Miután egyik napról a másikra országosan felmentették a kor­mány­fel­ügyelő tisztségekben tevékenykedő köztisztviselőket, Marossy Zoltán, a vá­lasztások előtt még Temes megyei alprefektus, többedmagával bi­zony­talan helyzetbe került. Tisztázatlan státusa ellenére, folytatta Temes megye területén azoknak a terveknek a kivi­tele­zé­sét, melyek jelentős ré­szé­nek ötletgazdája is volt. Lapunkban hírt adtunk több olyan rendez­vény­­­ről, amelyen aktívan részt vett, noha kérdéses volt, hogy ezen a területen kap megbízatást a jövőben is. Újabban arról értesültünk, hogy Nicolae Bojin, a Megyei Tanács elnöke meg­ígér­te, hogy Marossy Zoltán ennek az intézménynek keretében folytathat köztisztviselői tevé­keny­séget.

Jelen pillanatban már nem­csak ígéretről beszélhetünk, ugyanis alá­írtam a beleegye­zé­semet arra vo­natkozóan, hogy el­fogadom azt a beosztásbeli visszalépést, amelyet a felaján­lott köztisztviselői tisztség jelent. A Temes Megyei Tanács kér­te a Kormány főtitkárságát, hogy he­lyez­zenek át a Megyei Tanács­hoz vezetői állásba.
Ez azt jelenti, hogy Marossy Zoltán nem szorul munkanélküli segélyre, ahogy a korábbi kilátá­sokból követ­keztetni lehetett?
Ezzel úgymond bebizto­sí­tot­tam magam ilyen vonatkozás­ban, bár fenntartom, hogy a ve­lem együtt 63 kormányfelügyelő elbocsájtása egyik napról a má­sikra, különös történet. Utána­néz­tünk a jogha­tó­ságnál, és ez az eljárás szerintünk törvény­te­len. Ez különben is rossz jel, s fö­löttébb rossz megoldás szak­embereket így elbocsájtani ak­kor, amikor az illető tisztségeket he­lyettesek sokasága foglalja el, egy ilyen lépés elkerülhetetlenül a közigazgatás hanyatlását von­ja maga után.
Milyen jellegű feladatokat fog ellátni az új beosztában, mennyi­ben lesz más ez munka a ko­ráb­bihoz képest?
Mindenképpen leszűkül az a terület, amelyen dolgoznom kell, ami talán nem is baj. Ugyan­ak­kor remélem, hogy átmeneti ál­la­potról van szó, bízom a kollé­gáimmal kö­zösen megtámadott döntés elleni per számunkra ked­vező kimenete­lében.
Meglehetősen hosszú ideje te­vékenykedik a megyei köz­igaz­­ga­tás területén, mióta is?
1992-ben kezdtem megyei szin­tű tevékenységet, de ezelőtt, már 1989-től a Vasútigazga­tó­ság­nál szintén tartományi tiszt­ségben te­vé­kenykedtem, így ösz­szesen 24 évem van megyei szin­tű admi­niszt­ratív tevékeny­ség­ben. Szerintem a közigazgatás­ban olyan emberekre van szük­ség, akiknek megfelelő tu­dásuk, tapasztalatuk van ezen a té­ren. Sajnos a kormányváltások al­kalmával egyáltalán nem mérle­ge­lik a hozzáértést, csupán a párt­h­o­va­tartozás alapján töltik be ezeket a közigazgatás terén szakképzett em­bereket igénylő munkahelyeket. Olyan szemé­lyek kerülnek folyama­tosan ezek­be a tisztségekbe, akik­nek semmi közük nincs a közigaz­gatáshoz, és azt veszem észre, hogy ciklusról ciklusra egyre rosszabb a helyzet, például a jelenlegi legma­gasabb nyolc köz­igazgatási líder közül négy­nek semmi köze nincs az általa betöltött, a megye fejlődése szem­pontjából meghatározóan fon­tos tisztséghez. Ez a munka tudást igényel, és ez nem egy hob­bi, ahogy sokan viszo­nyul­nak hozzá.
Gondolom, hogy ezeknek a tisztségeknek a jelentősége most annál nagyobb, mivel átmeneti időszakban vagyunk az új köz­igazgatás kialakí­tásában megyei és országos szinten.
Az átmenetiség zavarossága ugyanabból a hozzá nem értés­ből fakad, amiről beszélünk. Egy nor­mális államban, ha po­litikai döntés születik az ország adminisztratív átszervezésére, először tanulmá­nyo­kat készíte­nek, jogilag megvizs­gálják az el­képzeléseket, közvitára bocsáj­tás után következik a par­la­menti megvitatás és döntés, ezt kö­veti a végrehajtás. Nálunk vannak te­rületek, ahol a végrehajtással kezd­ték, ettől semmi jó nem vár­ható.
Azt látjuk valóban, hogy a re­gio­nalizálásról még csak ér­dek­csoportok vitázgatnak, kon­feren­ciákat szerveznek, köz­ben a kor­mány már hoz­zá­látott a leendő régiók intézmé­nyeinek létrehozá­sá­hoz. Mi­lyen alapon?
Amikor 2009-ben először le­vál­tottak az alprefektusi tiszt­ség­ből, Csíkszeredába kerültem, ahol Csutak Istvánnal dolgoz­tunk Ro­mánia régiósítási tervén. A Csutak nevéhez fűződő kom­pakt, tanulmá­nyokkal előkészí­tett törvényterve­ze­tet az RMDSZ 2010-ben be is nyújtotta a Par­lamentben megvita­tás­ra. Azóta senki ezzel nem fog­lal­kozott, az államelnök és a mostani kor­mány is mindenféle előtanul­mány nélkül fogalmazza meg ja­vaslatait.
Mikortól foglalja el Marossy Zoltán az új tiszt­sé­gét, és mennyi ideje, energiája, lehetősége ma­rad a magyar közösségben foly­tatott mun­ká­hoz?
Mihelyt Bukarestből megér­ke­zik a jóváhagyás, ami már csak for­malitás, minden bi­zonnyal szep­tem­­ber elejétől meg­kezd­hetem a munkát a Temes Megyei Tanács tisztségvise­lője­ként. A magyar kö­zösségben ki­fejtett munkámat át kell gondol­jam annak függvé­nyé­ben, hogy milyen feltételeket, netán korlá­to­zásokat támaszt az új tiszt­ség feladatköre, a közalkalmazott tör­vénynek erre vonatkozó cik­kelye alapján. Az eddigi beosz­tásomban meghívottként részt vehettem az RMDSZ vezetősé­gének munkájá­ban, az új tiszt­ség esetében ez nem meg­en­ge­dett. Ezért kell átgon­dol­jam, hogy milyen formában mű­köd­hetek együtt a kollégákkal. Va­lószínűleg a megkezdett mun­kám egy részének a folytatá­sá­hoz utó­dokat kell keresnem, de civil tevé­kenységben továbbra is részt ve­szek, főleg olyan prog­ra­mokra gon­do­lok, mint a Hargita megyé­vel, Borboly Csaba ta­nács­elnökkel sze­mélyesen elkez­dett Összetarto­zás program, a Bánság-Bánság együtt­működés, amelynek alapjait szintén meg­te­remtettük a vajdasá­giakkal szervezett találkozókon, Ótele­ken a magyar nyelvű oktatás meg­menté­sé­ért elkezdett munkát szintén foly­tatni kell, akárcsak a bán­sági gaz­dakörök újjászerve­zé­sét. Tehát, ha nem is az eddig vál­lalt mind a 12 te­rületen, de lega­lább a felében to­vábbra is jelen leszek és, amennyi­re tudom, se­gítem a munkájukat.
Graur János