30 Sep 2021
Írta admin 
0 Hozzászólás 
Ha egyetlen szóban kellene kifejezni az idei Temesvári Magyar Napok rendezvénysorozat lényegét, akkor ezúttal is talán a legtalálóbban a TARTALMAS jelző használható, hiszen a világjárvány miatti állandó bizonytalanság, több rendezvény lemondása vagy elnapolása ellenére is, a szervezőknek sikerült sokrétű, minden korosztály számára vonzó rendezvényeket szervezni, amelyek egyben az itt élő más nemzeti közösségek tagjainak is kínáltak kikapcsolódási lehetőséget, illetve teljességében a rendezvény kiváló magyarság-marketingnek bizonyult. Amint azt látjuk, mára a legpesszimistább forgatókönyvet is felülírta a valóság, a 7,65 ezrelékes fertőzöttségi szintet meghaladva, több korlátozást vezettek be Temesváron és több településen is, kijárási tilalom lépett életbe…, az oltási igazolvány a viszonylag szabad mozgás alapfeltételévé vált…
A temesvári Opera nagytermében, többszáz résztvevővel megtartott megnyitó ünnepség ökumenikus istentisztelettel kezdődött, majd Tamás Péter tiszteletbeli konzul, a nagyszabású rendezvény főszervezője három nyelven elmondott beszédében köszöntötte a résztvevőket, közöttük Dominic Fritz polgármestert, Alin Nica megyei tanácselnököt, Potápi Árpád János államtitkárt, miniszteri biztost, Brendus Rékát, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának főosztályvezetőjét, Demeter Katalin kolozsvári konzulaszszonyt, Molnár András megyei RMDSZ-elnököt, alispánt számos helyi tisztségviselőt.
A rendezvény szervezése közben előállt akadályokról szólva, Tamás Péter hangsúlyozta: „…az idei magyar napok szervezéséről elmondható, hogy az agyrém határán és a Caragiale-i színdarabok fonák helyzetei között kellett megoldásokat találnunk, tegnap még úgy volt, hogy a járványügyi rendelkezések, kijárási tilalom miatt egészen más program szerint fognak zajlani az események. Végül minden maradt a régiben. Mindazonáltal feltevődik a kérdés, hogy mégis miért tesszük ezt? Azért, mert szeretjük ezt a kopott, zajos Temesvárt és szórvány magyar közösségünk görcsösen kapaszkodik gyökereibe, ragaszkodik hagyományaihoz és egymáshoz.” Az eddigi hivatalos diskurzustól eltérő módon, Dominic Fritz polgármester, miután magyar nyelven köszöntötte a résztvevőket, dicséretes tájékozottsággal méltatta a temesközi magyar közösség hozzájárulását a térség gazdasági fellendüléséhez és a város fejlődéséhez, kiemelve Székely László egykori városi főépítész szerepét, illetve elismerését fejezte ki a temesvári magyar nyelvű oktatás magas minőségi szintje miatt, kiemelve, hogy a magyar közösség helyesen ismerte fel megmaradásának egyik alapfeltételeként a minőségi oktatás által biztosított lehetőségeket. Az elöljáró szintén elismerően szólt a magyar közösség magas fokú belső szervezettségéről, összetartásáról és a hagyományokhoz való ragaszkodásáról. Ugyanakkor külön elégtételként ismertette a polgármester, hogy a Magyar Napok-projekt a Városi Projektközponthoz benyújtott több tucatnyi más projekttel versenyben került megmérettetésre és egyik nyerteseként részesül a város támogatásában. „Látható, hogy ez a rendezvénysorozat maga mellett tudhatja a magyar közösség egészét, intézményeket, egyházakat, gazdasági réteget, civil társadalmat, politikai érdekképviseletet, ráadásul nyit a többi nemzeti közösség felé is, elmondható, hogy méltó Temesvárhoz” – zárta gondolatait a polgármester.
Alin Nica, a Temes Megyei Tanács elnöke örömét fejezte ki a Temesvári Magyar Napok ünnepi rendezvénysorozat sikeres megszervezése alkalmából, és elismerését fejezte ki a szervezőknek. A megyei elöljáró Temesvár és a Bánság legfontosabb értékeként méltatta az etnikai sokszínűséget, ami kiemelt szerepet fog kapni a 2023-as Európai Kulturális Fővárosa rendezvénysorozat keretében, majd a megyebeli magyar értékek felfedezésére buzdította a résztvevőket.
Ünnepi beszédében Potápi Árpád János államtitkár Temesvár és a Temesköz a kereszténység védelmében felvállalt történelmi szerepét méltatta, Hunyadi Jánost, Losonczy Istvánt említve, majd az 1989-es temesvári forradalom vonatkozásában Tőkés Lászlóra és a temesvári, történelemformáló közösségre emlékezett, majd a jelenleg is tapasztalható, nagymértékű gazdasági fejlődés hozadékait méltatta. “Legyenek méltán büszkék városukra, és a Temesvári Magyar Napokra, örvendek, hogy a város önkormányzata és a megye is évről évre támogatja a rendezvényt. Meggyőződésem, hogy a helyi- és megyei önkormányzatnak mindig támogatniuk kell egy-egy kisebbségi rendezvényt, ugyanis a pozitív diszkrimináció nem elítélendő, hanem támogatandó dolog, egy-egy területen az ott élő nemzetiségek többet kell kapjanak annak érdekében, hogy érezzék: otthon vannak, és a szülőföldjük a hazájuk is egyben. Tudom, hogy a temesvári magyaroknak az esztendő minden napja egy-egy magyar nap, hiszen magyarként élik meg a mindennapjaikat, magyarként vállalnak családot, nevelnek gyermekeket. Magyarnak lenni nem csak származás, hanem vállalás kérdése, hiszen végigtekintve dicső elődeink során láthatjuk hányan nem magyarnak születtek, de a magyar kultúrához alkottak, ragaszkodva, és írták be nevüket a magyar történelembe. Így október 6-a környékén elég csak az aradi tizenhárom vértanúra gondolni. Magyarnak lenni – főleg szórványban – minőség kérdése is, önmagunkkal szemben is következeteseknek kell lennünk, még akkor is, ha sokszor könnyebb lenne a gyermeket többségi iskolába, óvodába íratni, viszont, ha következetesen ragaszkodunk magyarságunkhoz, akkor nem fosztjuk meg gyermekeinket, unokáinkat ezer éves kultúránk megismerésétől ” – osztotta meg gondolatait az államtitkár. A megnyitó ünnepséget a Veszprémi Petőfi Színház operettgálája zárta.
Zene mindenkinek
Az elmúlt évek gyakorlatához hasonlóan idén is sikerült változatos és minden korosztály számára alkalmas zenei kínálatot biztosítani a Temesvári Magyar Napok alatt. Az Opera téri nagyszínpadon léptek fel a magyarországi zenekarok közül a méltán híres P Mobil, a magyar rock meghatározó zenekara, az Átkozott nők, a Pálinkadal, a Vidéki sanzon című közismert dalok előadói, a Magna Cum Laude együttes, illetve a magyar rock ikonikus alakja, szinte félezer dal szerzője (Csókkirály, Hotel Menthol vagy a Csavard fel a szőnyeget című máig előszeretettel játszott dalok) Fenyő Miklós, aki sok-sok éves tapasztalat eredményeként az első pillanattól magával ragadta a közönséget. A ‘70-es ‘80-as évekre nosztalgiával gondolókat az „örökzöld” Bojtorján együttes kerítette hatalmába jellegzetes, lírai hangvételű dalaival, illetve a nagyszínpadon fellépett a ‘90-es években alakult, azóta méltán elismert temesvári rock zenekar, a Quo Vadis. A tinédzsereket az igazán „ütős” csapat, a tizenöt tagú PowerBeat Ütőzenekar fellépése hozta lázba.
A Gyuláról érkezett fiatal zenészek saját szerzeményeket, népdalfeldolgozásokat, könnyű- és komolyzenei darabokat adtak elő, számos különleges ütős hangszert megszólaltatva. A legkisebbek az Iszkiri zenekarral együtt énekelhették az ismert dalokat, illetve hazai rajongóik előtt ismét színpadra léptek az Artsoma zeneiskola bartókos diákjaiból alakult,
többszörösen díjazott 8Lights Minutes és a zenei karrierjük kibontakozása előtt álló, ígéretes fiatal csapat, a Sleepin’ Insomnia tinédzser zenészei. A Vintage Dolls, a magyar dzsessz, a dixie-hangzás és -állapot méltán világszerte elismert zenekara, a szegedi Molnár Dixieland Band, illetve Temesvár neves magyar zeneszerzője, Cári Tibor koncertje szervesen egészítette ki a fentebb ismertetett különlegesen gazdag zenei kínálatot.
Rövid portya a kézművesvásárban
Végigjárva a mintegy hetven kézműves standját, örömmel tapasztaltuk, hogy egyrészt többen az előző évek résztvevői közül idén is eljöttek gazdag árukínálattal, másrészt sikerült idén is elkerülni az értéktelen bóvlik bekerülését a vásárba. Idén is tetszetős, jó minőségű, hamisítatlan kézműves termékeket kínáltak a bőrdíszművesek, fafaragók vagy szalma fonók, magyar jellegű ruházati cikkeket gyártó kézművesek, a méhészek, pálinkafőzők, természetes gyümölcssűrítményeket, kézműves édességeket előállítók, de a kézműves ékszereket, dísztárgyakat, szappanokat, kerámiákat kínálók is igazán szemrevaló portékával jöttek Temesvárra.
Hagyományt betartva, idén is több temesvári civil szervezet is bemutatkozott az érdeklődőknek, közöttük idén először a Temes megyei RMDSZ szervezet, amelynek képviselői – RMDSZ-nőszervezeti tagok – népszerűsítették az érdekvédelmi szervezet által felvállalt közösségi tevékenységeket: a könnyített honosítási eljárással, a magyarországi családtámogatások igénylésével, a Köldökzsinór-programmal kapcsolatos tudnivalókat, illetve a Nőszervezet tevékenységét. Lényegében az RMDSZ-t hozták az érdeklődők közvetlen közelébe. Népszerűsítő anyagokkal és apró emléktárgyakkal fogadták az érdeklődőket. És Sipos Ilona ügyvezető elnök elmondása szerint, népszerűsítő munkájukat siker koronázta, már e héten lapzártáig az átlagosnál jóval többen keresték fel az szervezetet.
Vendégeket fogadnak az Ótelek Magyarul Magyarokért Egyesület képviselői
Hogy nem veszett ki a vállalkozói szellem környékünkön, bizonyítja két kislány, Mányi Biánka és Tímea “vállalkozása”: az általuk kínált, saját készítésű epres és málna ízesítésű limonádé valódi hűsítőnek bizonyult a szeptember végi nyárias melegben. Jól megy a bolt – mondták a lányok –, de mehetne jobban is, hétvégére jóval nagyobb forgalomra számítanak, annál is inkább mivel először is meg kell “téríteniük” szüleiknek a kellékekre elköltött összeget és a további nyersanyagok, kellékek beszerzésére is oda kell figyelni. A megszokottól eltérő, érdekes vonalvezetésű és színárnyalatú, kézzel készült ékszereket, dísztárgyakat kínál a temesvári Artipic cég képviselője a magyar vásárban. Az ékszerek kitalálója és készítője Amelia Boncea, aki férjével Flaviusszal dolgozik együtt. Elmondják, hogy eleinte Amelia magának készített saját igényének megfelelő ékszereket, amelyek viszont elnyerték környezetének tetszését, és egyre többen kértek hasonló, egyedi ékszereket tőle. Ezzel lassan üzletté nőtte ki magát a hobbiként indult tevékenység, és máris hatodik alkalommal vesznek részt a Temesvári Magyar Napok kézművesvásárán. Hasonlóan egyedi és érdekes dísztárgyakat kínálnak az Atelierul Doamnei P. nevű vállalkozás képviselői. A rejtélyes nevű hölgy valójában Roxana Pota, gyakorló pszichológus asszony, aki elmondása szerint, kikapcsolódásként készíti el ékszereit és dísztárgyait. Bevallott célja visszahozni a köztudatba a régi motívumokat. Jelenleg nagy kihívást jelent számára a gyapjú hasznosítása, amint mutatja, rengeteg gyönyörű tárgy készíthető gyapjúból. A magyar napok folyamán az egészségsátorban a Lendületben az egészségért program keretében több előadást, bemutatót tartottak a temesvári magyar iskolák testnevelő tanárai, vagy egy-egy terület – jóga, sporttánc – szakemberei. Makkai Barbara Tünde adleri pszichológus a mentálhigiené igen terjedelmes kérdésköréből merítve tartott előadást. A testi és lelki egyensúly megtartásának lehetőségei módozatairól beszélt például Eszteró Emese autogén tréning tanácsadó, illetve a Delfin Style studio képviseletében Szabó Csaba Olivér bemutatta a Gyrotonic gyakorlatrendszert az érdeklődőknek.
A Girotonic igazi magyar érték, amelyet Horváth Gyula egykori temesvári magyar baletttáncos dolgozott ki a ’80-as években. A mozgásrendszer, amely a gerinc, ízületek, inak és izmok megerősítését, terhelhetőségét és hajlékonyságát célozza meg rotációs, spirális és hullámos mozgásokból áll, és akik kipróbálták, csak elismeréssel szóltak róla.
Hagyományok ápolói
A bánsági hagyományápolási mozgalomról mindenképpen elmondható, hogy a többszörös nemzedékváltás, az utóbbi években a világjárvány miatti korlátozások, bezárkózás sem törte le sem a hagyományápolók, sem az anyaországi oktatók, sem a csoportok helyi irányítóinak lelkesedését.
Amint az a folklórgála alkalmával látható volt, a néptánccsoportok Erdély és a Kárpát-medence számos tájegységének táncait, dalait felvonultatva tették igazán látványossá az előadást. A lelkes közönség dél-alföldi, rábaközi, szilágysági, csíkszentdomokosi, marossárpataki és több más tájegység táncait tekinthette meg, illetve a felvidéki gömöri téjegység érdekes hangzású népdalaiból hallhattak egy csokorravalót.
Hadászati hagyományainkat idén is a Losonczy István Hagyományápoló és Sport Egyesület ifjú és örökifjú harcosai mutatták be az Egri Vitézlő Oskola és a Déli tüzek őrzői egyesületek harcosaival együtt. A végvári vitézek öltözetében és korabeli fegyverzettel elevenítették fel az 1551-es, visszavert várostromot.
A rendezvény napjai alatt a katonai hagyományok ápolói többször tartottak harci és íjászati bemutatókat az érdeklődők számára. Szintén a hagyományápolás jegyében egy érdekes kiállítás keretében mutatta be a szegedi Meritum Egyesület képviseletében Szanka József műgyűjtő térségünk pálinkafőzési hagyományait. A helyi Kolping család szervezésében a Szabadság téren kerültek bemutatásra azok a XVIII-XIX. századi mesterségek, amelyeket a hajdani vándorló mesterlegények tanultak meg nyugat-európai vándorlásuk során. Az érdeklődők láthatták, amint korabeli öltözetben és eszközökkel, jókora szekercékkel a mesterlegények éppen farönköket készítettek elő és alakították át vaskos gerendákká, mások az óriási üllőn kalapáltak ki fémből mindenféle használati tárgyakat, vagy díszítőelemeket. Szintén a kolpingos “vándorlegények” különböző ötvösmunkákat, illetve a kőfaragás művészetét mutattak be.
A Kolping-mozgalomról Zöld Zoltán, a temesvári Millenniumi Kolping család egyik tagja számolt be az érdeklődőknek, ismertetve az Adolf Kolping lelkész által Kölnben alapított, a vándorló mesterlegények megsegítését, társadalomba való beilleszkedését elősegítő mozgalom történetét.
Programok, programok, programok
A bőség zavarával voltak kénytelenek megküzdeni azok, akik a Temesvári Magyar Napok gazdag programkínálatából minél többet szerettek volna megtekinteni. A színpadi előadások közül a Gestapo 525-ös cellájában raboskodó Karády Katalin életéből ihletődött monodrámát – a Béres László által rendezett Karády zárkája című előadást – tekintettük meg, amelyet a Gyulai Várszínház jóvoltából mutattak be Temesváron. A megrázó erejű előadásban, melynek zenei részét Szép András zongoraművész jegyzi, Bartha Boróka színművésznek sikerül hitelesen megidézni a titokzatos, áhított, ünnepelt dívát, a testi-lelki gyengeségeivel harcoló asszonyt és a magát megnyomoríttatni nem engedő, szenvedő nőt, megváltástörténetté nemesítve a főhős szenvedéstörténetét. Az előadás egyben a legerőteljesebb tiltakozás mindennemű erőszak ellen.
Több könyvet is útjára bocsájtottak a magyar napok alatt. Egyike volt a Temesváron született, Budapesten élő Tóth Tibor Elvitték, vissza nem adták című “örményszékely történet”-ként definiált kötet, amelyet Albert Dénes újságíró moderálásával nagy érdeklődés mellett mutattak be. A könyv bemutatása hívó szónak bizonyult, számos régi temesvári találkozására biztosított keretet, mire találóan jegyezte meg a moderátor: mi vagyunk a történelem. Mert valójában az utóbbi bő hatvan-hetven évtized temesvári történetének, ha nem is mindig alakítói, de mindenképpen részesei és tanúi vagyunk mindannyian, akik Tamás Péter főszervezőt idézve “ragaszkodunk e kopott, zajos Temesvárhoz.” Folytatva a moderátor gondolatmenetét, a műfajilag egyszerre dokumentumregény, családregény és kollaboratív dokumentumregény legnagyobb erénye, hogy gondolkodásra serkenti az olvasót afelől, hogy ő maga miként élte meg a könyvben foglalt történelmi időszakokat. A tartalmas beszélgetéssé átlényegült könyvbemutató zárásaként a szerző dedikálta alkotását.
Idén a politikai érdekképviselet számára is biztosítottak teret a Temesvári Magyar Napok szervezői. Miután Winkler Gyula európai parlamenti képviselő tartott érdekes előadást az Európai Unió jövőjéről, Laczikó Enikő Katalin államtitkár asszony, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetője tartott előadást Kisebbségvédelem intézményes eszközökkel címmel.
Miért kell a többségnek védenie a kisebbségek jogait? Fakultatív jótéteménye ez vagy kötelessége? Hogyan tud egyetlen kormányzati intézmény odafigyelni 20 kisebbségi közösség igényeire, értékeire és gondjaira? Meddig terjed az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának jogvédelmi hatásköre? – és több más hasonló kérdés megválaszolására került sor a találkozó keretében. Temesvár vonatkozásában a Polgármesteri hivatal által megrendelt, készülőfélben levő kisebbségi stratégiára hívta fel a figyelmet az államtitkár, kifejezve reményét, hogy e stratégiában megfelelő figyelmet kapnak a temesvári magyar közösség ügyei. A közelgő népszámlálással kapcsolatban több fontos tudnivalóra hívta fel a figyelmet az államtitkár asszony, hangsúlyozva egyrészt a megszámláltatás rendkívüli fontosságát a magyar közösség számarányát tekintve, másrészt az ügyintézés bonyolultságára figyelmeztetett, arra buzdítva a résztvevőket, hogy fokozott erőfeszítéssel, közösségi összefogással a lehető legtöbb magyar honfitársunk adatai kerüljenek fel az elektronikus nyilvántartásba.
A Temesvári Magyar Napok beltéri rendezvényei közül egyik kiemelkedőnek bizonyult a Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa, a Pro Bartók Társaság és a Várbástya Egyesület közös szervezésében, a Bartók Béla-emlékév keretében megrendezett koncert. Oravecz György zongoraművész, aki 2015-ben Nagyszentmiklóson a Bartók szobor-avatón csillogtatta meg legutóbb művészi adottságait, ezúttal az életet megszépítő zene színes “lenyomatát” hozta el a Zeneművészeti Egyetem nagytermébe. Rendkívüli előadásában a magyar zene világhírű triumvirátusa – Liszt Ferenc, Bartók Béla, Kodály Zoltán – méltán világhírű alkotásaival bizonyította: a zene örök és halhatatlan.
Akiknek fáj Trianon címmel szerveztek negyedik alkalommal konferenciát a Nemzeti Együttműködési Közösség és az azonos nevű egyesület. A konferencia megnyitó előadását dr. Bodó Barna egyetemi tanár, politológus tartotta. Az előadó kifejtette, hogy Trianont, mint politikai kérdést a kisebbség nem hagyja és nem hagyhatja figyelmen kívül, ugyanis a Kárpát-medencei magyar “kényszer-közösségek”-et elszakították az anyaországtól. „Ezzel együtt kell élnünk, bennünk van – hangsúlyozta az előadó – túl kell lépnünk rajta, de nem felejthetjük el, és nem is szabad elfelejtenünk. Viszont a többség nem tudja kezelni ezt a kérdést. Romániában törvényt fogadtak el június 4-e megünnepléséről. A meglehetősen szűkszavú törvény semmiről sem rendelkezik, nem rendelkezik forrásokról. Ezzel szemben Délvidéken Vajdaság napját pontosan november 25-re tették, arra a napra, amikor száz évvel ezelőtt Újvidéken tartottak nagygyűlést követelve Magyarország déli részeinek leválasztását Pécstől Lugosig!” Hogyan viszonyuljanak Trianonhoz a XXI. századi kisebbségben élő magyar közösség tagjai? – tevődött fel a kérdés a konferencián. Az előadó kifejtette, hogy elsőként tudatosítani kell, hogy a trianoni döntés politikailag elhibázott volt, gazdaságilag katasztrofális következményekkel. A kérdés érzelmi dimenziója vonatkozásában feltétlenül “ki kell beszélni”, a mai közbeszéd sajnos nem tartalmazza azokat az elemeket, amelyek elősegíthetik a továbblépést – emelte ki az előadó, aki ismertette, hogy a trianoni döntés igazságtalan voltát a magyar történészek mellett, jelenleg többségi történészek is kezdik elismerni, vannak Erdélyben is történészek, akik szerint mindent a közös történelem jegyében kell vizsgálni. Baksa József, a konferenciát szervező egyesület elnöke beszédében kiemelte, hogy az elmúlt két év alatt sikerült négy, nemzetközi részvétellel megtartott tematikus konferenciát, illetve több identitástábort szervezni annak érdekében, hogy minél többen megismerhessék a kérdés minden oldalát. A rendezvény zárásában közvetlen hangvételű, érdekes beszélgetés alakult ki az előadók és a résztvevők között.
Bayer Zsolt budapesti születésű író, publicista és aktivista temesvári előadását az áltagosnál jóval nagyobb érdeklődéssel fogadták Temesváron. Az előadó a maga egyenes és egyértelmű megfogalmazásában tárta az érdeklődők elé napjaink súlyos társadalmi, politikai problémáit, rávilágítva a manapság problémaként kódolt jelenségek történelmi forrásaira is. A tartalmas előadás során felmerültek az emberi identitással kapcsolatos kérdések, a normalitás-abnormalitás, illetve az Európa nyugati és közép-keleti részei közötti egyre mélyülő ellentét, az unióból való magyar kilépes szükségessége, végül az Európai Unió jövőjével kapcsolatos meggyőződéseit is ismertette a hallgatósággal az előadó.
Kezdők és mindig újrakezdők: Stan Lilla Alíz, sokszorosan díjazott sportoló és Risztov Éva, olimpiai bajnok
A beltéri rendezvények közül a Risztov Éva, olimpiai bajnokkal való találkozó szintén sok érdeklődőt vonzott a magyar színház nagytermébe. A közvetlen hangvételű, baráti beszélgetés során a résztvevők egy barátságos, nyitott és kitűzött céljait a legnagyobb következetességgel követő személyt ismertek meg, aki öt esztendős kora óta, rendületlenül hitt abban, hogy egyszer az olimpiai dobogó legmagasabb lépcsőjére állhat. Kiderült, hogy a sikeres sportoló karrierje nem volt egy leányálom, szerepet kapott benne a munka, a lemondás, a kitartás, a rendkívüli akaraterő mellett az emberi gyarlóság, a rosszindulat is, de végül is happy enddel végződött a történet: a 2012-es londoni olimpián szerezte 10 km-es nyílt vízi úszásban olimpiai aranyát, saját versenystratégiáját alkalmazva.
