Az egyesület vezetősége, ala­pí­tó­tagok, külső munkatársak és számos meghívott körében ün­ne­pelte meg alapításának 25. évfordulóját az 1989-es forra­dalom szel­lemiségének és emlé­kének á­po­lását felvállaló Me­mo­rialul Re­volutiei 16-22 De­cembrie 1989 for­radalmi szer­ve­zet.
Az 1990. április 26-án alapított szervezet elnöke, dr. Traian Orban sajtótájékoztató kereté­ben eleve­ní­tette fel az egyesület negyed év­százados tevékeny­sé­gét, melynek mérföldkövei vol­tak a tizenkét te­mesvári forra­dalmi emlékmű fel­ál­lítása, meg­annyi mementójaként a ’89-es temesvári forradalomnak, a belvárosi temetőben a temesvári for­radalom első évfordulójára fel­avatott és a forradalom láng­ját szim­bolikus módon éltetni hi­va­tott örökmécses és műemlék, továbbá a hírhedt berlini fal egy darabjának felállítása Te­mes­váron, mintegy szimbolizálva a szabadság esz­meiségét és korlátokat leromboló erejét. A tárgyi megvalósítások so­rát több mint félszáz, a Memoria­lul Kia­dó által közrebocsájtott szakkiadvány – közöttük az Enciclo­pe­dia Revolutiei (a Forradalom En­cik­lopédiája) című monumentális so­rozat – számos népszerűsítő kiadvány, felbecsülhetet­len meny­nyi­­sé­gű és értékű információs anyag összegyűjtése és rendsze­re­zése al­kotják, amelyeket a forra­dalommal foglal­kozó kutató, do­kumentációs és információs köz­pontban bo­csájt­ják az érdeklődők rendel­ke­zé­sére. A forradalmi egye­sület anyagait többszáz egye­te­mis­ta, mesteri és doktori képzésben részt vevő szakemberek kutatták, több mint har­minc kül- és bel­föl­dön meg­szer­­ve­zett kiállítás kere­tében mu­tatták be a te­mesvári és a romániai forrada­lom eseményeit, a té­mában tu­cat­nyi dokumentumfilm készült az e­gye­sület birtokában levő anya­gok felhasz­nálásával – von­ta meg az elnök az egyesület negyedszá­zados tevé­keny­ségé­nek gyorsmérlegét.
Gino Rado történész, az egye­sület alelnöke a rendszeresen megtartott évfordulós rendezvényeket ismertette, mely­nek során nem csak temesvári, ha­nem bukaresti és slatinai megemlékezésékre és zarándokutakra kerül sor. De, amint az alelnök hangsúlyozta, egyik legfontosabb tevékenység a fia­talabb nemzedékek, a mai isko­lások számára, a tanfelügyelő­ség­gel és a város iskoláival kö­zösen szervezett tevékeny­ségek során érthetővé tenni a temes­vári 1989-es forradalmi esemé­nyeket.
Az egybegyűltek előtt Banciu Ioan alelnök továbbra is célként fo­galmazta meg az egye­sület szá­má­ra a temesvári és a romániai 1989-es forra­dalommal kapcsola­tos teljes igazság felderítésének szük­sé­ges­ségét, ugyanis meggyő­ző­dé­se szerint, a berendezkedő új hatalom kimentette a legtöbb ka­tonai vagy titkosszolgálati kö­te­lék­ben szolgáló, atrocitáso­kat el­kö­ve­tőket. A jubileumi rendezvény ke­re­tében, Temes­vár művelődési éle­te kimelkedő személyiségeinek rész­vételével mutatták be az egye­sület időszakos tájékoztató kiadványának, a Memorial 1989 15. szá­­mát, amelyet Cornel Ungu­rea­nu professzor, irodalomtörténész mu­tatott be, illetve képzőművé­sze­ti ki­állítás során kerültek bemuta­tásra Traian Abruda grafikusmű­vész alkotásai, közöttük számos könyv­borító eredetije.
A sokrétű – grafikus, festő, irodalmár, költő, tanár – alkotó­művész munkásságát és élet­útját Szekernyés János, a Romá­niai Képzőművészek Szövet­sége te­mes­vári szervezetének elnöke mu­tatta be.