Ezernyolcszázas példányszámával térségünk sikerkiadványaként értékelhető Mindenki Kalendáriuma helytörténeti évkönyvünk, és a közös múltunk eseményeinek feltárása iránti érdeklődés vezette el az újszentesi magyar közösség számos tagját a Polgármesteri Hivatal esketési termében megtartott könyvbemutatóra.

A Magyar Kultúra Napjának előestéjén a Mindenki Kalendáriuma idei, huszonegyedik kötetét Graur János főszer- kesztő és a helytörténeti évkönyvben foglalt több írás szerzője részvételével mutatták be. A helybéliek nagy érdeklődése mellett megtartott rendezvényen Dénes Ildikó tanítónő, aligazgató, az önkormányzat művelődési bizottságának irányítója, köszöntőbeszédében méltatta az évkönyv hiánypótló jellegét, hangsúlyozva, hogy az idei kötetben, számos más anyag mellett Újszentes telepítéstörténetébe is betekintést nyerhetnek az Olvasók. Graur János, az évkönyv szerkesztője bemutatójában részletesen kitért a Mindenki Kalendáriuma idei kiadásának témáira, ismertetve, hogy az évtizedek alatt kialakult hagyományt folytatva, most is az esedékes kerek évfordulók kapcsán – a Reformáció 500., Temesvár török uralom alóli felszabadulásának és az osztrák fennhatóság bevezetésének 300., Újszentes telepítésének 125., a kiegyezés és az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulásának 150. – a kiadvány egyik felvállalt célját teljesítve, a szerzők részletes és módszeres kutatómunkájának eredményeként hiteles és adalékokban bővelkedő írásokból alkothatnak képet az illető eseményekről az Olvasók. A Mindenki Kalendáriuma szerzői közül Szekernyés János  hely- és kultúrtörténész nyújtott ízelítőt a résztvevőknek az évkönyvben foglalt írásokból, és ismertette, hogy térségünkben még számos téma, jeles esemény vár feldolgozásra, a magyar és az egyetemes kultúra számos bánsági személyiségének tevékenysége a mai napig is kevésbé ismert, vagy a feledés homályába merült. A fentiekre vonatkoztatva fejezte ki örömét afelett, hogy az újszentesi magyar közösség képviselete a község telepítésének 125. évfordulójára egy részletes és hiteles monográfia megírásáról döntött, ami a jelenlegi társadalmi folyamatok ismeretében, a község minden lakójának, a telepes leszármazottak és az újonnan betelepülteknek egyaránt tájékozódási pontként szolgálhat. Szekernyés János kitért a fenti témával kapcsolatos kutatómunka nehézségeire is, ugyanis a két világháború közötti és a kommunista időszakból viszonylag kevés a felhasználható anyag, ezért a résztvevőket kérte meg a családoknál még fellelhető írott anyagok felkutatására, ezzel segítve elő a mo- nográfia megjelenését. A fentiekhez kapcsolódva Szekernyés Irén nyugalmazott magyar szakos tanárnő az évkönyv értékközvetítő szerepét méltatva emelte ki, hogy az alapos kutatómunkát követően az évkönyvben feltárt és bemutatott események, portrék vagy helytörténeti írások a mai nemzedékek számára kapasz- kodókat  és követésre méltó példákat jelenthetnek. Jómaga az idei helytörténeti évkönyvben a Toldi, számos közismert vers és ballada szerzője, és nem utolsósorban Shakespeare drámáinak legavatottabb, legmívesebb magyar fordítója, a Nagyszalontán 200 évvel ezelőtt született Arany Jánosról festett hiteles portrét, illetve osztotta meg az Aranyhoz köthető temesvári vonatkozásokat. A mai újszentesiek, de bárki más számára is példaképet mutatott be Dudás József, a HETI ÚJ SZÓ sportrovatának szerkesztője, felelevenítve azokat a boldog időket, amikor az országos élvonalba tartoztak a temesvári labdarúgó csapatok, és az országos válogatottban állandóan számos temesvári magyar sportoló szerepelt. Egyike volt ezeknek, a zsombolyai születésű Thierjung Árpád, akinek emlékét ápolják szülővárosában és akinek tevéknyeségéről közölt részletes bemutatót az idei évkönyben. Szintén  kiemelkedő eredményeket ért el, több országos bajnokságot nyert, több gólkirályi címet hódított el az újszentesi futball-legenda Dobay István – emlékeztetett Dudás József, aki jeles honfitársuk emlékének ápolására buzdította az újszentesieket. Az újságíró szavaira a sikeres sportolói múlttal rendelkező Miklós Árpád alpolgármester válaszolt ismertetve, hogy a korszerűsítés alatt álló labdarúgópálya a jeles labdarúgó nevét fogja viselni. Az elöljáró azt is elmondta, hogy jelenleg is szerteágazó és eredményes a sporttevékenység Újszentesen, kiemelkedően szerepelnek immár sok éve az újszentesi asztaliteniszezők, akik három alkalommal nyertek országos bajnokságot!

Dr. Matekovits György a magyar fogorvoslás történetének bánsági születésű, korszakos jelentőségű személyiségére emlékezett, hangsúlyozva, hogy    Nedelkó Döme munkásságával, egyetem alapítói tevékenységével a mai magyar, korszerű fogorvoslás alapjait rakta le. A hagyományos értékeink, illetve a telepeskorszakból származó, még fellelhető tárgyi  örökség megőrzésének, és az írott anyagok tárházának minősülő monográfia megírásának szükségességét hangsúlyozták többen a résztvevők közül. Gál Mária a régi házak legalább fényképeken való megörökítését szorgalmazta, kiemelve, hogy az új tulajdonosaik számára ezek kizárólag némi téglát, cserepet vagy vályogot jelentenek, de ezzel szemben az idősebb újszentesi nemzedékek számára az elhunyt egykori telepesekhez kötődő emlékek, vagy máshová elköltözött leszármazottak alakja, számtalan helyi történet forrásai. Végérvényes pusztulásukkal szegényebb lesz a helyi magyar közösség – hangsúlyozta Gál Mária, akinek véleménye szerint Újszentes magyar múltjának hiteles és hivalkodástól mentes  bemutatása és az épített örökség ezúton való átmentése az újabb nemzedékek számára, a település rohamos fejlődésével válik rendkívül időszerűvé és indokolttá. Hason- ló gondolatokat fogalmazott meg id. Kádár György, aki a helyi művelődési élet kibontakoztatására buzdított, kiemelve, hogy a kultúra által erősödhetnek öntudatukban az egyének és a közösségek is. A készülő monográfiával kapcsolatban a hitelességet, az igazság felmutatását tartja nagyon fontosnak id. Kádár György, örömét fejezve ki aziránt, hogy a hosszadalmas előkészítést követően valós esély mutatkozik a kiadvány megjelentetésére.

„ A tegnap történelem, a holnap rejtély, a mai nap ajándék” – áll az idézet a település 125. jubileumára, lelkes helybéliek által kiadott falinaptáron, amely éppen a helyi kulturális örökség részét képező helyszínek és tárgyak közül mutat be néhányat. Mi, a magyar újságot hétről hétre szerkesztők és a Mindenki Kalendáriuma helytörténeti évkönyv szerzői,  az Olvasóinkkal való  találkozás örömét kiegészítve, a résztvevőkkel együtt bízunk abban, hogy az újszentesi magyarok  közösségi megmaradásuk és közösségi értékeik átmentésére irányuló igyekezetét siker koronázza.
Makkai Zoltán