A járvány­hely­­zetre való te­kintettel, az óv­intézkedések betar­tásával, korlátozott számú részt­ve­vővel tartottak meg­emlékezést a temesvári anti­kom­munista nép­felkelés és a rend­szerváltó for­rada­lom kitörésének helyszínén, a temesvár belvárosi református templomban. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), az Európai Emlékezet és Lelkiismeret Platformja (PEMC), illetve a Belvárosi Református Egyházközség szer­vezésében megtartott és élőben is közvetített rendezvényen Tőkés László, az EMNT elnöke, egykori temesvári lel­kipásztor, a ‘89-es történelemformáló nép­fölkelés vezéregyénisége mellett, részt vettek többen a ‘89-es gyülekezet tagjai közül. Demeter Sándor házigazda lelkipásztor üdvözlőbeszédét és rövid igei bevezetőjét követően Tőkés László köszöntötte a résztvevőket és mindazo­kat, akik a technika segítségével követték a megemlékező rendezvényt, majd megnyitóbeszédében fejtette ki meggyő­ző­dését, mely szerint a korabeli romániai magyar közösség és az egyházainak elnyomása volt a meghatározó erő a kommunista diktatúraellenes népfölkelés ki­robbanásában. „Ceaușescu és a hir­hedt román titkosszolgálat, a Securitate minden ellentétes igyekezete ellenére a többségi románok és a nemzeti kisebbségek nem engedtek a nacionalista diverziónak, és példás módon összefogtak közös ellenségükkel, az ateista nacio­nál­kommunsita diktatúrával szemben. Mintegy tíz etnikai és ugyanannyi egyházi kö­zösség vallási-politikai szolidaritásának köszönhetően december 20-án ilyen­képpen válhatott Temesvár Románia első szabad városává. Ezt nevezzük „Temes­vár szellemének”, mely a román–magyar történelmi megbékélés ígéretét és esélyét hordozta magában. Ugyanezt tartalmaz­za az 1990 márciusában született anti­kommunista Temesvári Kiáltvány, mely­- nek 4. pontja a románok és más nemzeti közösségek közötti kölcsönös tisztelet és tolerancia mellett tesz hitet” – hangsú­lyozta az EMNT elnöke. A hol állunk most? kérdésre válaszként Tőkés László felidézte, hogy a temesvári csodának hamar vége szakadt, elég csak a maros­vásárhelyi véres márciusi eseményekre és a három évtizede folyamatos ma­gyarellenességre, a politikai vezetés moz­gásterét meghatározó államnacio­naliz­musra gondolni. “Beke István és Szőcs Zoltán személyében jelenleg is magyar politikai foglyok ülnek börtönben, diszkriminatív jogi és adminisztratív eljárások sújtják a magyar nyelvhasz­ná­latot és szimbólumokat, önkényesen meg­szüntették a marosvásárhelyi állami ma­gyar orvosi egyetemet, magyarellenes törvényeket hoz a román parlament, a kommunizmus idején elkobzott egyházi és magyar tulajdonok visszaszolgálta­tása harminc év alatt sem történt meg, úz­völgyi magyar katonatemetőnket ro­mán ultranacionalisták gyalázták meg és bitorolják, Klaus Iohannis államelnök és más román vezető politikusok pedig nyil­vános módon uszítanak a magyar közös­ség ellen” – sorolta fel a magyar kö­zös­séget ért sérelmeket az előadó, aki aggályát fejezte ki, hogy a nemrég lezajlott parlamenti választásokon szélsőséges nacionalista erők kerültek a ro­mán parlamentbe, ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy magyar érdekképviselettel közös kormányzásra készülő liberális párti vezetők felhagynak a magyarelle­nes politikai diskurzussal és elhatárolódnak a nacionalista erőktől, teret bizto­sítva a román-magyar megbékélés megvalósulásának.
A konferencia keretében Az európai antikommunista forradalmak emlékezete című előadásában rövid tör­ténelmi átte­kin­tésben elevenítette fel Lukasz Kaminszki, az Európai Emlé­ke­zet és Lelkiismeret Platformjának elnöke a kommunista berendezkedést követő tár­sadalmi megmozdulásokat, kitérve az antikommunista forradalmak által elindított folyamatok máig tartó hatásaira, amelyeknek köszönhetően a kelet-európai országok tagjai lehetnek az Európai Uniónak.
Szintén online jelentkezett be Florian Mihalcea, a Temesvár Társaság elnöke, aki előadásában kifejtette, hogy a kommunizmus elleni harc részeként szükségszerű emlékezni és emlékeztetni a mindannyiunk életét átformáló temes­vári népfölkelésre. „Ebben kiemelt sze­rep hárul a civil szervezetekre, amelyek felvállalják a temesvári forradalom esz­meiségének továbbadását, különösen ma, amikor ismét erőre kaphatnak a szélsőségesen nacionalista erők” – fejtette ki az elnök.
A kisebbségek helyzetére rá­világító Kisebbségek elnyomása a dikta­túrában című, Szilágyi Zsolt, az Er­délyi Magyar Néppárt elnökének moderálásával megtartott konferencia keretében, Bakk Miklós kolozsvári egyetemi tanár, Thomas Hiio észtországi kutató, a PEMC-platform elnökségi tagja és Marius Oprea, a kommunizmus bűn­cselekményeit kutató központ elnöke a helyi jellegzetességekre összpontosítva tárták a közönség elé azokat a szovjet fogantatású modelleket, amelyek felhasz­ná­­lá­sával egyrészt meg­erősödhetett a kom­munista berendez­kedés, másrészt elfojt­hatóvá vált minden­nemű társadalmi ellenkezés. A kommunista világban min­denkor és mindenhol a megfélemlítés mellett fontos szerepet kapott a manipuláció, álhírek keltése, a nyilvánvaló igazság sajátos módon való átértelmezése és a különböző közösségek közötti ellentétek gerjesztése. A kisebbségek felszámo­lására törekedő elnyomó hatalom esz­közre való tekintet nélkül lehetetlenítette el a kisebbségi közösségek intéz­mény­rendszerét – derült ki az előadásokból.
Tőkés László Kiútkeresés a ha­zug­ság világából című frissen megjelent könyve megjelenésének körülményeiről Dénes László újságíró, szerkesztő számolt be, kiemelve, hogy a kötetben a szer­ző a ‘80-as évek református egyhá­zának hiteles látleletét, az egyház tarthatatlan helyzetét tárja ezúttal az olvasó elé, miután sikertelenül tett kísérletet 1987-ben az egyházi elöljárók figyelmét felhívni a válságos állapotokra. A fenti gondolatot egészítette ki Zalatnay István budapesti református lel­kipásztor, aki “az erdélyi református élet kie­melkedő jelentőségű dokumentumaként” értékelte “a református egyházban uralkodó viszonyok alapos és mély elemzését” bemutató kötetet. Református lelkipásztori minőségében a közeli munkatárs hitelességével, illetve Tőkés László küzdelmeinek tanújaként fogalmazta meg a kötethez kapcsolódó gondolatait Hermán M. János lel­ki­pásztor, aki ezúton is elismerését fejez­te ki a szerzőnek a kordokumetumnak számító kötet megjelenéséért.
A rendezvényt lezáró méltató be­szédében Németh Zsolt parlamenti kép­viselő kiemelte az emlékezés és a múlt­tal való szembenézés fontosságát, hangsúlyozva, hogy társadalmi vonatko­zásban a múlt eseményeinek ismerete és he­lyükön való értelmezése mindenkor az előrehaladást segíti elő.
A népfölkelés 31. évfordulója alkal­mából szervezett megemlékezés zárómozzanataként helyezték el az emlé­ke­zés koszorúit a temesvári népföl­kelésre emlékeztető emléktábláknál.