Jelentős mértékű terméskiesés. Veszélyben a kukorica és napraforgó

Az aranyat érő májusi eső idén elmaradt, az elmúlt két hónapban térségünkben csak szór­ványosan és rendkívül kis mennyiségben hullott csapadék. Kisebb területeken Péter-Pál napjára a gazdálkodók nem elkezdték, hanem befejezték az aratást. Térsé­günkben szinte sehol sem öntözik, ezért a kukorica „a lábán szárad el”, és a napraforgón is meglátszik a csa­padék hiánya. Utóbbi két ga­bo­naféle további fej­lődésére sors­döntő a következő néhány nap, ha nem esik eső, kukoricából szinte semmit sem takarítanak be a gazdák, az aszályos időszakot jobban tűrő napraforgó esetében is talán a megszokott termésnek a felét, Románia déli részén még annyit sem. Az ukrán és orosz gabonaexport kiesése fokozhatja a hiányt, ezáltal az alapélelmi­szerek drágulása várható. Men­nyit arattak, és milyen minőség­ben, milyen áron kel el a gabona? – kérdeztünk meg néhány Temes megyei magyar gazdát.­

„Pusztakeresztúron egy-két nappal Péter-Pál napja előtt be is fejezték az aratást” – mondta Tóth Ede, a Pusz­ta­keresztúri Gazdakör elnöke. Elmondása szerint, az aszály miatt a megszokottól néhány héttel hamarabb kellett elkezdeni az aratást, árpából a közepesnél kicsivel jobb volt a hozam, a csapadékhiány miatt viszont búzából a vártnál sokkal keve­seb­bet takarítottak be. Jómaga nem vetett repcét, de több gazdálkodó nagy területen termesztette az ipari növényt, a hozam a repce esetében is szinte a felére csökkent idén 2500, jó esetben hektáronként 2800 kilogrammot arattak. Pusztakeresztúr ha­tá­rában a kukoricavetések válságos álla­pot­ban vannak, a napraforgó szintén, az alsó levelek máris száradnak el, kivirágzott ugyan a növény, de a magok egyáltalán nem, vagy csak részben fejlődtek ki. Na­gyon rosszak a kilátások – ismertette a gazda. A gabona áráról szólva, Tóth Ede elmondta, hogy az árpát 1,48-1,50 lejért vásárolták fel, a takarmánybúzának jelen­leg 1,50, a malominak pedig 1,60 lej az ára. „Tekintettel arra, hogy idén csak a várt termésnek a felét takarítottuk be, búzából például 3200 kilogrammot hektáronként, egyáltalán nem biztos, hogy ha eladnánk a termést annak önköltségét sikerülne fe­dez­ni” – vonta meg a gyorsmérleget a gaz­dál­kodó, aki elmondta, hogy az árpát ér­té­kesítette, viszont a búza tárolására ren­del­kezik saját tárolókapacitással, ezért a sokévi tapasztalat szerint, magasabb áron, később szándékozik értékesíteni, az idei termést.

„Az aratás javában folyik – ismertette Székely Szilárd végvári gazdálkodó – de a hozamról még korai beszélni, tény, hogy a két hónapja tartó aszály miatt, jó, ha a várt mennyiségnek a felét betakarítjuk. A gabona egy részét saját állatállományunk ellátására fordítjuk, de eladásra is kerül belőle. Ha ma, holnap egy jó esőt kapna a kukorica és a napraforgó, akkor némi ter­mésre lenne kilátás, amennyiben nem esik, akkor mindkét gabonaféle esetében az idei esztendő teljesen veszteséges lesz. Ráadá­sul az aszály miatt kevés kukorica terem, kerül a piacra és várhatóan hiány lesz belőle, ami az üzemanyagok, energia, nö­vényvédelmi szerek és más anyagok drá­gulása mellett, komoly gondot okozhat a teljes állattenyésztési ágazatnak” – sorolta a gondokat Székely Szilárd.

Óteleken és térségében hagyomá­nyo­san kimagasló szokott lenni a gabona­termés, a jó földek rendszerint meghá­lálják, ha a gazdálkodók mindig idejében és megfelelő módon alkalmazzák a termelési technológiákat. Idén átlagban hektáronként nagyjából 4200 kilogramm körüli volt a búza hozama – vonta meg a mérleget Szabó Csaba óteleki gazdálkodó, aki elmondta, hogy a térségben egyes termelők 6-7 ezer kilogrammot is betakarítottak. A környéken szinte mindenütt átlagosan hek­táronként 5000 kilogrammnyi árpa termett. Az aszály Óteleket sem kímélte, a csapa­dék­hiány miatt veszélyben a kukorica- és napraforgó termés. Úgy tűnik, és az utóbbi években tapasztaltakra alapozva, többen a gazdálkodók közül megerősítik, hogy érde­mes nagyobb területen termeszteni őszi kalászosokat, mert azok a tél és a tavasz folyamán fejlődésükhöz elegendő ned­ves­séget kapnak ezért jobban átvészelik a nyár eleji aszályos időszakokat – fogalmazta meg Szabó Csaba. A termelési és más költ­ségek, illetve a jövő évi termelés beindí­tá­sához szükséges anyagiak fedezése ér­de­kében az óteleki gazdálkodó értékesítette a termést, a magnak valót pedig saját táro­ló­jában tárolja. „Tavasszal hetvennyolc hektáron vetettem napraforgót, amely most még valahogy kinéz, de ha nem lesz csapa­dék, a szemek nem fejlődnek megfelelően, és egyáltalán nem biztos, hogy megtérül az eddigi költség – mondja Szabó Csaba. – Kisebb területen az ősszel Magyarország­ról hozott zabot is vetettem, amely most ígé­­retes, számításom szerint a termés elérheti a 6000 kilogrammot is. Amióta mezőgazda­sággal foglalkozom, ilyen zabot még nem láttam. Most éppen aratjuk, egyelőre betá­rolom és később egy újpécsi, tápokat elő­állító olasz cégnek értékesítem. Amennyi­ben a továbbiakban is lesz felvevőpiaca a zabnak, akkor jóval na­gyobb területen szán­dékozom termeszteni” – zárta beszá­molóját az óteleki gazdálkodó.

A zsombolyai Rákóczi György tiszt­viselőként dolgozott, majd több mint két évtizede kezdett el gazdálkodni. Saját erőből sikerült jól működő gazdaságot létrehozni, ám az utóbbi esztendőben tapasztaltak – előzőleg nehezen elkép­zel­hető drágulás minden területen, eddig nem tapasztalt aszályos időszakok, az alacsony gabonaárak, bizonytalanság, mező­gaz­dasági szakemberek utánpótlásának hiánya – hatására fontolgatja, hogy felhagy a gazdálkodással. Az idei termésről elmond­ta, hogy tizenegy hektáron termesztett árpát, amelynek a hozama átlagosan hek­táronként 6700 kilogramm volt. Hat­vannégy hektárnyi területen vetett búzát, átlagosan hektáronként 4500 kilogrammot takarított be. „Negyven hektáron vetettem búzát a magyar Nádor fajtából, és nagy­jából 5500 kilogramm termett, annak elle­nére, hogy a tavaly jól termett, idén a lovrini Dacic fajta viszont nem hozta meg a hozzá fűzött reményeket, az átlagtermés alig valamivel haladta meg a 3000 kilo­grammot. Annak ellenére, hogy a megfelelő műtrágya mennyiséget biztosítottuk, elvé­geztük a szükséges kezeléseket, a búzánál az idei átlaghozam alulról súrolja a köze­pes szintet, a mostani szárazság, és főként a tavaszi bokrosodási időszakban beállt kimondottan hideg napok miatt alaposan lecsökkent a terméshozam. A búza minősé­gével nincs baj, a termést a helyi malom­ban értékesítem reményeim szerint 1,5-1,6 lej közötti áron. Majdnem száz hektárt ku­koricával vetettünk be, az aszály miatt las­san még csak reménykedni sem lehet bármilyen termésben. Emberemlékezet óta környékünkön nem volt még ilyen aszályos időszak, mint az idei, ami alaposan felbo­rítja a gazdálkodók terveit és költség­vetését. Jómagam valószínűleg felhagyok a gazdálkodással, átadom a földjeimet egy több ezer hektárt megmunkáló vállalkozó barátomnak” – mondta Rákóczi György.

A gazdálkodókkal együtt kémleljük naponta az eget, hallgatjuk az időjárás jelentéseket, hátha megnyílnak az ég csa­tornái, mert a költőt parafrazálva, kell az eső, mint a falat kenyér.