Minden magyar közösségnek fontos ünnepe az 1848/1849-es magyar forradalom és szabadságharc eseményeit felidéző március 15-e. A Ma­gyar Miniszterelnökség tá­jé­koztatója – amelyben ismerteti a világ különböző országaiban szervezett ünnepségek műsorát – arra emlékeztet, hogy “a megemlékezések nagy szerepet játszanak mind a régóta egy helyben élő, mind a valamely országba elszármazott magyarság identitásának meg­őrzésében”. Romániában, az RMDSZ központi ünnepségére Szatmár­né­me­tiben került sor, ahol a forradalom hőseire és a legnagyobb magyar­ra, az or­szág- építő Széchenyi István grófra emlékeztek, akinek szobrát a megyeszékhely központ­jában leplezték le.
Temesváron és az egész Bánságban az 1848/1849-es szabadságharc legfontosabb emlékhelyeinél ünnepi műsorokat szerveztek a magyar kö­zösségek érdekképviseleti és civil szervezetei, kiállításokra, iskolai műso­rokra, istentiszteletekre, koszorúzásokra került sor.
A bánsági ünnepi megemlékezések március 14-én a Temesvár mellett található újbesenyői honvédemlékműnél kezdődtek el.

Megemlékezés az újbesenyői honvédemlékműnél

Rendhagyó módon és hagyományteremtési szándékkal szervezték meg az idei megemlékezést az újbesenyői határban, egy búzatábla közepén álló emlékműnél. Az 1849. augusztus 9-i temesvári csatában elesett ötvennégy honvédnek emléket állító újbesenyői emlékmű és környékének felújí­- tását és a köztudatba való beillesztését felvállaló Losonczy István Egyesület kezdeményezésére, több civil szervezet össze­fo­- gásával került sor a megemlékezésre. Az ünnepi rendezvényen díszőrséget biztosítottak a Szegedi III. Honvédzászlóalj Hagyományőrző Egyesület képviselői, név szerint dr. Juhász János százados, Farkas Attila tizedes, Ottokán Milán és Ottokán Radován közlegények, illetve többen a Losonczy István Egyesület tagjai közül. Az ünneplést Makkai Zsuzsanna Eszter bartókos diák alkalomhoz illő éneke nyitotta meg, majd Balázs Attila és Molnos András Csaba színmű­vészek, hiteles, írott forrásokra alapozva elevenítették fel a te­mesvári csata fontosabb eseményeit. A jobb sorsra érdemes honvédemlékűnél Erdei Lajos egyesületi elnök ismertette azokat a kezde­mé­nyezéseket, ame­lyeket az újbesenyői önkormányzattal együtt­működve tettek meg, annak érdekében, hogy belátható időn belül méltó emlékhely létesüljön a történelmi helyszínen. Az Ige üzenetét ft. Szilvágyi Zsolt józsefvárosi plébános és nt. Gazda István, az Új Ezredév Református Központ lelkipásztora tolmácsolta, hang­súlyozva az igazi értékek időket felülíró állandóságát, az önzetlen áldozatvállalás szabadító erejét, közös értékeink megtartó erejét és ezek tovább­adásának kötelezettségét. A rendezvény ünnepi hangulatának megteremtéséhez járultak hozzá Pál Zoltán, Makkai Gergő Botond, a Losonczy István Egyesület résztvevő tagjai, illetve a Butykos Néptánccsoport táncosai, akik közös énekes-táncos összeállítással adóztak az ünnepnek. Koszorút helyezett el a Szegedi III. Honvédzászlóalj Hagyományápoló Egyesület, a Bartók Béla Elméleti Líceum, a Rákóczi Szövetség, az Er­délyi Magyar Nemzeti Tanács, az Erdélyi Magyar Néppárt, a Erdélyi Kárpát Egyesület, a szegedi Meritum Egyesület, A Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a Losonczy István HSE képviselői, illetve számos magánszemély adózott virággal a hősök emlékének a nemzeti ünnepen.

‘48-as kiállítás a Bartók Líceumban

A nemzeti ünnep rendezvénysorozatát a Bartók Béla Elméleti Líceumban, a szege­di Meritum Egyesület képviselője, Szanka József gyűjtő és a helyi Rákóczi Szövetség valamint a Losonczy István Egyesület önkénteseinek bevonásával megrendezett ‘48-as kiállítás nyitotta meg. Az 1848-as forradalmat megidéző írott vagy festett anyagok, illetve tárgyi emlékek, egyértelműen igazolják, hogy a for­- radalmi események, valós vagy a népi legendáriumban fennmaradt történetek, a hő­sök, politikusok és katonák alakja az eseményektől elmúlt tengernyi idő ellenére sem hal­­ványul a köztudatban. Az 1848-as forradalom eseményeiről és lefolyásáról hiteles adatokat megosztó, egy nem szokványos történelemórával felérő látványgazdag – néhány igazi ritkaságot is tartalmazó –kiállítás minden megtekintőjének biztosított élményszámba menő látnivalót.

Főhajtás a győrödi emlékműnél

Hagyományt betartva a győrödi emlékműnél emlékeztek meg a nemzeti ünnepen a kerületben lakó magyar családok, a Magyar Nyugdíjasklub tagjai, az RMDSZ és a történelmi egyházak képviselői. A nyugdíjasok idén is áldozatos munkával előkészítették a hely­színt az ünnepségre, amelyet Mag Tímea, a Bartók Béla Elméleti Líceum tanuló­ja, alkalomhoz illő népdallal nyitott meg. Az ünnep jelentőségéről Halász Ferenc történelem sza­kos tanár, a Temes megyei RMDSZ volt elnöke szólt az egybegyűltekhez, hangsúlyozva a közösségi ünneplés összetartó és megtartó erejét: “A szabadságért éle­tüket is feláldozó elődeink egy új világ érdekében indultak a harcba, nekünk az a dolgunk ma, hogy ezt az új világot, újra és újra megteremtsük, mert a szabadságért folytatott harc soha nem ér véget.” Az ünneplés időszerűségére vonatkozóan a szónok megosztotta reményét arra vonatkozóan, hogy a Trianont követő zaklatott száz esztendőt követően, a következő esztendők meghozzák az erdélyi magyarságnak a biztonságos és szabad életet szülőföldjén. Ünnepi beszédében ft. Kapor János, a Millenniu­mi templom plébánosa a kö­zös értékek megtartására buz­dította a részt­- vevőket, kiemelve a közösségi áldozatvállalás, a közös ünneplés és emlékezés fontosságát, majd nemzeti imánk első sorával kérte Isten oltalmát a világ bármely részén ünneplőkre. Hasonló gon­­dolatokat fogalmazott meg nt. Gazda István református lelkipásztor, aki a mindenkori közös­ségek életében mérföldkövekként jelen levő emlékjeleket és a hozzájuk kötődő ese­mé­nye­ket, emberi sorsokat az utókor számára követésre méltó példákként, kapaszkodókként mél­tatta. Az ünneplés keretében alkalomhoz illő verses összeállítást mutattak be Pál Krisztina tanítónő első osztályos kisdiákjai, majd az emlékezés koszorúit helyezték el a megyei RMDSZ képviseletében Fazakas Csaba és Kálmán Attila alelnökök, a győ­­­rödi magyar közösség képviseletében Fejes Mihály, a Gyárvárosi RMDSZ részé­- ről Kiss Árpád és Varga István, a Bartók Béla Elméleti Líceum részéről Tamási Emese ta­nítónő és Kaba Gábor, a szülői közösség képviselője, valamint Szász Albert és Varga Pál a nyugdíjasklub részéről. A főhajtás nemzeti imánk közös eléneklésével zárult.

Közös emlékezés Eftimie Murgu szobránál

Az 1848-as magyar forradalom és szabadságharc jelentőségéről beszélt a Megyeháza melletti Eftimie Murgu-szobornál Marossy Zoltán, a Te­mes megyei RMDSZ elnöke, aki hangsúlyozta, hogy a bánsági román forradalmár tevékenysége az együttműkö­désre, megértésre alapozódva, a korokat felülíró igazi bánsági magatartás mintája. A magyar közösség ünnepét megtisztelték jelenlétükkel Nicolae Robu temesvári polgármester, Traian Stancu megyei tanácsi alelnök és a szerb és a bolgár közösségek érdekképviseletét felvállaló szervezetek képviselői is. Az emlékezés koszorúit helyezték el Magyaror­- szág Kormányának képviselője, a Temes Megyei Tanács, a Román kormány képviseletében a Prefektúra, illetve a Te­mes megyei RMDSZ képviselői.

Klapka György a temesváriak emlékezetében

A temesvári oktatási intézmények, politikai alakulatok, a civil társadalom képviselői, egyházi tisztségviselők emlékeztek meg a forradalom és szabadságharcban mindvégig helytálló Klapka György tábornok, Komárom védőjének temesvári szülőháza előtt. A felújítás alatt álló ingatlanon elhelyezett emléktábla előtt, Marossy Zoltán a Temes megyei RMDSZ elnöke hangsúlyozta, hogy a hős forra­- dal­márra emlékezve, kötelességünk emlékezni Temesvár egyik jeles, a helyi művelődési és gazdasági életet a fejlődés irányába befolyásoló családjára, a Morvaországból a Bánságba áttelepedett és igazi bánságivá vált Klapka családra. Az elöljáró felvetette egy további ünnepség gondolatát, amelynek keretében részletesen bemutatásra kerülne a neves család Temesvár érdekében kifejtett, több évszázadon átívelő közösségi tevékenysége. A hálás utókor nevében helyezték el az emlékezés koszorúit Magyarország bukaresti nagykövetségének véderő, katonai és légierő atas­séja, Kiss László ezredes, a Temesvári Magyar Nőszövetség képviseletében dr. Sütő Udvari Magda, és a Temes me­gyei RMDSZ-t képviselve Farkas Imre temesvári alpolgármester.

Emlékezés a forradalomra Szabadfalun

Az 1848/1849 forradalom százhetvenedik évfordulóján méltósággal emlékezett a temesvári magyaság a közösségi kegyhelynek számító sza­- badfalui Petőfi-emlékműnél. Az ünnepi rendezvényt Mag Tímea bartókos diák ihletett éneke nyitotta meg, majd a Temes megyei RMDSZ művelődési alelnöke, Fazakas Csaba református lelkipásztor nemzeti költőnk örökérvényű szavait tolmácsolta. Hagyományt betartva, a Szózat kö­zös eléneklését követően Ma- ­gyar­ország képviseletében Kiss László ezredes Orbán Viktor miniszterelnök ünnepköszöntő üzenetét tolmácsol­ta, melyben a nemzet mi­nisz- terelnöke a mindenkori közösségi ünnepelés összetartó és a közösségi összefogás megtar­tó erejét méltatta. Daniel Cristian Frantescu alprefektus Viorica Dăncilă román miniszterelnök az ünneplő magyar közösséget köszöntő le­velét olvasta fel, amelyben a miniszterelnök asszony az együttműködésre, egymás értékeinek megismerésére buzdítva kifejti, hogy történelmi távlatokban gondolkodva és a jelenkor kihívásaira válaszként a magyar és a román közösségeket összekötő dolgo­kat kell szem előtt tartani. Barátságos hangvételű köszöntőbeszédben üdvözölte a ma­gyar szabadság ünnepét Dan Diaconu temesvári alpolgármester, aki megosztotta meggyőződést, mely szerint a ma­- gyar közösség értékes öröksége nélkül Temesvár sokkal szegényebb és más lenne. Farkas Imre alpolgármester beszédében a forradalom esz- me­iségének mai időszerűségét hangsúlyozva emelte ki a mai nemzedékek kötelességét a szabadság eszméjének to­vább­­éltetésére. A közösségi ügyek­ben való tevékeny részvételre buzdítva a résztvevőket, az alpolgármester az er­délyi magyar közösség által kezdeményezett, az őshonos kisebbségeknek európai védelmet biztosítani hivatott Minority Safe Pack kezde­ménye- zés felvállalására buzdított. A római katolikus egyház üzenetét ft. Kapor János, a Millenniumi templom plébánosa osz­totta meg az egybegyűltekkel, majd a protestáns egyházak képviseletében nt. Kovács Zsombor evangélikus lelkipásztor osztotta meg ünnepi gondolatait, majd a mai ifjúság üzenetét tolmácsolta Ilonczai Zsolt TEMISZ-elnök. Fazakas Bence és Illyés Szeréna bartókos diákok szavalata, illetve a nemzeti imánk közös eléneklése teljesítette ki az ünnepet.
Koszorút helyeztek el az emlékműnél Magyarország Bu­karesti Nagykövetsége, a Temesvári Polgármesteri Hivatal, a Prefektúra, a Megyei Tanács, Magyarország Temesvári Tiszteletbeli Konzulátusa, a Temes megyei RMDSZ, a Freidorfi RMDSZ, a Temes Megyei Ifjúsági Egyeztető Tanács, a TEMISZ, a TMD, a Bartók és a Gerhardinum Líceumok, a Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a tör­ténelmi egyházak, a Temes Me­gyei Ci­vil Tanács, a megyei pedagógus szövetség, a Temesvári Magyar Nőszövetség, a Várbástya Egyesület, a Temesvári Nyugdíjasok Klub­ja, az Eszterlánc Kulturális Egyesület, a Losonczy István HSE képviselői és számos ma­gánszemély. A nemzeti ünnepi al­kalmából Aranypetőfi címmel tar­tott a te­mesvári magyar színházban díszelőadást az Aradi Kamaraszínház.