A legutóbbi Baráti Este vendége volt Kaiser László budapesti költő, író, szerkesztő, a Hungarovox Kiadó igazgatója és a találkozó résztvevői a művelődési élet számos vetülete iránt érdeklődő, az el­múlt évtizedek és a kortárs irodalmi élet folyamataira rálátó, véle­mé­nyét véka alá nem rejtő, de ezt másra nem erőszakoló művész-embert ismerhettek meg. Nt. Gazda István há­zi­gazda lelkipásztor a költő néhány versével nyitotta meg a találkozót, majd Kaiser László Kereszténység a XX. századi magyar irodalomban című előadásával kalauzolta el a hallgató­ságot irodalmunk ismert és kevésbé ismert terü­leteire, megidézve számos irodalmár elődjének személyiségé­nek több dimenzióját, a keresz­tény­séghez mind­untalan tetten érhető kapcsolódását Adytól, József Attilán keresztül Radnóti Miklósig, Németh Lászlóig vagy Illyés Gyuláig, illetve meg­oszt­va sok, leginkább a szakemberek ál­tal olvasott vagy kutatott emlékira­tokban leírt, irodalom­tör­té­netünket gazdagító adatot is. A ke­reszténység kérdése mellett az elő­adó kitért irodalmunk sokszínűsé­gére, európai beágyazódása is terí­tékre került, az irodalmi jelenségeket alakító hatásokról, egyház és iroda­lom kapcsolatáról, az erdélyi magyar irodalom helyzetéről is beszélt, illetve a kommunista diktatúra időszakában rivaldafényben vagy búvópatakként lezajlott folyamatokról is szó esett.
Az előadás két sarkalatos tényre vi­lágított rá: annak ellenére, hogy a mai magyar irodalmi „termés” ke­véssé foglalkozik a kereszténység té­májával, bizonyos, hogy az igazán értékes irodalmi mű a kereszténység értékeire alapozottan születik. Másodsorban egy-egy költő, író eseté­ben a megteremtett mű felülírja a kény­szerűségből, vagy más okból meg­kötött „különbékék” miatti meg­alkuvást.
A találkozóra, a­mely­nek kereté­ben a szerző és az általa vezetett kiadó köteteit is meg­vásá­rolhatták az érdeklődők, az Új Ez­red­év Központ, a Szórvány Ala­pít­vány és Magyar­ország Tisztelet­beli Konzulátusa szer­vezésében ke­rült sor. A böjti időszak vége felé, a közelgő húsvéti ünnep hangulatának megidézésére közöljük az alábbiakban Kaiser László egyik versét.

Nem elvégeztetett

Passiója önmaga volt,
húsvétolni indult egyre,
s böjtök helyett nem maradt más:
júdásolás végtelenje.

S indul újra. Folyton újra:
fogadkozás sosem hamis,
hozsánna a célnak, vágynak,
hozsánna a szándéknak is.