Átadták a Mathias Corvinus Collegium (MCC) nagyváradi képzési központjának felújított épületét. A Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye tulajdonában levő ingatlant 2021 óta használja az MCC, és a két intézmény közötti együttműködés részeként jelentős korszerűsítési munkálatokat végzett a Dudek-házként ismert nagyváradi épületen. A központ sikeres felújítását és használatba vételét június 5-én, csütörtökön ünnepelte meg a közösség.
Az eseményen Nagy Tímea-Zita, az MCC nagyváradi képviselet-vezetője köszöntötte a résztvevőket. Az intézmény tevékenységével kapcsolatban elmondta: a 2024/2025-ös tanévben a nagyváradi központ 268 diákot, több száz szülőt és pedagógust, nyilvános eseményein pedig több mint 4000 érdeklődőt mozgatott meg. Hozzátette: minden fiatalban megvan a tehetség, azonban táplálni is kell a csírát, hogy kibontakozhasson és fejlődjön.
Talpas Botond, az MCC erdélyi tevékenységért felelős igazgatója Nagyvárad évezredes szellemi-kulturális múltját idézte fel. Hangsúlyozta, a város védőszentje, Szent László által képviselt eszmények – az igazságosság, bátorság, vallásosság – ma is érvényesek, különösen egy olyan oktatási intézmény falai között, ahol a jövő nemzedékei kapnak egész életükre szóló útravalót. „A bizalmat és a támogatást a magunk részéről munkával szeretnénk megköszönni, azzal, hogy – a hely szelleméhez hűen – a kultúra, a tudomány és a nemzeti gondolkodás fellegvárává tesszük a Dudek-házat Nagyvárad, a Partium és az egész magyar nemzet javára.”
Az est folyamán kerekasztal-beszélgetésen osztotta meg gondolatait a tehetséggondozásról és aktuálpolitikai kérdésekről dr. Orbán Balázs, a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány kuratóriumi elnöke és Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke. A beszélgetést Simon Krisztián joghallgató, az MCC Egyetemi Programjának diákja moderálta.
Kelemen Hunor elmondta, a romániai magyar közösségnek szüksége van a kritikusan gondolkodó, képzett emberekre, így az értelmiséget képző intézményekre is. A szövetségi elnök szerint együttműködésre van szükség az MCC és az erdélyi magyar közösséget vezető intézmények között, legyen szó politikai, egyházi vagy bármilyen közösségépítésben szerepet vállaló szervezetről a vállalkozói közösségektől a különböző szakmai intézményekig. Az RMDSZ, MIÉRT és MCC által közösen működtetett Erdélyi Politikai Iskolában is összehangolt munkára van szükség, hiszen fontos, hogy a program diákjai később vállaljanak közéleti szerepet, a tudásukat a közösség szolgálatába állítsák.
A beszélgetésen Orbán Balázs kijelentette: „Élő kapcsolatot kell az erdélyi magyarsággal fenntartani.” A kuratóriumi elnök úgy véli, „nemcsak az erdélyi magyarság jár jól azzal, hogy az MCC itt van, hanem fordítva is igaz a dolog, hogy az összmagyarság és az MCC maga is nagyon jól jár azzal, hogy ilyen kiterjedt tevékenységet végez Erdélyben.”
Rámutatott továbbá, hogy a tömegoktatás korában szükség van a kiscsoportos, egyéni mentorálásra épülő rendszerekre, a magyar nemzet stratégiai céljai szempontjából pedig kulcsfontosságú, hogy felkaroljuk azokat a fiatalokat, akik a kötelező iskolai feladatokon túl többet szeretnének, többet akarnak tudni a világról, és haj- landóak ebbe erőt fektetni. Az MCC egy nemzetközi oktatási közegbe csatornázza be automatikusan a diákokat, és felkészíti a következő generációt arra, hogy az üzlet, a kultúra, az állam és önkormányzat működtetése terén helyt tudjon állni, és nemzetközi dimenzióban is kiemelkedjen, miközben nem felejti el, hogy honnan jön, és melyik közösség tagja. „Ennek a programnak nem az a célja, hogy elszívjon tehetségeket innen. Az a célja, hogy olyan lehetőségekhez juttassa őket a lakóhelyhez, az otthonukhoz legközelebb, amit egyébként nem érnének el máshol” tette hozzá Orbán Balázs.
Az ünnepségen Keserű Márton MCC-s diák hegedűjátékát hallgatták meg a résztvevők.
Az MCC erdélyi tehetséggondozó tevékenységének fontos mérföldköve a nagyváradi központ megnyitása. A Körös utcai Dudek-ház évszázadokon át változó funkciókat töltött be, tükrözve Nagyvárad fejlődését és társadalmi átalakulását. Az ingatlant Dudek Joachim tisztifőorvos, a város egyik legnagyobb jótevője építtette az 1870-es években. Kezdetben bérházként funkcionált, 1875-ben egy bécsi bank, 1879-ben a Római Katolikus Káptalan vásárolta meg, és iskolává alakíttatta át. Az intézmény 1880-ban nyitotta meg kapuit, és hamar a város egyik legelismertebb oktatási helyszínévé vált. Hírnevét tovább erősítette, hogy 1884-ben Trefort Ágoston közoktatásügyi miniszter is meglátogatta. A 20. század viharai nem kímélték az épületet: az államosítás során elveszítette eredeti funkcióját, majd az évtizedek alatt elhanyagolt állapotba került. 1948-ig egyházi fenntartásban működött, majd államosították, és a George Coșbuc Általános Iskola elemi tagozata költözött az épületbe.
A rendszerváltást követően – a Romániai Magyar Demokrata Szövetség közbenjárására – az épület újra a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye tulajdonába került. Az ingatlan ekkorra már súlyosan leromlott állapotban volt, ezért az egyház állagmegőrző munkálatokba kezdett: központi fűtést épített ki, nyílászárókat cserélt, megerősítette a homlokzat díszítőelemeit, és felújította a bejáratot. A helyreállítás főbb szakaszai 2009-re zárultak le, majd 2011-től a Szacsvay Imre Általános Iskola elemi tagozata használta az épületet.
A Mathias Corvinus Collegium 2021-ben kezdeményezett hosszú távú együttműködést a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegyével az épület jövőbeli hasznosításáról. A megállapodás értelmében az MCC vállalta, hogy az épületet teljeskörűen felújítja úgy, hogy az a történeti értékek megőrzése mellett a 21. századi oktatási és közösségi funkcióknak megfelelve szolgálhassa a nagyváradi és környékbeli magyarokat. A 2024-ben indult munkálatok során szerkezeti megerősítés történt, korszerű műszaki rendszereket építettek ki, és megújultak a belső terek, tükrözve az MCC értékeit.