Klapka György szülőházánál

Többéves hagyományt folytatva a temesvári magyar közösség képviselői a nemzeti gyásznapot megelőzően, Klapka György hon­védtárbornok temesvári szülőházánál rótta le kegyeletét a magyar szabadság áldozatainak emléke előtt. A tavaly elindult együttműködési folyamat részeként, idén is együtt ün­nepeltek a Gerhardinum Római Katolikus Líceum és a Szegedi Dugonics András Pia­rista Gimnázium diákjai, és a nap folyamán megtartott több közös tevékenységet követően, Komárom hős védőjének szülőházánál is közös műsorral emlékeztek meg az aradi vértanúkról. Pap Sándor felolvasta Klapka György honvédtábornok búcsúlevelét, majd a két iskola diákjai előadták az aradi vértanúkról szóló históriás éneket, közreműködött Lipták Dániel (hegedű), Fábry Géza (tambura) és Fábry Ivánovics Tünde (ének). Nt. Fazakas Csaba, a Temes megyei RMDSZ kul­turális alelnöke köszöntőbeszédét követően, Molnár Zsolt parlamenti képviselő emlékeztetett Klapka György máig példaértékű helytállásáról a haza és a forradalom szolgálatában, majd a mai temesvári viszonyokra utalva fogalmazta meg üzenetét: „Ma Te­mes­várra kezd visszaszivárogni az abszolutizmus eszméje, egyesek szívesen látnák köztéren ennek szimbólumát, az egykori Szégyen­szobrot. Ezek azok a pillanatok, amikor erőt kell merítenünk elődeink példájából és to­vább kell folytatnunk azt a harcot, amelyet elkezdtünk az itt élő magyar közösség fennmaradása érdekében” – mondta a képviselő. „Klapka a világosi fegyverletétel után nem adta fel, addig harcolt, taktikázott és al­kudozott, míg végül sem a támadóknak, sem a védőknek nem adódhatott más lehetőség, mint a megegyezés. Túlerővel szemben sem adta meg magát, és sikerült békés megoldásra kényszerítenie a támadókat. Ezek azok a történetek, amelyek erőt és hitet kell adjanak a kisebbségben élő 21. századi magyarságnak, hiszen ma is túlerővel szemben kell megtalálni a békés megoldást. Ezt a politikát folytatja a Romániai Magyar Demokrata Szö­vetség is”. Klapka György emléktábláján Halász Ferenc Temes megyei RMDSZ-el­nök, Jakab Ilona, a Gerhardinum Líceum igaz­gatónője, Ft. Tőzsér Pál és Ruppert József piarista atyák, valamint a Temesvári Magyar Nőszövetség nevében Szász Enikő és Sütő-Udvari Magda helyezték el a kegyelet koszorúit. A tartalmas rendezvény nemzeti imánk közös elénkelésével zárult.

Közös ima a belvárosi református templomban

A Templom és az Iskola, megmaradásunk e két bástyájának megtartatásáért fohászkodtak Temesváron a történelmi egyházak, civil szervezetek és oktatási intézmények képviselői. Az ökumenikus istentiszteleten részt vett nt. Fazakas Csaba református esperes, nt. Kovács Zsombor evangélikus és Boros Róbert baptista lelkipásztor, igét hirdetett ft. Kocsik Zoltán római katolikus lelkipásztor. “Gyászunk közös e napon, mi mégis a jövendő szolgálatában gyűltünk össze e helyen” – fogalmazta meg az ökumené szellemében szervezett áhítatot meg­nyitó beszédében Nt. Fazakas Csaba es­peres, aki a résztvevő ró­mai katolikus, református, evangélikus, unitárius és babtista vallású hívek népes gyülekezete előtt a hithez való ragaszkodás igéjét osztotta meg az egybegyűltekkel. Az ünnepi rendezvény alaphangulatát és az aradi vértanúk emlékének szentelt főhajtás első mozzanatát Nyitrai György Históriásénekének felcsendülő hangjai, illetve a hithez való rendíthetetlen ragaszkodás megfogalmazását, II. Rákóczi Ferenc fejedelem imájaként ismert zsoltár közös ének­lése teremtette meg. Ft. Kocsik Zoltán, a Gerhardinum Líceum spirituálisa, a pe­da­gógusok és a lelkek pásztorainak felelősségvállalását méltatva, hangsúlyozta, hogy a fiatal nemzedék irányítása, gondozása mindig időszerű feladat, a templomok védő falai, nem a kirekesztést kell szolgálják, ha­nem a befogadó otthont kell biztosítsák Isten gyermekei számára. “A mai fiatalok keresik a példaképeket – mondta Kocsik Zoltán – , az olyan embereket, akiktől tanulhatnak valamit, akik adhatnak nekik valamit. Az igazi ér­té­keket nem a popsztárok és a színészek, ha­nem az igazi pedagógusok, a papok és a szülők testesítik meg, akik mernek nevelni, és akik mernek értéket és irányt mutatni. Hisz­szük azt, hogy hitelesen járva a világban, a mi lelkipásztori vagy tanári, nevelői munkánk nem hiábavaló. A munka, a szeretet, amit egy gyermekre fordítottunk, soha sem vész el.” A rendezvényen Mucsi B. János előadásában hallhatták a résztvevők Reményik Sándor máig időszerű üzeneteket tolmácsoló Templom és Iskola című versét, illetve Szekszárdról érkezett ifjú versmondók gyönyörű szavalatait hallgathatták meg az egy­begyűltek, akik Aradon, a Szabadság-szobornál és a Vesztőhelyen, illetve Temes­vá­ron is alkalomhoz illő versekkel léptek fel. Orcskai Marianna felkészítő tanár IV–VI. osztályos tanítványai – Kakukk Róbert, Fatti Korina, Varga Erika, Csontos Fanni, Steller Anna és a tavaly Lugoson a Szombati-Szabó István Versmondóversenyen korosztályában első díjat és a Gergely Kálmán különdíjat is elhódító Horváth Norman – költészetünk gyöngyszemeiből válogatva, arattak osztatlan sikert. A közös fohász a Boldogasszony anyánk ősi magyar himnusz és Nemzeti imánk eléneklésével ért véget.