Január 31-én  tartották meg a lugosi RMDSZ szervezetben a tisztújító közgyűlést, amelyen nagy számban vettek részt a lugosi magyar közösség képviselői. Az RMDSZ- székházban megtartott rendezvényen meghívottként vett részt Marossy Zoltán alprefektus. A közgyűlést követően mutatta be lapunk főszerkesztője Graur János és Szekernyés János hely- és kultúrtörténész a Mindenki Kalendáriuma idei kiadását.

Pozsár József elnök a szervezet tevé­keny­ségéről számolt be az egybegyűlteknek, hang­súlyozva, hogy a megszokott könyvtári program mellett a székházban több kulturális jellegű tevékenységet szerveztek, illetve nagy sikernek örvendtek a hónap utolsó szombatján szervezett teadélutánok. “Idéntől a fiatalabb nemzedék számára szerdánként asz­taliteniszre is lehetőséget biztosítanak az RMDSZ-székházban. A közösségi rendez­vények közül kiemelkedő érdeklődésnek ör­vendtek az évi több alkalommal megszer­ve­zett magyar bálok, mint a farsangi, szüreti, szil­veszteri mulatságok, a lugosi középiskola végzőseinek éves összejövetele, a Nem­ze­dé­kek Találkozója és a hagyományos kirán­du­lások. Szegedre, Csíksomlyóra, Radnára, Bé­késcsabára, Aradra, Szőregre látogattak el a lugosi magyar közösség tagjai az elmúlt év­ben, és az elnök tájékoztatása szerint idén is több kirándulást terveznek. A helyi rendez­vények közül a március 15-i immár sokéves múltra visszatekintő nagyszabású rendez­vény további lehetőséget kínál a közösségi ünneplésre. Folyamatban van, és részben si­került összeállítani a helyi magyar közös­ség adatbázisát, az urnabiztosok bevoná­sá­val, ez­zel a tagsággal való kapcsolattartás is ha­té­konyabbá válik” – ismertette a leköszönő el­nök.

Marossy Zoltán köszöntőbeszédében a politikum és a közösségi építkezés közötti kapcsolatról szólva hangsúlyozta, hogy a politikum a közösség megerősödésének és a közösség megmaradásának kell lehetőséget biztosítson, értékeinek megőrzésében és át­adásában kell segédkezet nyújtson. “A két és félezres lugosi magyar közösség számára is a helyi döntéshozásban a politikai képviselet helyi szinten a kisebbségi érdekérvényesítést hivatott megerősíteni. A hatalom minden­áron való megtartása, nem lehet célja a ma­gyar érdekérvényesítő szervezetnek, hanem eszköz kell legyen a kisebbségi jogok meg­szer­zése és megtartása érdekében” – fogal­mazta meg meggyőződését Marossy Zoltán.

Graur János főszerkesztő a HETI ÚJ SZÓ-hoz való ragaszkodásért mondott kö­szönetet a lugosi Olvasóinknak, kiemelve, hogy a lap huszonötéves fennállásához a lugosi Olvasók is hozzájárultak azzal, hogy rendszeresen megrendelik és olvassák az újságot. Hasonlóképpen a 19. kiadásához ér­kezett Mindenki Kalendáriuma lugosi Ol­vasói is maradéktalanul hozzájárulnak e közös értékeinket bemutató és népszerűsítő kiadvány megtartásához. A főszerkesztő kö­szöntését követően Szekernyés János, a Mindeki Kalendáriuma helytörténeti év­könyv több anyagának, illetve a HETI ÚJ SZÓ több rovatának a szerzője fejtette ki meg­győződését, mely szerint a temesközi szórványban fokozottan szükség van a már-már feledésbe merült értékeink felmutatására és megismertetésére. “A tömbmagyar vidé­keken élő nemzettársainktól eltérően, mi itt a szóványban a magunk szűkös eszközeivel tesszük közkinccsé ezeket a kiadványokat, azzal a céllal, hogy e tájegység értékeit meg­ismertessük, tudatosítsuk egyrészt a mai közösségnek illetve mindazoknak, akik ér­dek­lődnek a régió magyar közössége múltja és jelene iránt. Ezeknek a értékeknek a meg­ismertetését mindig szolgálatnak tekintettem és tekintem ma is, ugyanis ebben a sok­nem­zetiségű közegben az egységes, közös tör­ténelem mellett, minden nemzetiségnek meg­van a saját története. Ennek a sajátos tör­ténetnek a hiteles ábrázolása, megismer­tetése – az előszeretettel hangoztatott bánsági tolerancia ellenére – nem mindig történik részrehajlás nélkül, elődeink érték­teremtő jelenléte e térségben nem mindenki számára egyértelmű. Ma is vannak elegen akiknek el kell magyarázni, hogy 1552-ig e terület a Magyar Királyság részét képezte, majd az Osztrák-Magyar Monarchia kereté­ben szintén ma­gyar fennhatóság alatt volt e terület is. Saját történetünk megismertetése a mi kötelességünk, senki sem fogja meg­tenni helyettünk” – mondta Szekernyés János. Kutatási mun­kájáról szólva, hogy öt évti­zed­re visszanyúló munka ered­ményeit olvas­hat­ják az érdeklődők, úgy az elmúlt évti­zedek alatt megjelentetett helytörténeti témájú könyvei és írásai, a HETI ÚJ SZÓ-ban húsz éve rendszeresen meg­jelen­tetett Te­mesvár Kövei című rovat, illetve a Min­denki Ka­len­dáriuma valamennyi kiadásában. Az idei év­könyben is helyet kapott két helyi szemé­lyiség – a Nagyjécsán született Abafi-Aigner Lajos irodalmár, történész, bibliográ­fus, a szabadkőmű­ves­ség történetének meg­írója és a Szakálházán született Kállai Ernő mű­kritikus, művészeti író – életének és munkás­ságá­nak ismertetése is.

A rendezvény kere­tében ünnepelték meg a LUGOSI HÍRMONDÓ helyi újság 100. lap­szá­mának megjelenését. Király Zoltán főszer­kesztő a szórvány körül­ményei között való új­ság­szerkesztés és kiadás buktatóiról és sikerél­mé­nyeiről szólott, is­mer­tetve, hogy a száz lapszám a közérdekű hírek meg­osz­tása mel­lett, a helyi magyar kö­zös­ség sor­sa alakulásá­nak tükre is.
A tisztújító köz­gyű­lésen megválasztották a lugosi RMDSZ szerve­zet huszonöt tagú vezetőségét is. Az alábbi személyek nyer­tek három évre szóló mandátumot: Pozsár József, Sallai István, Kovács László, Paraczki Mihály, Kiss Mihály, Langó Ferenc, Kovács Aranka, Gáll Zoltán, Bencző Mária, Fratila Lucia, Báti Lídia Erzsébet, Blága Péter, Kiss Gyula, Békési Csaba, Király Zoltán, Kiss Varga Mária, Medelean Erzsébet, Gutu Zita, Jámbor Imre, Bors Levente, Schlier Erzsébet, Cimpoca Beatrice, Csatári Izabella, Malin Piroska, Molnár Jolán.