Majdnem száz kilométert kell autózni Temesvárról ahhoz, hogy Óbébre (Beba Veche) kerüljön az utazó. Útközben Lovrinon megtekinthető – a műútról úgy tű­nik viszonylag jó állapotban levő – egykori Lipthay kúria, Nagyszentmiklóson a világhírű zeneszerző Bartók Béla mellszobra, meg a római katolikus templom és a Nákó-szobor mellett visz az út, Óbesenyőn bolgár nyelven is kiírva az üdvözlő szöveg. Pár kilométer megtétele után, balra Bol­gár­telepre is érdemes len­ne letérni, állítólag már csak ketten – közülük egy ma­­gyarul is beszélő ember – élnek az egykori népes faluban, de jobb­ra, Keglevichházára tartunk. Itt furcsán kanyarog az út, szinte körbekerüli az impozáns templomot. Pusztakeresztúr közvetlen közelében működő kőolaj­kitermelő egység billeg, emlékeztetve a környéken egykor igen jelentős kitermelési tevékenységre. (Egyesek szerint soha sem volt igazán kifizetődő ez a tevékenység, de jól mutatott a megyei statisztikákban, papíron. Ennek ellenére köz­szájon forgott a legenda, mely szerint óriási kőolaj-tenger rejtőzködik a mélyben. Ha ki tudnánk termelni, dúsgazdag lehet mindenki a környéken, bezzeg a „magyarok” milyen ügyesen átszivattyúzzák – hangsúlyozták némi hazafias pátosszal a mindent jobban tudó honfitársaink…) Pusztakeresztúr központjában a takaros római katolikus templom, és a pár éve teljesen fel­újított kultúrház mellett haladunk el, majd néhány perc elteltével az utazó Óbéb bejáratánál a tájainkon szokatlanul keskeny kivitelezésű kőhídon találja magát. A furcsa kőépítmény építésének idejéről és körülményeiről állítólag nem maradt fenn semmilyen írott anyag, „amióta világ a világ megvolt”, ezért a helyi legendárium szolgáltat sokféle változatot. A falu központjában az impozáns községházán Ioan Bohăncanu (kiemelt kép) polgármester fogad.

Előnye vagy hátránya a községnek az, hogy Románia legnyugatibb településeként tartják számon? – kérdeztük meg az elöljárótól.
Valóban földrajzilag az ország legnyugatabbra fekvő települése, itt található a három országhatár találkozásánal a Triplex Confinium emlékmű. Sajnos határátkelő híján, a nyugati fekvésünk ellenére zsáktelepüléssé lett községünk, innen, bár léteznek az utak a szerbiai vagy magyarországi szomszédaink felé, számunkra csak visszafelé van út.1950-ig Óbéb lendületesen fejlődő, gazdag község volt, ugyanis Pusztakeresztúrt és Porgányt is magába foglaló községünk területén négy határátkelő működött, három Magyarország és egy a Vajdaság irányában. A helybéliek szabadon közlekedtek a három országban, számos gazdasági és kulturális kapcsolat létesült a települések között, ezen felül szoros családi kapcsolatok kötötték össze a határ bármelyik oldalán élőket. Az említett esztendőben bezárták a határátkelőket és mi teljes elszigeteltségbe kényszerültünk. A ‘89-es forradalmat követően nagyon reménykedtünk a határátkelők újramegnyitásában, minden lehetséges módon szor­- galmaztuk a megyei és az országos intézményeknél ezt, eddig a legkülönfélébb okok miatt, sikertelenül. 2015-ben például a migránsáradat miatt került le a napirendről – főként a magyarországi illetékes hatóságoknál – az óbébi határátkelő ügye… Abban az időben nekünk is nagy gondot jelentett a számtalan határsértő ügyének kezelése, ezért jómagam értékelem a magyar kormány erőfeszítéseit a szinte-szinte kezelhetetlen migránsáradat megfékezésére. Mi is tapasztaljuk, hogy a határzár megállította a migránsokat és itt Óbében bennünket is megvéd ezáltal a határsértők behatolásától. Természetesen nem mondtunk le a sok évtizedes álmunkról, nevezetesen egy Magyarország felé létesítendő határátkelőről. Ennek érdekében még 2009-ben uniós forrás felhasználásával építettük meg a műutat az országhatárig, idén Magyarországon kerül sor hasonló intézkedésre, öt kilométeres út épül Kübekháza és a vajdasági Rábé között. A hármashatár idei megnyitása alkalmával a Temes Megyei Tanács elnöke, Călin Dobra is határozott támogatásáról biztosított, bízunk abban, hogy a fővárosban is mellénk állnak, ezzel esélyünk lesz arra, hogy még a jelenlegi mandátum alatt megnyissuk a határátkelőt. Nagyszentmiklóstól harminchárom, Szegedtől mindössze tizennégy kilométerre helyezkedik el Óbéb, érthető, hogy a határátkelő megnyitásával a magyarországi nagyváros közelsége számos lehetőséget kínál az óbébi lakosságnak.

Óbéb központja, háttérben a római katolikus templom és a Polgármesteri Hivatal

Az Óbébre látogató idegen két dolgot azonnal észrevesz: Óbében és Pusz­takeresztúron is példásan rendezettek a főutcák, és mindkét településen láthatóan építkeznek, házaikat javítják a lakosok…
Az eltelt évek alatt – jómagam ötödik polgármesteri megbízatásom teljesítem – folyamatosan arra törekedtünk, hogy minden lehetséges eszközzel, a lakosság életkörülményeinek javítását célzó beru­há- zásokat, intézkedéseket hozzunk. Mint porgányi lakos büszkén jelenthetem ki, hogy a mi kis falunk, amely mindössze ötvenhét lelket számlál, európai körülményeket kí­nál. Folyamatosan pályázunk uniós és központi forrásokért. Mivel a legkisebb település, Porgányban viszonylag kisebb összegek felhasználásával sikerült minden infrastrukturális beruházást megvalósíta­ni. Községi szinten teljesen (25 kilométeren) kicseréltük a vezetékes ivóvíz­háló- zatot, Porgányon teljes mértékben, Óbében 60%-ban sikerült megépíteni a csatorna-rendszert uniós anyagi forrás fel­- használásával. Porgányon minden utcát asz­faltburkolat fedi, Pusztakeresztúron most is folyik a munka, belátható időn be­lül ott is minden utcát leaszfaltozunk, Óbében pedig első körben több mint hat ki­­lométeren aszfaltozunk, de nyertes a központi fejlesztési ügynökségnél benyújtott pályázatunk, amely lehetőséget biztosít 2019 végéig a községközpont minden utcájának a korszerűsítésére. Meggyőződésem, hogy az infrastruktúra fejlesztésével a városi körülményekhez hasonló körülmények kialakítására nyílik lehetőség a településeinken, ezzel a lakosság helyben­- maradását segítjük elő, sőt magunk is tapasztaljuk, hogy a külföldön munkát vállaló honfitársaink komoly értékű össze­geket fektetnek be lakóház építésére vagy a meglévő ingatlanok korszerűsítésére. Ez mindenképpen biztató a jövendő tekintetében, a valamivel több mint ezerhatszáz lakosból, mintegy háromszáz a nyugdíjas személy, kétszáztíz az óvodás és iskoláskorú gyermekek száma, tehát mintegy ezerre tehető a fiatal és az aktív személyek száma községi szinten, ami szintén biztató. A munkavállalók túlnyomórészt Nagy­szentmiklósra ingáznak, kisebb számban a helyi cégek, intézmények alkalmazásában dolgoznak, és valamivel több mint kétszázan Európa valamely országában keresik a boldogulás útját. Hatvan mezőgazdasági vállalkozót tartunk nyilván, ebben az ágazatban általában egy-két, de a nagyvállalatok esetében több tucatnyi alkalmazottat foglalkoztatnak. Óbéb 9400 hektárnyi mezőgazdasági területtel rendelkezik, és büsz­kén mondhatom, hogy minden talpalatnyi területet megdolgoznak a helybéliek. Mivel a mezőgazdaság a legfontosabb tevékenység térségünkben, a község költégvetésébe is az ezzel az ágazattal össze­függő adókból és illetékekből folyik be a legjelentősebb összeg. Amint lehetőséget kaptunk erre, a Polgármesteri Hivatal a közérdekű munkálatok költséghatékony elvégzése érdekében létrehozott három nonprofit vállalkozást, amely huszonhét új munkahelyet biztosított. Egyik cég az építkezéseket végzi a község területén, egy másik a közterület fenntartásával és gondozásával kacsolatos munkálatok elvégzésére szakosodott, a harmadik meg más közérdekű tevékenységeket végez. Ez a felállás nagy segítség nekünk, mert minimális költséggel saját magunk végezhetünk el kisebb, de fontos munkálatokat. Az eredmény látható, rendezettek a települések utcái, a középületeket rendben tartjuk, időben és maximális hatékonysággal végezzük el a javítási vagy fejlesztési munká­latokat. Jelenleg éppen az óbébi kultúrház hátsó udvarának a rendezése és az uniós forrásból beszerzett szabadtéri színpad elhelyezése van folyamatban. Szintén dolgozunk Pusztakeresztúron is, ahol a kultúr­ház udvarán pár napon belül befejeződik a fedett rész megépítése (fotó), amely mintegy négyszáz személy befogadására biztosít lehetőséget különböző rendezvények alkalmával.

Amint elhangzott, a mezőgazdasági termelés a legfontosabb ágazat a térségben. Teljesen hiányzik az ipar?
Az önkormányzat kijelölt egy saját tulajdonában levő, tíz hektáros területet Óbéb határában esetleges ipari beruházások számára, természetesen örömmel vennénk egy ipari termelési egység megtele­pedését a községünkben, ami kedvezne a most ingázó munkavállalóknak. Egyelőre erre nincs kilátás, bár egy évtizeddel ezelőtt megfogalmazódott egy háromoldalú elképzelés egy közös ipari park létesítésére, de végül elakadt a kivitelezés. Térségünkben hatvan mezőgazdasági vállalkozó működik, legtöbben Pusztakeresztúron és Porgányban. A néhány vagy tizenegynéhány hektáros gazdáktól a többszáz, több­ezer hektáron gazdálkodó nagy cégekig igen széles a vállalkozók rétegeződése. Idén nagyon jó termés ígérkezik, errefelé sikerül betakarítani a kalászosokat is, mivel nem volt túl sok csapadék, viszont éppen a lehullott csapadéknak köszönhetően a napraforgó és a kukorica átlagon felüli termést ígér.

Említette, hogy teljeskörűen felújították a kultúrházakat mindhárom településen. A művelődési élet is fel­lendült?
Leginkább Pusztakeresztúron, az ottani összetartó közösség körében szerveznek rendszeresen közösségi rendezvénye­- ket. A kitűnő eredményeket felmutató gaz­da­egyesület és a női klub tevékenységének köszönhetően rendszeresek a rendezvények és az utóbbi években e civil szerveződések erős kapcsolatokat építettek ki nemcsak a megyében, hanem a határon túli, szomszédos településken működő szervezetekkel.
A község vezetősége is örömmel segíti elő és támogatja a kulturális rendezvényeket, ugyanis a kikap­csolódás mellett, ezek a személyes jó kapcsolatok kialakításának és ápolásának is tág teret biztosítanak. Nagyszerű dolog, hogy a közösség tagjai önállóan kezdeményezik a rendezvények megszervezését és éltetését. Óbében más a helyzet, jóval nagyobb a közösség, és nehezebben lehet megmozgatni az embereket. Bízunk abban, hogy a most kialakításra kerülő új közösségi térben, az óbébi kultúrház udvarán épülő szabadtéri helyszín serkentő hatást gyakorol a helyi közösségi életre is.

Az önkormányzat milyen projekteket kíván megvalósítani a jelenlegi uniós költségvetésben?
Egyik fontos tervünk az, hogy 2020-ig befejezzük a csatornarendszer kiépítését és üzembehelyezését Óbében és Pusztakeresztúron is. További tervünk a településeken levő üres telkek beépítésére vonat­- kozik. Felméréseink szerint mindhárom településen számos üres telek található, ami lehetőséget biztosít az önkormányzatnak arra, hogy fiatal családoknak felajánlja lakásépítés céljára. Az általánosan bevett szokással ellentétben, nem szándékozunk a falvak külső részeiben újabb kerületeket létrehozni, hanem a meg­lévő üres telkek beépítését szorgalmazzuk. Meggyőződésem, hogy 2025-re, amikorra befejeződnek az infrastrukturális beruházások, községünk képe teljesen megváltozik, a máris elkezdett tájépítészeti projektünknek köszön­hetően egy gondosan karbantartott, esztétikus települést fognak látni az ide látogatók.

Egy-két évvel ezelőtt többen jelezték, hogy Porgányban a vezetékes víz iha­tatlan, állítólag valamiféle kőolajszármazékkal fertőzött. Mi a helyzet jelenleg?
Valóban az ottani víz arzéntartalma igen magas, ez állandó problémát jelentett a lakosságnak és az önkormányzatnak is. Örömmel mond­hatom, hogy pár napon belül kerül beüzemelésre egy a legkorszerűbb, ózonos technológiával, felszerelt víztisztító állomás, amely Por­­gány­- ban, Pusztakeresztúron és Keg­levichházán biztosítja a lakosságnak a kitűnő minőségű ivóvizet. Hasonló állomások működnek a megyében Zsombolyán és Papdon (Bobda), és az ottani visszajelzések biztatóak.

Az óbébi polgármesteri hivatalból a pusztakeresztúri kultúrházba látogattunk, a holnapi baráti köri találkozó helyszínének megtekintése céljából. A kultúrház udvarán javában folyik a munka, Tifán Márton igazgató irányításával Horváth János, Bruder Cristian, Dam Ion, Bud Nicolae, Mudava Gheorghe és Iacob Viorel serényen dolgoznak a filagória építésén. Az igazgató ismerteti, hogy a legalább négyszáz személy befogadására alkalmas kültéri építmény kivitelezését június 2-án kezdték el, és egy hónap elteltével mintegy 80%-ban elkészült. A Pusztakeresztúrra látogató baráti köri tagok számára a szeszélyes időjárásra való tekintettel a kultúrházban és a filagóriában is a lehető legjobb körülményeket fogják biztosítani – ígéri Tifán Márton, majd a következő munkálat, egy műfüves sportpálya építésének tervéről számol be.