A különféle versenyekre indulók, illetve a végzősök számára szerve­zett hétvégi intenzív felkészítő tanfolyam résztvevőinek eligazítása, a hétvégén szervezett több rendezvény lebonyo­lításával kapcsolatos utolsó simítások, közben telefonos egyez­tetés a felsőbb hatósággal, né­hány kol­léga kérdésének megválaszolá­sa… – mindezek egy időben történnek a Bartók Béla Elméleti Líceum igazgatói irodájában, ráadásul majd kétszáz oklevél vár az intézmény­vezető aláírására. A fentebb vázolt pörgés közepette arról kérdeztük meg elsőként dr. Erdei Ildikó igazgatót, hány gyermeket írattak be eddig az iskolába?

– A meghirdetett ötven helyre az első beiratkozási szakaszban negy­venhét gyermeket írattak be az is­ko­lánkba. Huszonöt gyermek a Lépés­- ről lépésre osztályban fogja ősszel elkezdeni a tanévet, huszonketten pe­dig a hagyományos tanrendű osz­tály­ban. Bízunk abban, hogy őszig betelnek a fennmaradt helyek is. Évek óta követjük a statisztikát, a ma­gyar óvodákba járó gyermekek számából kiindulva tudtuk, hogy idén valamivel kevesebb előkészítő osztályosra számíthatunk. A tizenöt-húsz évvel ezelőtti gyakorlattal ellentétesen, mára a legtöbb család esetében bizonyosra vehető, hogy a magyar óvodából kinőve, magyar iskolába íratják a gyermekeket és csak ritkán – idén is volt erre példa – német vagy más idegen tannyelvű iskolába. Mind­ezek mellett kijelenthető, hogy az iskolaválasztási döntés, átalakult inkább óvodaválasztási döntéssé. Az utóbbi években a magyar óvodák ala­posan rásegítenek a magyar nyelv tanulásában, ami a gyermekek magyar nyelvi kompetenciájának megerősödését eredményezte, illetve hozzájárult a magyar iskola iránti bi­zalom növekedéséhez a szülők előtt. Azt is fontos kihangsúlyozni, hogy a magyar óvodák mindegyike napközi óvodává alakult át, ami még vonzóbbá tette ezeket a fiatal szülők számára.

– Hét év után bebizonyosodott, hogy jó döntés volt a Fröbl (Resi­ta) utcai egykori 10-es számú óvoda (Temesvár egyik legré­geb­ben, 1846-ban létesített kisdedó­vó­ja!) iskolához való csatolása. Pár napja látható, hogy körbezárták az utcai épületet. Mire készülnek?
– Valóban jó pillanatban hozott jó döntés volt. Szemléltető a gyer­mek­létszám alakulása: amikor az óvodát hozzácsatolták a Bartók Béla Elméleti Líceumhoz, a magyar csoportban tizennégy vagy tizenöt gyermek volt. Most ötvenhatan vagyunk az óvodában és itt működik a két előkészítő osztály is, tehát mintegy száz gyermeknek ad otthont az ódon épület. Feltétenül ki kell emelni, hogy az új óvoda megemelkedett gyer­meklétszáma miatt a városban sehol sem szűnt meg óvodai csoport! A jövendőre gondolva pályáztunk a Magyar Kormány által támogatott és a Romániai Pedagógus Szövetség ál­tal lebonyolított Kárpát–medencei óvodafejlesztési programban meg­hirdetett forrásra. A fenti programban sikerült forrást megszerezni az utca felőli épület lebontására és egy új épület felépítésére. Meggyőző­dé­sünk, hogy ezzel a beruházással sike­rül tovább fejleszteni és még vonzób­- bá tenni az intézményt. A szeptemberre elkészülő kétszintes új épület földszintjén egy ebédlőt alakítunk ki a szükséges kiszolgáló helyiségekkel, az emeleten pedig egy nagyobb, tor­na-, rendezvény- vagy táncpróbate­re­mként is használható helyiség kap helyet. Az épületben kialakítunk egy a szakemberek – orvos, pszichológus, logopédus – számára fejlesztő teremként használható helyiséget is, és gondolkodunk azon, hogy a Ma­nó­­klub számára is biztosítsunk he­lyet.

– Az iskola keretében kerül megvalósításra a sokak szerint mintaértékű konyhaprojektként is­meretes beruházás. Miben új ez a kezdeményezés?
– Az elmúlt években több alkalommal szerveztünk a diákokkal, szü­lőkkel és a kollégákkal közösen jövő­- kép építő tanácskozásokat, és arról ér­deklődtünk, hogy az iskolafejlesz­tés milyen irányban haladjon, mit ér­demes és kell fejleszteni? Míg a diá­- kok nagyon konkrét javaslatokat, a kollégák leginkább az oktatási folyamathoz kapcsolódó elképzeléseket fo­galmaztak meg, a megkérdezett szü­lők nagyon kreatív, érdekes ötle­tekkel segítették ezt a munkát. Meg­lepő módon az egészséges étkezés és a konyha problémája minden szinten megfogalmazódott és ennek hatására tűztük célul, hogy amikor erre alkalom adódik, megpróbálunk létrehoz­ni egy olyan konyhát, ahol szívesen étkeznek a gyermekek. Az iskolában az óvodáskorú gyermekek mellett a Lépésről lépésre osztályba járó tanu­lók, a napközis és a bentlakó gyermekek naponta étkeznek az iskolá­- ban, így mintegy kétszáz ötven-há­romszáz adag ételre szükség van, és állandó a vita honnan és milyen éte­leket rendeljünk számukra. Komoly problémát okoz a keletkező hulladék kezelése is. Az új plébánia felépí­tésé­vel felszabadult a régi plébánia vá­rosi tulajdonban levő épülete, ame lyet Farkas Imre alpolgármester, illetve Halász Ferenc főtanfelügyelő-helyettes hathatós segítségével, sike­rült helyi tanácsi határozat alapján húsz évre használatba kapnunk. A mi konyhalétesítési projektünk egybevágott a magyar kormány külhoni iskolafejlesztési szándékával és így tá­mo­gatást nyert a Bartók Béla Alapít­vány és a líceum közös konyhaprojektje. Terveink szerint az épület is­kola felőli részében, a teljesen felújított helyiségekben alakítjuk ki magát a legkorszerűbb technikával felsze­relt konyhát a szükséges raktár és ki­szolgáló helyiségekkel együtt.

Az ut­ca felőli részben kerül ki­alakításra a tekintélyes méretű, szintén felújított és a megfelelő bú­torzattal felszerelt, ebédlő. Az épület másik, kisebb szár­nyának hasz­no­sításáról több elkép­zelésünk is van, a továbbiakban dön­tünk ezeknek a helyiségeknek a rendeltetéséről. Az elmúlt héten ötletel­tünk az ingatlan udvari részének a hasznosításáról, többek között egy kinti osztályterem kialakítását is tervezzük. Ennek megvalósítása az anyagi forrás függ­vényében válhat va­lóra, egyelőre ter­vezzük. Az iskolakert bővítésére is gondoltunk, fel­merült egy füvészkert kialakítása. A következő időszakban több magyar­országi iskolamenzát fogunk meglátogatni annak érdekében, hogy elsa­játíthassuk a jó tapasztalatokat, és a követésre méltó példákat hozzuk el Te­mesvárra, mert terveink szerint szep­temberig üzemképes kell legyen, és iskolakezdéskor be kell induljon a konyha. A szülőkkel való legutóbbi ta­lálkozásunk során kiala­kult egy szü­lői csoport, amely segíti a munkán­kat, folytatni fogjuk a ta­lálkozók so­rát, közös célunk az, hogy az új konyhában egészséges és a gyer­mekek ál­tal is szeretett éltel­féleségek ké­szüljenek.

– A zoldi tábor a temesvári ma­gyar közösség körében fogalommá vált, az utóbbi fél évszázad magyar tanulói közül legtöbb egykori diák őrzi a tábori napok szép emlékeit. A meglehetősen hányatott sorsú ingatlanban működtetett táborhelyet a bezárás veszélye fenyegette hosszabb ideje, a hírek szerint most úgy tűnik, hogy a fenyegető „fellegek” eloszlásával ismét „ki­sütött a nap” a zoldi tábor felett, és szép jövendő elé néz a táborhely.
– A dolgok szerencsés egybeesése miatt idén a már említett két magyar érdekeltségű nagy beruházás való­sul­hat meg, illetve elkezdődhet a mun­ka Zoldon is. A temesvári Szór­vány Alapítvánnyal és a szegedi KatHÁZ-Kulturális és Képzési Köz­ponttal hármast alkotva egy román-magyar határon átívelő pályázatot nyújtottunk be a zoldi táborhelyen ki­alakításra kerülő képzési központ lét­rehozására. A temesvári alapít­vány­- nyal már több közös projektben vettünk részt és valósítottunk meg, a sze­gedi partnereinkkel az előző évek folyamán az Erasmus program kere­tében lebonyolított projektek során alakítottunk ki jó kapcsolatot, és ez­zel a háttérrel döntöttük el, hogy ne­kivágunk ennek a nagy uniós projekt megvalósításának. A program a hu­mánerőforrás fejlesztés jegyében zaj­lik, és a tervezett tevékenységek le­bonyolítására fog a felújított és kor­szerűsített zoldi táborban kialakí­tás­ra kerülő képzési központ megfelelő helyszínt biztosítani. A tervek szerint a tábor központi, kúriaszerű épülete és a jól ismert terasz megmarad, vi­szont az idők során melléépített épü­le­tek lebontásra kerülnek és új épü­let fog felépülni. Beépítésre kerül a tetőtér, a konyha és a technikai helyi­ségek az alagsorba kerülnek, az új épü­letben különböző hasznos tereket alakítanak ki, illetve lesz egy na­gyobb képzési terem. Összesen mintegy harminc személy befogadására és kiszolgálására lesz kialakítva a majdani képzési központ. A pályázat szerint a zoldi egy harminc hónapig tartó projekt, az utolsó fél évben több képzést kell megtartanunk fiatalok számára. Mi intenzív csoportos pá­lyaválasztási tréningeket fogunk tartani hétvégenként és egyhetes vál­lalkozói készségeket fejlesztő képzé­seket tervezünk tartani a központban. E képzéseket akkreditálni is fogjuk, és bízunk abban, hogy saját diákja­inkat, de a Gerhardinum Római Katolikus Teológiai Líceumban vagy az Aradi Csiky Gergely Főgimnáziumban tanuló érdeklődőket is sikerül be­vonni ezekbe a képzésekbe. A fentebb említett képzések során a részt­vevők megismerhetik a saját orszá­- gukban érvényes tudnivalókat, u­gyan­akkor kölcsönösen tájékoztatást kapnak az országhatáron túli hely­zet­ről is. Törvényes rendelkezés­ek­ről, vonatkozó rendszerekről, lehető­sé­gekről tájékozódhatnak. Az uniós projekt teljes értéke egymillió euró, ebből valamivel több mint ötszázezer euró kerül felhasználásra Zoldon, a ma­gyar partnerek Szeged mellett ala­kítanak ki egy hasonló központot. Mivel az uniós pályázatok rendszere utófinanszírozáson alapul, bízunk abban, hogy az iskola fenntartója, vagyis a Temesvári Polgármesteri Hivatal biztosítja a forrást, ugyan­akkor magunknak kell előteremteni a 2% értékű önrészt. Számunkra ez is egy jelentős értékű összeg, melynek előteremtésére nyitott bankszámlát a Bartók Béla Alapítvány a zoldi tá­bor felújítására szánt összegek befogadására és mintegy kétezer ötszáz eurót sikerült is összegyűjteni. Volt diákok, szülők, vállalkozók segítenek jelenleg is, és a Erdélyi Kárpát Egye­sület Bánsági Tagozata részéről – akinek szintén nagyon kedves helye Zold és környéke – is kaptunk egy há­romezer euró értékű felajánlást, ami erősíti a kapcsolatot a termé­szetjárókkal. A környezetbarát turizmus népszerűsítése is egyik részét ké­pezi a projektnek, ezirányú képzé­seket szervezhetünk, illetve bízunk abban, hogy tanösvények kialakí­tá­sára is lehetőség nyílik. Fontos el­mon­dani, hogy nagyon sok ember ön­zetlen munkáját – például terve­zők, építészek, tanárkollégák, pályázatíró szakemberek – ötvözi ez a pá­lyázat, és abban bízunk, hogy min­dig lesznek segítők a lebonyolítás folyamán.