19 Jan 2017
Írta admin 
0 Hozzászólás 
Az egykori temesvári magyar egyetemisták számára, a nyolcvanas években a Szekernyés János hely- és kultúrtörténész, akkoriban újságíró kalauzolásával megtett Temesvári séták nemcsak a város nevezetes helyszíneinek, épületeinek, mai szóhasználattal emlékhelyeinek megismerését, a történelmünk eseményei közötti kalandozás élményét biztosították, hanem jellegéből adódóan összetartó erővel is bírt. Sokan vallják a Temesváron végzettek közül, hogy az élményt jelentő „séták” hatására fedezték fel Temesvár és áttételesen a Bánság igazi képét, és tudatosították azt az óriási hatást, melyet e közeg gyakorolt a térség kultúrtörténetére. Az ősz folyamán a Temesvári Magyar Diákszervezet egyik tevékeny tagja, Csutak Balázs kezdemé- nyezésére újabb Temesvári sétákra indultak a Temesváron tanuló magyar egyetemisták, és velük együtt reménykedünk abban, hogy a majd’ négy évtizeddel ezelőtti viszonyokhoz képest jókorát változott világban, a szólásszabadság körülményei között, a régi sétákhoz hasonlóan, erősítő és építő jellegű rendezvény- sorozatnak néz elejébe a mai magyar egyetemi diákság. A legújabb Temesvári séták élményeiről számol be Olvasóinknak a kezdeményező, Csutak Balázs másodéves egyetemista.
Édesanyám temesvári, édesapám pedig itt volt egyetemista, úgyhogy én már gyermekkorom óta nagyon sokat hallottam a temesvári diákévek eseményeiről, a nyolcvanas években történtekről, és szüleim felkészítettek arra is, hogy ma már nagyon megváltozott a diákélet Temesváron is. A tavalyi Bánsági Magyar Napok keretében szervezett rendezvényen több, egykori temesvári egyetemista visszaemlékezését hallva pattant ki a Temesvári séták újraszervezésének ötlete. A rendezvény során magam is láthattam mennyire élő az egykori egyetemisták körében ma is a séták emléke, ráadásul arra is rádöbbentem, hogy mennyire keveset tudok jómagam is a város történetéről. Még akkoriban megkerestem Szekernyés urat, aki nagy örömömre szívesen elvállalta, és ezzel el is indultunk.
Milyen volt a rendezvény fogadtatása a mai egyetemisták körében? Temesvár melyik részén jártak?
Mintegy húsz fiatal vett részt az első „sétán”. A felújított Teréz-bástyától indultunk az evangélikus templom érintésével a Dóm (Losonczi) tér, Szabadság tér irányába, majd az Opera téren fejeződött be a sétánk. Örömmel láttam, hogy nemcsak Erdély más régióiból érkezett diákok, hanem temesváriak is csatlakoztak hozzánk. A következő alkalommal megismételjük hívásunkat bartókos középiskolásoknak is, mert fokozatosan őket – a jövendőbeli temesvári egyetemistákat – is szeretnénk lassan bevonni a diákszervezet tevékenységeibe, és hiszem, hogy ezek a tavasztól rendszeresnek tervezett Temes- vári séták számukra is tanulságosak lesznek. Terveink szerint tavasszal a Józsefvárosba kalauzol el bennünket Szekernyés János.
Bizonyára sok érdekes és eddig vélhetően ismeretlen adatot, adalékot osztott meg a séták avatott kalauza, történelmi események egymásra hatásáról, és következményeikről szerezhettek tudomást…
Valóban nagyon sokat tanulhattunk a séta alatt Temesvárról, például az evangélikus templomnál a város alapításának legkorábbi időszakáról, majd a Reformációról, illetve ennek temesvári és térségbeli meghonosodásáról mesélt Szekernyés János, a Dóm tér valamennyi épületének történetéről is szólott, a Csanádi Egyházmegyével kapcsolatban természetesnek tartottuk, hogy székhelye Temesváron van, de azt a séta során tudtuk meg, hogy több mint fél évezredig Nagycsanádon volt. Példákkal ábrázolta a kalauzunk több Dóm téri épület sanyarú sorsát is, a kommunizmus évei alatt elszenvedett – mára nagyobbrészt helyrehozott – avatatlanok által végzett beavatkozásokat. Tudtam arról, hogy innen Temesvárról írta Bolyai édesapjának ama történelmi levelét, és itt dolgozta ki nevezetes alaptételét, de az emléktáblákról nem tudtam, a séta során fedeztük fel közösen az ötnyelvű emléktáblákat. De az említetteken kívül még Temesvár és a térség nagyon sok magyar vonatkozásáról értesültünk, olyanokról, amelyeket más helytörténeti források csak hézagosan, esetleg meg sem említenek. Elmondhatom, hogy az élő történelemórával felérő séta résztvevői közül szinte senki sem tudott az elhangzottakról, ezért az első rendezvény rávilágított ennek hiánypótló jellegére, és bízom abban, hogy minden résztvevő számára élmény volt a közös séta. Sőt az egyetemi diákság körében igen népszerű szokásos kvíz-játékunkba is belevettünk Temesvár történelméről szóló kérdéseket, amelyekre a séta résztvevői nyilván kitűnőre válaszoltak! Meggyőződésem, hogy a további Temesvári séták ismét egyik legnépszerűbb rendezvényünk lesz.
A terveik szerint milyen rendszerességgel kerül majd sor a Temesvári sétákra?
Természetesen rendszerességre törekedünk, most tanévente egy-két rendezvényt tervezünk, nyilván Szekernyés János elfoglaltságától is függ hányszor találkozunk. Tavasszal mindenképpen lesz Temesvári séta, a Mária térről indulunk majd el felfedezni a Józsefváros magyar vonatkozású történetét.
