Winkler Gyula temesvári sajtótájékoztatója

Winkler Gyula európai parlamenti képviselő temesvári sajtótájékoztatóján a helyi média képviselőit tájékoztatta az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének legutóbbi stras­burgi üléséről, amely elfogadta az európai nemzeti kisebb­ségek európai helyzetére és jogaira vonatkozó jelentést. Ugyanakkor, az Európai Unió jövőjére vonatkozó kérdés kap­csán az RMDSZ EP-képviselője ismertette a jelenlévő újság­írókkal a Frank Engel luxemburgi kollégájával ebben a té­mában közösen írott tanulmányukat, majd a négy nyelven megjelent tanulmány-kötet pédányaival megajándékozta a sajtótájékoztató részt­vevőit.

Winkler Gyula EP-képvi­se­lőt a lapunknak adott exkluzív interjú keretében arról kérdez­tük, hogy milyen jelentősége le­het annak, hogy az Európa Ta­nács Közgyűlése elfogadta a nem­zeti kisebbségek jogaira vo­natkozó ajánlást?
Egyre több jel mutat afelé, hogy az Európai Unión belül sem lehet megkerülni a koppenhágai di­lemma megoldását, az Európai Unión belül pedig majd törvé­nye­ket, szabályokat lehet alkotni, a­me­lyeket a tagállamoknak köte­les­ségük figyelembe venni, feloldva a jelenlegi kettős mércét, s hogy ke­rüljön végre napirendre az ősho­nos és nyelvi közösségek kérdés­kö­re. Azt a jelenleg érvényes állás­pon­tot kell megváltoztatni, amely az európai szerződések előírása sze­rint a kisebbségek kérdése nem­zeti hatáskörbe tartozik, tehát, hogy minden tagálam maga oldja meg a vonatkozó kérdéseket. Jól­lehet, az Európa Tanács Parla­men­­ti Közgyűlésének az ajánlása soha nem válik kötelező szabállyá a tagállamok országai számára, de akkor is jelentős lépés, amellyel közelítünk a nemzeti kisebbségi kérdés európai kezelése felé. Sa­j­nos, az Alapvető Emberi Jogok Chartáját még nem minden tag­állam írta alá, pedig ez az EU alap­szerződéseinek része és, bár előír bizonyos alapvető jogokat, és közöttük szerepelnek a kisebbsé­gek­hez tartozó polgárok jogai is, nem nevezi meg ezek gyakorlati alkalmazását.

Az RMDSZ és partnerei a Dél-Tiroli Néppárttal tavaly kö­zösen benyújtott kisebbségi pol­gári kezdeményezésére negatív vá­lasz érkezett.
Ennek kapcsán várjuk a luxem­burgi bíróság döntését, ugyan­is partnereinkkel együtt fel­lebbezést nyújtottunk be az Eu­ró­pai Bírósághoz. Valószínűleg ez sem lesz egy gyors folyamat, de ez a kezdeményezés is arrafelé mutat, hogy egyre gyűlnek azok az indo­kok, amelyeket a nemzeti kisebb­ségek képviselői felmutatnak az EP-ben és az EU más intézmé­nyei­ben arra vonatkozóan, hogy igény van egy európai szintű szabályo­zás megteremtésére. A közöny fa­lán egyre nagyobb a repedés, és az a cinikus visszautasítás is meg kell dőljön, amely a tagállamok hatás­kö­rébe utalja a nemzeti kisebbségi kérdést, amit éppen ezek a tagál­la­mok nem akarnak megoldani
Ilyen körülmények között, mi lehet a bizakodásnak, a derű­látásnak az alapja?
Következik az az időszak, ami­kor az Európai Unió szerződései újra tárgyalásra kerülnek. Ezt az alkalmat kell megragadni arra, hogy az etnikai kisebbségek jogai európai uniós szabályozás alá ke­rüljenek. Jelenleg 12 uniós tag­ál­lam dolgozott ki és alkalmaz va­lamilyen autonómia-formát a saját teületén élő kisebbségek számára. Sajnos van két-három olyan tag­állam is, amely el sem ismeri a nemzeti kisebbségek létezését, itt említeni szoktuk Franciaországot, Görögörszágot, Ciprust, de sorol­hatnánk tovább is. Az RMDSZ számára már két évtizede a dél-tiroli autonómia-megoldás a min­takép. A romániai magyar kisebb­ség létére szinte valamennyi EU-tagállamban létezik hasonlóság, legyen olyan mint a székelyföldi csaknem 80 százalékos nemzeti kisebbség aránya, s itt a legcél­szerűbb a területi autonómia, a másik helyzet főleg a partiumi, ahol csaknem fele-fele a kisebb­ségi és a többségi nemzet lakóinak az aránya, s ahol az autonómia- for­mának valamilyen kombiná­ci­ó­ját kell megvalósítani, és léteznek azok a szórványközösségek, Dél-Erdélyben a Bánságban, Beszterce megyében, de más erdélyi vidéken is, ahol kulturális autonómiának a formáit kell kidolgozni.
2005-ben az akkori kor­mány, amelynek az RMDSZ is tagja volt, elfogadott egy kisebb­ségi törvény-tervezetet, ám eb­ből nem sokat érzékelhetünk csak­nem tíz esztendő elteltével sem.
Ez a törvény a szórványkö­zös­sé­geknek a kulturális, oktatási, az identitási és hagyományőrzési tö­rekvésekhez biztosít hatásköröket, de nem hoz megoldást a székely­földi elvárásokra. Sajnos, a parla­menti bizottságok útvesztőin to­vábbi akadályokba ütközik a ter­vezetnek jelentős része. Ezért kell ezekre a kérdéseket egyszerre meg­oldást találni.
A soron következő európai parlamenti választásokon a ma­gyarországi FIDESZ-listán há­rom határon túli jelölt került be­futó helyre, Erdélyből Tőkés László a lista 3. helyén szerepel. Ezzel a nemzeti listával erősöd­het majd a Kárpát-medencei magyar képviselet a Európai Parlamentben?
Magyarországnak jelenleg 22 képviselője van az EP-ben, a 3 er­délyi és 2 felvidéki, azaz szlovákiai magyar képviselővel együtt 27-en képviseljük a magyar nemzetet. 
Az európai szabályozás szerint újabban 21-re csökken a magyar­országi európai parlamenti képvi­selőknek a száma. Úgy vélem, hogy nekünk itthon, a romániai ma­­gyar közösségnek mindent meg kell tennünk azért, hogy a magyar nemzet képviselete ne csökkenjen az Európai Parlamentben. Minél jobban tudatosítani kell az erdélyi, bánsági, az országban élő magyar emberekben, hogy történelmi lehe­tőség van a kezünkben neveze­te­sen, hogy a Kárpát-me­dencei ma­gyar nemzet képviseletét bizto­sít­suk.
Csupán néhány hét van az európai parlamenti választá­sokig, mennyire biztatóak az RMDSZ kilátásai a romániai versenyben?
Jelölt társaimmal futárai, szó­szólói vagyunk az RMDSZ üzene­té­nek. A kampányunk az erdélyi magyar emberekről, a közössé­günk tagjairól szól. Az EP-válasz­tásban, bár fontos a képviseleti lét­szám, de ennél is fontosabb, hogy mekkora lesz az érdekképviseleti erőnk, nem utolsósorban a be­fo­lyásunk a romániai politikai hely­zet alakítására. Nekünk, az RMDSZ színeiben, a magyar nemzeti képviselet is a feladatunk, képviseljük azokat is, akik a “tulipánt” támogatják, és azokat is, akik valamilyen ok miatt nem a tulipánra voksoltak, vagy távol maradtak az urnáktól a szava­zások idején. A nemzeti képvise­le­tet akkor tudjuk biztosítani, ha új­ból és újból erőt és egységet mu­tatunk fel, hiszen a bánsági, a par­tiumi, a szórványban vagy a Szé­kelyföldön élő magyar embernek az érdeke, az identitás megőrzé­sé­ben, a munkahelyek biztosításá­ban, a gazdák érdekeinek védel­mé­ben érdekképviseletünk számos más célkitűzéseiben találkozik. Az elkövetkező öthetes kampányban te­rítéken lesz a magyar sajtó, a ma­gyar iskola, a hagyo­mányápo­lás, egyszóval a magyar identitás megőrzésénék a teljes kérdésköre.
El fogjuk mondani itt a Bán­ságban és mindenütt, ahol közös­ségünk tagjai élnek, hogy ugyan­úgy, mint már annyiszor, most, május 25-én is a választás tétje a “tulipán” érdekképviseleti ereje.