ve­- szé­lyeiről, a hungaro-pesz­szi­mizmus kulturális oka­i­ról, majd édes anya­nyel­vünk egyediségére hívta fel a figyelmet Anyanyelvünk magyarsága című vetített­képes előadásával.