Winkler Gyula temesvári sajtótájékoztatója
Winkler Gyula európai parlamenti képviselő temesvári sajtótájékoztatóján a helyi média képviselőit tájékoztatta az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének legutóbbi strasburgi üléséről, amely elfogadta az európai nemzeti kisebbségek európai helyzetére és jogaira vonatkozó jelentést. Ugyanakkor, az Európai Unió jövőjére vonatkozó kérdés kapcsán az RMDSZ EP-képviselője ismertette a jelenlévő újságírókkal a Frank Engel luxemburgi kollégájával ebben a témában közösen írott tanulmányukat, majd a négy nyelven megjelent tanulmány-kötet pédányaival megajándékozta a sajtótájékoztató résztvevőit.
Winkler Gyula EP-képviselőt a lapunknak adott exkluzív interjú keretében arról kérdeztük, hogy milyen jelentősége lehet annak, hogy az Európa Tanács Közgyűlése elfogadta a nemzeti kisebbségek jogaira vonatkozó ajánlást?
Egyre több jel mutat afelé, hogy az Európai Unión belül sem lehet megkerülni a koppenhágai dilemma megoldását, az Európai Unión belül pedig majd törvényeket, szabályokat lehet alkotni, amelyeket a tagállamoknak kötelességük figyelembe venni, feloldva a jelenlegi kettős mércét, s hogy kerüljön végre napirendre az őshonos és nyelvi közösségek kérdésköre. Azt a jelenleg érvényes álláspontot kell megváltoztatni, amely az európai szerződések előírása szerint a kisebbségek kérdése nemzeti hatáskörbe tartozik, tehát, hogy minden tagálam maga oldja meg a vonatkozó kérdéseket. Jóllehet, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének az ajánlása soha nem válik kötelező szabállyá a tagállamok országai számára, de akkor is jelentős lépés, amellyel közelítünk a nemzeti kisebbségi kérdés európai kezelése felé. Sajnos, az Alapvető Emberi Jogok Chartáját még nem minden tagállam írta alá, pedig ez az EU alapszerződéseinek része és, bár előír bizonyos alapvető jogokat, és közöttük szerepelnek a kisebbségekhez tartozó polgárok jogai is, nem nevezi meg ezek gyakorlati alkalmazását.
Az RMDSZ és partnerei a Dél-Tiroli Néppárttal tavaly közösen benyújtott kisebbségi polgári kezdeményezésére negatív válasz érkezett.
Ennek kapcsán várjuk a luxemburgi bíróság döntését, ugyanis partnereinkkel együtt fellebbezést nyújtottunk be az Európai Bírósághoz. Valószínűleg ez sem lesz egy gyors folyamat, de ez a kezdeményezés is arrafelé mutat, hogy egyre gyűlnek azok az indokok, amelyeket a nemzeti kisebbségek képviselői felmutatnak az EP-ben és az EU más intézményeiben arra vonatkozóan, hogy igény van egy európai szintű szabályozás megteremtésére. A közöny falán egyre nagyobb a repedés, és az a cinikus visszautasítás is meg kell dőljön, amely a tagállamok hatáskörébe utalja a nemzeti kisebbségi kérdést, amit éppen ezek a tagállamok nem akarnak megoldani
Ilyen körülmények között, mi lehet a bizakodásnak, a derűlátásnak az alapja?
Következik az az időszak, amikor az Európai Unió szerződései újra tárgyalásra kerülnek. Ezt az alkalmat kell megragadni arra, hogy az etnikai kisebbségek jogai európai uniós szabályozás alá kerüljenek. Jelenleg 12 uniós tagállam dolgozott ki és alkalmaz valamilyen autonómia-formát a saját teületén élő kisebbségek számára. Sajnos van két-három olyan tagállam is, amely el sem ismeri a nemzeti kisebbségek létezését, itt említeni szoktuk Franciaországot, Görögörszágot, Ciprust, de sorolhatnánk tovább is. Az RMDSZ számára már két évtizede a dél-tiroli autonómia-megoldás a mintakép. A romániai magyar kisebbség létére szinte valamennyi EU-tagállamban létezik hasonlóság, legyen olyan mint a székelyföldi csaknem 80 százalékos nemzeti kisebbség aránya, s itt a legcélszerűbb a területi autonómia, a másik helyzet főleg a partiumi, ahol csaknem fele-fele a kisebbségi és a többségi nemzet lakóinak az aránya, s ahol az autonómia- formának valamilyen kombinációját kell megvalósítani, és léteznek azok a szórványközösségek, Dél-Erdélyben a Bánságban, Beszterce megyében, de más erdélyi vidéken is, ahol kulturális autonómiának a formáit kell kidolgozni.
2005-ben az akkori kormány, amelynek az RMDSZ is tagja volt, elfogadott egy kisebbségi törvény-tervezetet, ám ebből nem sokat érzékelhetünk csaknem tíz esztendő elteltével sem.
Ez a törvény a szórványközösségeknek a kulturális, oktatási, az identitási és hagyományőrzési törekvésekhez biztosít hatásköröket, de nem hoz megoldást a székelyföldi elvárásokra. Sajnos, a parlamenti bizottságok útvesztőin további akadályokba ütközik a tervezetnek jelentős része. Ezért kell ezekre a kérdéseket egyszerre megoldást találni.
A soron következő európai parlamenti választásokon a magyarországi FIDESZ-listán három határon túli jelölt került befutó helyre, Erdélyből Tőkés László a lista 3. helyén szerepel. Ezzel a nemzeti listával erősödhet majd a Kárpát-medencei magyar képviselet a Európai Parlamentben?
Magyarországnak jelenleg 22 képviselője van az EP-ben, a 3 erdélyi és 2 felvidéki, azaz szlovákiai magyar képviselővel együtt 27-en képviseljük a magyar nemzetet.
Az európai szabályozás szerint újabban 21-re csökken a magyarországi európai parlamenti képviselőknek a száma. Úgy vélem, hogy nekünk itthon, a romániai magyar közösségnek mindent meg kell tennünk azért, hogy a magyar nemzet képviselete ne csökkenjen az Európai Parlamentben. Minél jobban tudatosítani kell az erdélyi, bánsági, az országban élő magyar emberekben, hogy történelmi lehetőség van a kezünkben nevezetesen, hogy a Kárpát-medencei magyar nemzet képviseletét biztosítsuk.
Csupán néhány hét van az európai parlamenti választásokig, mennyire biztatóak az RMDSZ kilátásai a romániai versenyben?
Jelölt társaimmal futárai, szószólói vagyunk az RMDSZ üzenetének. A kampányunk az erdélyi magyar emberekről, a közösségünk tagjairól szól. Az EP-választásban, bár fontos a képviseleti létszám, de ennél is fontosabb, hogy mekkora lesz az érdekképviseleti erőnk, nem utolsósorban a befolyásunk a romániai politikai helyzet alakítására. Nekünk, az RMDSZ színeiben, a magyar nemzeti képviselet is a feladatunk, képviseljük azokat is, akik a “tulipánt” támogatják, és azokat is, akik valamilyen ok miatt nem a tulipánra voksoltak, vagy távol maradtak az urnáktól a szavazások idején. A nemzeti képviseletet akkor tudjuk biztosítani, ha újból és újból erőt és egységet mutatunk fel, hiszen a bánsági, a partiumi, a szórványban vagy a Székelyföldön élő magyar embernek az érdeke, az identitás megőrzésében, a munkahelyek biztosításában, a gazdák érdekeinek védelmében érdekképviseletünk számos más célkitűzéseiben találkozik. Az elkövetkező öthetes kampányban terítéken lesz a magyar sajtó, a magyar iskola, a hagyományápolás, egyszóval a magyar identitás megőrzésénék a teljes kérdésköre.
El fogjuk mondani itt a Bánságban és mindenütt, ahol közösségünk tagjai élnek, hogy ugyanúgy, mint már annyiszor, most, május 25-én is a választás tétje a “tulipán” érdekképviseleti ereje.