Nem volt kakaspusztulás a nagyszentmiklósi Kakasfesztiválon, a tarajosok vígan kapargathatnak legalább még egy évig a baromfiudvarokban. Volt viszont jókedv, kétszáznál több résztvevő, hagyo­mány­ápolás, mutatóban egy-két kakas is azért, és megmaradt egy újabb sikeres rendezvény emléke.

Miért pont a kakas?

Joggal merül fel a kérdés: mi­ért pont a kakas? Szűkebb pátri­ánkban kissé egzotikusan hangzik a palacsinta-, tokány-, káposzta-, tök-, dinnye-, hagyma-, torma-, sör-, mangalica- és sok más fesz­tivál mellett a kakasnak szentelt népünnepély ötlete, de a „szom­szédban” Keletre és Nyugatra is, több évtizedes hagyománya van a kakas által fémjelezett rendezvé­nyek­nek. Például Eger környékén, a Heves megyei Makláron több­napos nemzetközi kakasfesztivált tartanak baromfikiállítással és gaz­dag kulturális programmal, a ba­ranyai dombok között meghúzódó kis falu, Mozsgó turisztikai látvá­nyosságai mellett, a kakasfeszti­vál­nak köszönheti régiós ismer­t­sé­gét, a Békés megyei Csanád­apá­cán, július első hétvégéjén meg­tartott Kakasfesztiválon több tu­cat­nyi bográcsban rotyogott a messze földön híres pörkölt. Er­délyországban, Apácán évente szer­veznek kakaslövő versenyt, a tatárjárás alatti, a kukorékoló ka­ka­sok miatt elszenvedett pusztu­lás­ra emlékezve… De biztos, hogy a Maros-Tiszaközi térségünkben is sokan az ínyencségek közé sorol­ják a kakaspörköltet.
Végülis, miért pont a kakas? Bartók Béla nagyszentmiklósi RMDSZ-elnök szerint azért, mert a kakas sokunknak igen kedvelt szárnyasa, virtus és szépség jel­lem­zi, a baromfiudvarok tempe­ra­men­tumos védelmezőjét, a falusi kisgyermekek legelső félelmetes „ellenségét”, a kakas egyben a mesék egyik közismert, pozitív figurája is. Mindezek hatására a nagyszentmiklósi magyar közös­ség­ben úgy gondolták, hogy ér­de­mes közösségi rendezvényt építeni a közismert figurára.
Első nekirugaszkodásra nem feltétlenül a kakaspörköltre kíván­tuk helyezni a hangsúlyt – emelte ki Bartók Béla –, annál inkább, a közösségi élmény megteremtésére törekedtünk, Adorjányi Szabó Nóra és a he­lyi szülők együttműkö­dé­sével pe­dig a tánchagyományaik ápolása került előtérbe, illetve a főzőver­seny­re benevezett csapa­tok­nak kö­szönhetően finomságok is kerülek az asztalokra.

Igazolva az elnök szavait, a rendezvény másik szervezője, a Máltai Segélyszolgálat nagyszent­mik­lósi szervezete által használt Bisztray-kúria egyik tágas termé­ben, harmincnál is több kisgyer­mek tanulgatja a tánclépéseket.

Érdeklődésünkre, Keresztúri Mária, a karitatív szervezet helyi csoportvezetője elmondta, hogy a Kék Ibolya tánccsoport táncosai­nak legtöbbje felnőtt, a fiatalok kü­lönböző munakhelyeken dol­goz­­nak, a rendszeres próbákra, ki­szál­lásokra már nem jutott az ide­jük­ből, ezért mertült fel a fiatalítás szük­ségessége. Úgy gondoltuk, hogy a legfiatalabb nemzedék, a kisiskolások be­vonásával Lepus Enikő tanítónő, hitoktató és máltai önkéntes irányításával alakítják meg az újabb tánccsoportot, azzal a reménnyel, hogy a mostani gyer­mekek megszeretve a magyar tán­cokat és népzenét, a következő években, évtizedekben nép­szerű­síteni fogják a világhírű zeneszer­ző és zongoraművész, Bartók Béla szülővárosában a magyar hagyo­má­nyokat. A létszám minden­kép­pen biztató, úgy tűnik, adott a le­hetőség egy idővel komoly tel­jesítményre is képes magyar tánc­csoport megalakítására. A gyere­kek között többen vegyes anya­nyelvű csalá­dokból származnak, mások csa­lád­ja a többségi nem­zethez tartozik, de érdeklődést mu­tatnak a magyar kultúra, a magyar hagyományok iránt, és örömmel fo­gadtuk őket is – mondta Keresztúri Mária. A csoportvezető hangsúlyozta, hogy a szervezet a Bisztray család jóvoltából hasz­nál­ja a tágas kúriát székhelyként, és alakított ki itt egy magyar közpon­tot, amelyben minden korosz­tály­nak szóló rendezvényeket szervez­nek és irányítják a szervezet ka­ritatív munkáját.

Osztatlan siker a Kakasfesztivál

A közvetlen hangulatú rendez­vé­nyen Dorel Groza polgármester a helyi magyar közösség vonat­ko­zásában az értékteremtő közösségi jelenlétet és a hagyományokhoz való ragaszkodást hangsúlyozva gratulált a szervezőknek, kiemel­ten a Révai Miklós Egyesületnek, amely immár a helyi tanács pályá­zati kiírásán pályázati úton elnyert forrásokkal is hozzájurulhat a közös­ség erősítéséhez, majd to­váb­bi támo­ga­tásáról biztosította a helyi kisebb­ségek képviselőit is. Az említett egye­sület (és a magyar közösség) számára pedig, őszire ré­gen várt óhaj teljesü­lé­sét is ígér­te a polgármester. Az elöl­járó nem árulta el a meglepetés mi­benlétét, de tudván azt, hogy Révai Miklós, a Nagyszentmiklósón szüle­tett nyel­vész, egyetemi tanár, a ma­gyar történeti nyelvészet megala­pí­tója köztéri szobrának felállítása régi vá­gya a közösségnek, lehet remény­ked­ni ennek beteljesülé­sében. A polgár­mester és a taná­csosok társaságában részt vettek a rendezvényen a magyar érdekkép­viselet vezetői is, Marossy Zoltán alprefektus, Halász Ferenc me­gye­i RMDSZ-elnök, aki szintén elisme­rését fejezte ki a szer­ve­zők­nek, Molnár Zsolt parlamenti kép­vi­selő, aki köszöntőbeszé­dé­ben a helyi ma­gyar közösség együtt­mű­ködését és az ered­mé­nyes összefo­gását hangsúlyoz­va biztosította támogatását a to­vábbi kezdemé­nye­zések megvaló­sí­tásá­ban, illet­ve Kaba Gábor, a Máltai Segély­szolgálat megyei vezetője is.

Ínyencségek mustrája

A kúria belső udvarán, a ja­vában virágzó pagodafák (a tudó­sok szerint helytelenül nevezik japánakácnak is az óriási fákat, mert a fajta nem is tar­tozik az akácok csa­lád­jába, és nem is szár­mazik Japánból. Ez­zel szem­ben a kör­nyéken a latin elne­ve­zést – sophora ja­po­ni­ca – magyaro­sít­va szo­forának ne­vezik.) árnyé­kában láto­gatá­sunkkor, mintegy je­lezve a főzési műve­let végét, már ízesí­tet­ték az alkalmi sza­kácsok a bográ­csok­ban ro­tyo­gó főztjü­ket. A ma­kói máltai szer­vezet népes kül­dött­sé­gé­nek képvise­le­tében Lukács József, Lukács Kázmér és Kómár Mátyás a borjú­pör­költet kínál­ják kósto­lásra és vé­leménye­zés­re, miközben a ma­kói szervezet ve­ze­tője, dr. Nagyfalusi Mária az egymástól alig huszon­egy­néhány kilométerre levő két máltai szer­vezet kapcsolatát ismerteti. Meg­tudjuk, hogy a határ mindkét ol­da­lán figyelemmel követik egymás mun­ká­ját a máltások, és a Makói Család­napok alkalmával látogatott Nagy­szent­miklósról Makóra egy csoport, majd újabb látogatás kö­vet­kezett onnan az Aranka-parti vá­rosba. De nem kizárólag az egymást megerősítő kölcsönös látogatások, közös ren­dez­vények, tapasztalatcserék töltik ki a baráti kapcsolatot, hanem egymás meg­se­gítése olyankor, amikor az egyik vagy a másik félnek szüksége van segítségre – erősítette meg a makói csoport vezetője.
Máriaföldéről Kaszta Árpád ta­nácsos, Elekes Zoltán és Enyed Attila a főzőverseny második díját elhódító, gombás kakaspörköltet, a Pusztake­resztúri Magyar Gazda­kör első díjjal kitüntetett remek nokedlis sertés­pörköltet készített. A Halász Ferenc elnök által veze­tett és Vörös Erzsébet, Vörös Rozália, Márton Ferenc, Augusti­nov Gheorghe nagyszent­mik­­lósi lakosokból álló pártatlan zsűri a harmadik díjat a nagy­szent­miklósi bolgár közösségnek ítélte, a kitűnő füstöltcsülkös bab­juk elismerése­ként. A Nagyszent­miklósi Város­há­­za kép­viseletében Balaban Petre, Onofriciuc Ioan és Nutas Cosmin vadász-gulyást főz­tek, melynek titkát nem kívánták meg­osztani, ám megkóstolva, té­ve­dés veszélye nélkül állítható, hogy nem semmi! A Révai Miklós Tár­saság képviseletében Telbis Mária, elnök-asszony, Demeter Zsolt, a társaság fiatal, agilis és tapasz­ta­lat­tal rendel­kező projekt­me­ne­dzse­re, Fibisan Róbert és Ágnes jó­voltából marha­pörkölt ke­rült a ven­dégek asztalára. A Máltai Se­gély­­szolgálat két ta­pasztalt sza­kácsa, Andriciuc Rudolf Róbert és Dudu Adorján, különleges – félig ma­gyar, félig szerb receptre ala­po­zott – ha­lász­lével hódította meg a kö­­zön­séget, illetve a nagycsa­ná­di Kol­­­ping család képviseleté­ben Vajdovics Mihály tanácsos, Fodor Ferenc, id. és ifj. Sas János és Oláh Sándor főztek ízletes bir­kapör­köl­tet.
Az első nagyszentmiklósi Ka­kas­­fesztivál a helyi magyar szer­vezetek összefogásának köszönhe­tően, teljes sikernek bizonyult, bizalommal és reménykedéssel vár­hatók a további kakasos ren­dezvények.